|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, A munka világa:
Ne egymás ellen - mégegyszer a munkástanácsokról
"A többségi akarat önmagában kevés a törekvések, szándékok
végrehajtásához és a tovaszaladt egy esztendő tapasztalatai,
tanulságai azt bizonyítják, hogy az úgynevezett paternalista,
atyáskodó társadalom négy évtized alatt formálódott és megkövesedett
szokásait képtelenség sietve odébb lökni. Pedig a felszámolásra
ítélt vállalatok sokasodása, a pénzügyi csődök gyarapodása, a
létgondok szélesedése arra figyelmeztet, hogy ajánlatos lenne
kipróbálni az önigazgatás előnyeit, hátrányait.
Kétségtelen, akadnak zavaros ötletek, ostoba jelszavak szintjén
fogalmazott követelések, de ezek még mindig rokonszenvesebbek, mint
a kísérletet támadók érvelései, a piacgazdasági fejlődést féltők
magyarázkodásai. Hiszen ha alaposan viszgáljuk az elemzések
szövegeit, rögtön észrevehetjük, hogy kik és főleg miért védelmezik
a dolgozó részvételtől a jelenlegi vezetést a gyárak, üzemek,
vállalatok irányítását.
"
|
|
|
|
|
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások (4. rész)
|
Az MSZMP szerint már most fel kell állítani az alkotmánybíróságot, mert ennek segítségével jogrendszerünk számos anomáliája felszámolható lenne. Mint elhangzott, az Alkotmányjogi Tanács erre nem képes. Az EKA szerint az átmeneti időszakban nincs szükség az alkotmánybíróság felállítására, és lényegében hasonlóan vélekedett a Harmadik Oldal is, de mindkét fél egyetértett azzal, hogy a szakértők folytassák erről a tárgyalásokat. Pozsgay Imre elfogadta a javaslatot, majd előterjesztette az MSZMP új álláspontját a munkásőrséggel kapcsolatban. Eszerint a munkásőrséget a honvédség kötelékébe kellene tagolni, mégpedig a világon sok helyen működő nemzeti gárda szabályai szerint. Minden párt tagja beléphetne a munkásőrségbe, szimbólumait, egyenruháját pedig ennek megfelelően kellene átalakítani. Az EKA kérte, hogy ezt a javaslatot írásban nyújtsa be az MSZMP, s megkérdezte, hogy milyen funkciót szánnak a munkásőrségnek a honvédségen belül. A Harmadik Oldal hozzátette, hogy célszerű lenne meghallgatni a honvédség és a munkásőrség képviselőjét is erről a kérdésről. Ezt követően Pozsgay Imre kompromisszumos javaslatként előterjesztette, hogy az alkotmánymódosítás során a fegyveres erők, testületek felsorolásából maradjon ki a munkásőrség. Az EKA képviselője szerint az alkotmányban meg kellene tiltani politikai célú fegyveres testületek létrehozását. Ezt a javaslatot Pozsgay Imre elfogadhatónak tartotta, és szakértői bizottsági vitára javasolta. Az alkotmány bevezető részében az MSZMP szerint rögzíteni kellene: ,,A Magyar Köztársaság független, demokratikus és szocialista jogállam,,. Az Ellenzéki Kerekasztal azonban továbbra is kitartott amellett, hogy a szocialista jelző kerüljön ki az alkotmányból. Helyette új szövegtervezetet terjesztettek elő, amely az EKA szerint az általánosan elfogadható haladó európai értékeket tükrözi. A harmadik oldal sem ragaszkodott a szocialista jelzőhöz, s végül abban állapodtak meg, hogy a szakbizottságok foglalkozzanak tovább ezzel a témával. Pozsgay Imre megjegyezte, hogy szerinte a szocialista jelző nem akadályozza az ettől eltérő politikai berendezkedésre való törekvést. Erre Orbán Viktor (EKA) megkérdezte, hogy akkor mi szükség van a szocialista jelzőre. Az MSZMP delegációjának vezetője úgy válaszolt, hogy ennek történelmi és aktuális okai vannak, s a bizottsági vita után térjenek vissza erre a kérdésre. (folyt. köv.)
1989. augusztus 30., szerda 19:25
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|