|
|
|
|
Szóvivői tájékoztató (1. rész)
|
1990. augusztus 3., péntek - A kormány csütörtöki ülésén
,,áldását adta,, arra, hogy az Érdekegyeztető Tanács minapi ülésén
született kompromisszum eredményeként 5600 forint legyen a
minimálbér Magyarországon. A szeptember 1-től életbe lépő
megállapodás az összes bérjellegű havi jövedelem összevonásával
állapítja meg a bérek alsó határát. A jelentős többletkiadásokat
okozó megállapodás fedezetéül mindenekelőtt a költségvetési
intézmények takarékoskodása szolgálhat. A többi között erről
tájékoztatta pénteken a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőit a
kormány ülését követő szokásos szóvivői értekezletén László Balázs.
A kormányszóvivő emlékeztetett arra, hogy a bérek alsó határának meghúzásánál a kormány jelentős kompromisszumkészségről tett tanúbizonyságot, hiszen korábban 5100, 5200 forintos minimálbéreket tartott kívánatosnak. Az új megállapodás mintegy 1 200 000 dolgozót érint, túlnyomó többségük, mintegy egymillióan, költségvetési intézményeknél, vállalatoknál dolgozik. A szóvivő az intézkedés kapcsán azon aggodalomnak is hangot adott, hogy a minimálbérek növekedése esetleg nyomást gyakorol a bérek felsőbb kategóriáira is.
A tájékoztatón megjelent Bod Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter két olyan előterjesztésről tájékoztatta az újságírókat, amelyek a magyar iparvállalatok szervezetét, működőképességét nagy mértékben érintik. Az egyik ilyen javaslatcsomag - amelyet a kormány áttekintett - a ,,nehéz helyzetű iparvállalatok, valamint az átalakításra érett ipari és kereskedelmi vállalatok kezelése,, címet viselte, a másik előterjesztés pedig az állami vállalatok felügyelőbizottságáról szólt. A problémás cégek kezelésével kapcsolatban a miniszter előrebocsátotta, hogy ez ügyben a kormány nem hozhat határozatokat, ám olyan kezdeményezéseket tehet, amelyek perspektivikusan megindíthatják a magyar gazdaság ,,tisztulási,, folyamatait. A gazdaságot hovatovább megbéklyózó gondok között említette Bod Péter Ákos az úgynevezett sorbanállást, vagyis a vállalatok között elmaradt fizetések halmozódását, a pénzügyi válsággal együttjáró piacvesztést, illetve a különféle vállalatszervezeti torzulásokat. A kezdeményezéscsomag kiemelt helyen foglalkozik a csődbejutott vállalatok sorsának rendezésével. Ezzel kapcsolatban a sajtóban már hetek óta különféle listák jelentek meg azokról a cégekről, amelyeket a csődeljárás ,,réme,, fenyeget. (folyt. köv.)
1990. augusztus 3., péntek 12:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szóvivői tájékoztató (2. rész)
|
A miniszter most első alkalommal valóban közölte annak a hét vállalatnak a nevét, amellyel kapcsolatban a kormány kívánatosnak tartaná a fizetésképtelenség bírósági megállapítását, vagyis a csődeljárás korrekt lefolytatását. (A listák egyébként Bod Péter Ákos megfogalmazása szerint szinte napról napra változnak, aszerint, hogy miként alakul a kényes helyzetbe jutott cégek gazdálkodása. Az eljárást pedig formailag az APEH, illetve a társadalombiztosítás kezdeményezi.)
A csődlista:
- ELCO Villamos Készülékek és Szerelési Anyagok Gyára
- Kecskeméti Zománc- és Kádgyár
- Pestvidéki Gépgyár
- Diósgyőri Gépgyár
- Hajtóművek és Festőberendezések Gyára
- Eperjesi Zsákgyártó Vállalat
- Duna Cipőgyár
Ezek a vállalatok azonban minden bizonnyal csak az elsők lesznek egy hosszú folyamatban.
Külön elbírálást igényel azoknak a vállalatoknak az ügye, amelyek életképesek, prosperálnak, ám sajátos pénzügyi kapcsolataik miatt a sorbanállás gerjesztőivé váltak. (Ilyen például a Magyar Vagon- és Gépgyár) Ezeknek a vállalatoknak pótlólagos tőkeforrásokra van szükségük, hogy ,,kiegyenlíthessék a számlát,, , s beindítsák a kedvezőbb irányú pénzügyi folyamatokat. Ez azonban elsősorban a vállalatokra és a hitelező bankokra tartozik. A miniszter ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy az utóbbi hetekben nőtt a vállalatok pénzfelhalmozási hajlama, ami egyben a hitelforrásokat is bővíti.
