|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, A munka világa:
Ne egymás ellen - mégegyszer a munkástanácsokról
"A többségi akarat önmagában kevés a törekvések, szándékok
végrehajtásához és a tovaszaladt egy esztendő tapasztalatai,
tanulságai azt bizonyítják, hogy az úgynevezett paternalista,
atyáskodó társadalom négy évtized alatt formálódott és megkövesedett
szokásait képtelenség sietve odébb lökni. Pedig a felszámolásra
ítélt vállalatok sokasodása, a pénzügyi csődök gyarapodása, a
létgondok szélesedése arra figyelmeztet, hogy ajánlatos lenne
kipróbálni az önigazgatás előnyeit, hátrányait.
Kétségtelen, akadnak zavaros ötletek, ostoba jelszavak szintjén
fogalmazott követelések, de ezek még mindig rokonszenvesebbek, mint
a kísérletet támadók érvelései, a piacgazdasági fejlődést féltők
magyarázkodásai. Hiszen ha alaposan viszgáljuk az elemzések
szövegeit, rögtön észrevehetjük, hogy kik és főleg miért védelmezik
a dolgozó részvételtől a jelenlegi vezetést a gyárak, üzemek,
vállalatok irányítását.
"
|
|
|
|
|
|
|
SZDSZ dokumentuma
|
München, 1989. szeptember 27. (SZER, Kommentár nélkül) - Mint hallgatóink előtt is bizonyára ismeretes, a háromoldalú kerekasztalnál folytatott július 9-ikén kezdődött tárgyalások végeredményét, a megállapodásokat a Szabad Demokraták Szövetsége és a Fidesz nem fogadta el. Döntésüket azzal indokolták, hogy az egyezmény nem foglalkozik, illetve nem hoz megfelelő döntést néhány olyan kérdésben, amelyet a két szervezet döntő fontosságúnak tart. A részleteket már maga a nyilatkozat mondja el. - A nemzeti egyeztető tárgyalások azzal a céllal indultak el, hogy a kormányzó párt és az Ellenzéki Kerekasztalt alkotó szervezetek közös megegyezéssel elhárítsák a szabad választások megtartásának, a demokráciához vezető békés átmenetnek útjában álló akadályokat. Most, amikor az egyezség tervezete aláírásra vár, meg kell állapítanunk: a feladatot csak kisebb részben sikerült teljesíteni. Eredménynek tekinthető, hogy megszületett a választójogi törvény tervezete, hogy az alkotmány-módosításra tett javaslat elhagyni indítványozza a pártállami rendszert leíró vagy jelképező kifejezések túlnyomó többségét. Hogy a büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvény tervezet módosítása kizárja a politikai jog gyakorlásának üldözését. Ezek a megállapodások részint valamennyi fél által elismert terveken nyugszanak, mint például a Btk. javasolt reformja, részint kölcsönös engedményeken, mint a választási törvény. Más alapvető kérdésekben azonban nem sikerült előre haladni, mert az MSZMP jelenlegi vezetése minden érdemi engedmény elől elzárkózott. Nem kívánja megszüntetni munkahelyi szervezeteit, nem vállalta, hogy elszámoljon a tulajdonában vagy kezelésében lévő vagyonról. Nem mond le a megyei lapokról, nem járul hozzá a Munkásőrség feloszlatásához, ragaszkodik viszont ahhoz, hogy a köztársasági elnök intézményét már a szabad választások előtt hozzák létre, s már az új parlament megválasztása előtt kerüljön sor az elnökválasztásra. Ilyen körülmények között nem látjuk biztosítva, hogy a választások valóban szabadok lesznek, és a pártok közötti esélyegyenlőségen alapulnak. (folyt.)
1989. szeptember 27., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|