Rendszerváltás és az MTI

	Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank
------------------------------------------ München, 1990. augusztus 3. (SZER, Gazdasági magazin) - A Kelet-Európa megsegítésére nemrég létesült Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank vezetése Londonban megkezdte az új nemzetközi pénzintézmény stratégiájának konkrét kidolgozását és a feladatai ellátásához szükséges szervezet kiépítését. A részleteket Rentoul Ferenc mondja el: A bank székhelye London lesz, és így itt is jöttek össze első ízben az alapító tagok mind a 42-en, hogy részletesebben megtárgyalják, hogyan is fog működni a bank. Az alapító tagok közül jó néhánynak nyilvánvaló aggodalmakat okozott, hogy a bank elnökjelöltje a francia Jacques Attali szinte diktátori hatáskört és előjogokat akar már jóelőre biztosítani magának. Ezzel foglalkozik az Economist, a nagy befolyású angol gazdasági és politikai hetilap e heti számának egyik főbb cikke. Nem meglepő - írja a lap -, hogy Jacques Attali kissé felborzolta a kedélyeket a bank vezetőségi köreiben. Kétségtelen, hogy rendkívül nagy intellektuális adottságokkal rendelkező ember, folyékonyan beszél öt idegen nyelven, négy diplomája van, csak tavaly három könyvet írt, és egy hét alatt több ötlettel áll elő - hol jókkal, hol rosszabbakkal -, mint más közönséges halandó egy év alatt. Nem csoda tehát, hogy már csak ez a szellemi felsőbbség maga is némileg felingerli azokat, akik érintkezésbe kerülnek vele. Mások azonban kifejezetten elismeréssel viseltetnek iránta, így elsősorban Francois Mitterrand, a Francia Köztársaság elnöke, akinek évek óta belső tanácsadója. (folyt.) 1990. augusztus 3., péntek
Vissza »

	- Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank - 1. folyt.
Ugyancsak elismerésre méltó teljesítmény, hogy Attalinak a bank szervezetét milyen rövid idő alatt sikerült megvalósítania, és a kereteit lefektetnie, de akkor miért váratott magára egy teljes óráig múlt héten, hogy összefoglalójában felvázolja, hogyan képzeli a bank szerepét és működését. Még ezt is elnézték volna neki a londoni értekezlet résztvevői, ami azonban komolyan aggasztja őket: Attali túlságosan tág hatáskört próbál magának, mint elnöknek megkaparintani, és alig akar némi mozgási szabadságot adni az igazgatóság tagjainak. A bank alapokmánya szerint minden kölcsönt az igazgatóságnak kell jóváhagynia. Ezen belül Attali olyan szélesre akarja kiterjeszteni az elnök végrehajtó hatalmát, mint akár az Egyesült Államok alkotmánya. Ha ezt az igazgatóság már most, az alapítás idején szótlanul eltűri, akkor később már teljesen kicsúszhat kezükből a vezetés. Az Attali alatt működő vezető beosztottak múlt héten körözték a bank általuk megszabott működési szabályzatát. Az igazgatóság körében különös nyugtalanságot keltett a körözvény nyolcadik szakasza, amely így szól: az elnök saját hatáskörében megtehet minden intézkedést, mely véleménye szerint szükséges a bank munkája érdekében. A körlevélhez csatolva volt a bank tervbe vett organizációs táblázata, melyben az elnöknek nincs közvetlen helyettese feltüntetve. Maga a szervezeti előírás mindössze azt mondja ki, hogy a bank hosszú lejáratú célkitűzéseit az elnök fogja meghatározni, s ő fog dönteni a bank ügyvezetésének és üzleti politikájának fontosabb kérdéseiben. (folyt.) 1990. augusztus 3., péntek
Vissza »

	- Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank - 2. folyt.
És mi a garancia arra, hogy az elnök ezekben a döntésekben a részvényesek érdekeit fogja szem előtt tartani? - kérdik az aggodalmaskodók. Szerintük a bank szervezetében már most, a megalakuláskor sokkal nagyobb hatáskört kellene biztosítani az igazgatóság tagjainak. Ugyancsak fejcsóválás fogadta a bank előirányzott költségvetését. Eszerint a mintegy 450 létszámú személyzet minden tagja 125 ezer ECU, tehát európai pénzegységben meghatározott fizetést kapna, ami körülbelül 150 ezer dollárnak felel meg. Attali ezenkívül fiókot szándékszik nyitni minden olyan kelet-európai országban, melynek kölcsönt ad a bank. Ez is erősen felduzzasztaná a bank adminisztrációs költségeit. És amikor valaki felvetette a kérdést: ésszerű-e egyáltalán fiókokat felállítani, még mielőtt világosan kialakulna, hogy mit is kellene a banknak csinálnia, Attali a jelentések szerint majd megpukkadt dühében. A legközelebbi részvényes értkezelet októberben esedékes, és addig nyilván jelentős módosításokat lehet majd végrehajtani a működési tervezetben. A bank hivatalosan csak azután fog megalakulni, miután a részvényes országok parlamentjének kétharmada ratifikálta az elgondolást. Az angolok egyelőre nem emeltek kifogást Attali tervei ellen, részben nyilván azért, mert a bank székhelye London lesz. A hollandok nem akarnak durcás színben feltűnni azért, mert nem az ő jelöltjük kapta meg az elnöki posztot. A németek nem akarnak ujjat húzni a franciákkal, a franciák nem akarják megbántani az ugyancsak francia elnökjelöltet. A Kelet-Európai országok pedig nem akarják elrontani a maguk kilátásait arra, hogy minél több pénzt kapjanak a banktól. (folyt.) 1990. augusztus 3., péntek
Vissza »

	- Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank - 3. folyt.
Attali különben sem hajlik nagyon a szép szóra, és már a londoni értekezleten sem mutatott különösebb hajlandóságot, hogy bárkivel vitába, vagy akár párbeszédbe elegyedjen. Persze más szempontból nézve az is meglehet, hogy a kelet-európai országoknak egyenesen hasznára lesz, ha a bank gyorsan tud majd intézkedni, és nem reked meg egy tágabb bürokrácia kátyújában. Attali még így is jobban tenné, ha hallgatna az igazgatóság tagjainak a szavára. +++ 1990. augusztus 3., péntek
Vissza »