|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, A munka világa:
Ne egymás ellen - mégegyszer a munkástanácsokról
"A többségi akarat önmagában kevés a törekvések, szándékok
végrehajtásához és a tovaszaladt egy esztendő tapasztalatai,
tanulságai azt bizonyítják, hogy az úgynevezett paternalista,
atyáskodó társadalom négy évtized alatt formálódott és megkövesedett
szokásait képtelenség sietve odébb lökni. Pedig a felszámolásra
ítélt vállalatok sokasodása, a pénzügyi csődök gyarapodása, a
létgondok szélesedése arra figyelmeztet, hogy ajánlatos lenne
kipróbálni az önigazgatás előnyeit, hátrányait.
Kétségtelen, akadnak zavaros ötletek, ostoba jelszavak szintjén
fogalmazott követelések, de ezek még mindig rokonszenvesebbek, mint
a kísérletet támadók érvelései, a piacgazdasági fejlődést féltők
magyarázkodásai. Hiszen ha alaposan viszgáljuk az elemzések
szövegeit, rögtön észrevehetjük, hogy kik és főleg miért védelmezik
a dolgozó részvételtől a jelenlegi vezetést a gyárak, üzemek,
vállalatok irányítását.
"
|
|
|
|
|
|
|
Magyar gazdasági átmenet
|
London, 1989. december 20. (BBC, Késő esti panoráma) - Most van kialakulóban Magyarország gazdasági jövőjének következő évtizede, vagy talán még hosszabb korszaka. És ezért fontos az átalakulás folyamata. Ezekkel az átmeneti kérdésekkel foglalkozik Kornai János professzor könyve: Indulatos röpirat a gazdasági átmentet ügyében. A címből kicseng, hogy erősen átérzett, régen érlődő, egyéni nézetekről van szó. Elolvasása után nyugodtan állíthatom, hogy gondolatok, megfigyelések, értékitéletek valódi kincsestára. Egy negyedórás beszélgetés csak 3-4 nyomtatott oldalnak felel meg, és ezért csak érinteni tudtuk a kérdések nagy részét, amikor ma délután felhívtam Kornai Jánost Bostonban, ahol a Harward Egyetem gazdasági professzora. Könyvében azt írja, hogy Magyarország helyzete nem olyan rossz, mint a hivatalos számok mutatják, és azt kérdeztem tőle először, hogy mi erre a magyarázat? - A fő magyarázat az, hogy a magánszektor és ezen belül leginkább az informális magánszektor - azt amit gyakran második gazdaságnak, vagy árnyékgazdaságnak neveznek - nincs kellőképpen nyilvántartva hivatalos statisztikával. Márpedig ez a magánszektor igen számottevően hozzájárul a magyar nemzeti jövedelemhez, és azok, akik abban résztvesznek, ebből jövedelmet szereznek. És az életszínvonaluk valószínűleg magasabb, mint amit ebből a hivatalos statisztika tükröz. - Csak durva becslésről lehet szó, de milyen százalékát teheti ki a nemzeti jövedelemnek? - Itt a legkülönbözőbb kombinációk vagy becslések terjedtek el közgazdász körökben valahol a 10 százalék és a 30 százalék között.
1989. december 20., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|