A kormány foglalkozott az Állami Vagyonügynökség koordinálásával meginduló privatizációs programmal is. Ennek részeként felmérjük azoknak a vonzó, jól gazdálkodó vállalatoknak a körét, amelyek iránt a piacon máris kereslet mutatkozik befektetők részéről. A privatizáció első lépcsőjébe került cégek listáját Bod Péter Ákos az üzleti titok védelmének okán nem közölte. Annyit elmondott viszont, hogy az idén 30-40 vállalat ,,piacradobása,, várható.
A nehéz helyzetű vállalatok újabb csoportját alkotják azok a cégek, amelyek szervezeti átalakulásuk során különféle torz alakzatokat hoztak létre. Ilyenek például a ,,kiürült vállalatok,, , amelyeknél a társasági átalakulás során egy központi ,,vízfej,, maradt hátra. Ezek jobbára semmiféle hasznos funkciót nem teljesítenek. Ezért a kormány szorgalmazza a központok leépítését. A kormány felkérésére a KSH a közeljövőben pontos felmérést készít arról, hogy a közelmúltban mely vállalatok váltak ,,kiürültté,,. (folyt. köv.)
1990. augusztus 3., péntek 12:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szóvivői tájékoztató (3. rész)
|
Akad néhány olyan nagyvállalat is, amelyek helyzetének rendezése különleges elbírálást igényel. Az ő ügyüket a többiekétől elkülönítve veszik nagyító alá. Ilyen például az IKARUS és a Csepel Autógyár közös vertikuma, amely a szovjet export csökkenésével nehéz helyzetbe került. Némi kormányzati ráhatásra sikerült elérni, hogy a két vállalat maga kezdeményezze a felszámolási eljárást. Az állam ennek során egy együttes szanálás formájában közbeléphet. Az elgondolás lényege, hogy a szanálás során valamilyen formában privatizálják ezt a vállalategyüttest. Ez azonban hosszú időt igényel, hiszen a jelentkezőket versenyeztetni, az ajánlatokat pedig megfelelően mérlegelni kell. Különleges elbírálásra tarthat számot a Videoton nagyvállalat is, ahol a napokban vezetőváltásra került sor. A cég a korábbi hadiprofil megváltozása miatt, illetve - a miniszter személyes véleménye szerint - kusza szervezeti viszonyai következtében nehezen áttekinthető gazdasági helyzetbe került. A nagyvállalat sorsáról hamarosan döntés születik felügyelőbizottságának ajánlásai szerint. Ami a szénbánya vállalatok helyzetét illeti, ismeretes, hogy a kormány tervzetet készít összehangolt pénzügyi felszámolásukra (ami nem keverendő össze a szénbányák fizikai felszámolásával). A tervezet várhatóan ősszel kerül a parlament elé.
A kormány elé került másik előterjesztés az állami vállalatok felügyelőbizottságával foglalkozik. Mint ismeretes, az államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatoknál az alapító eddig is kinevezhetett felügyelőbizottságot. Sajnálatos módon a bizottságok többsége szűk hatáskörben, felületes munkát végzett. Ezzel szemben a kormány azt szeretné, hogy az állami vállalati körben olyan felügyelőbizottság kinevezésére nyíljon lehetőség, amely széles felhatalmazási körrel rendelkezne, s beleszólhatna a vállalat stratégiai alakítása, illetve a személyi döntésekre. A tervek szerint a bizottságban alapvetően a minisztérium által felkért szakértők vennének részt, és helyet kapna a testületben a munkavállalók egy képviselője is.
A kormány foglalkozott a telefonfejlesztés hosszú távú fejlesztésével is, s jóváhagyták azokat az alapelveket, amelyeket Magyarország követ a fejlesztéshez nyújtandó Világbanki hiteltárgyalásokon. A tízéves fejlesztési program első három évében 1993-ig úgynevezett lefedő gerinchálózat épül ki, ami azt jelenti, hogy 520 ezer új vonallal bővül a jelenlegi mintegy egymillió telefonvonalból álló hálózat. Az első három év beruházásának összköltsége 84 milliárd forintra tehető. Ez mintegy 352 millió dolláros devizaszükségletet foglal magában. (folyt. köv.) gn/is-jó
1990. augusztus 3., péntek 13:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szóvivői tájékoztató (4. rész)
|
A kormány ezt a pénzt a Világbanktól, illetve az európai beruházási banktól igyekszik beszerezni.
A kormány elfogadta a szeptember 30-i önkormányzati választások költségkereti előterjesztést. Eszerint az első fordulóra 405 millió forintot, második fordulóra pedig 155 millió forintot különítenek el.
A kormány határozott a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási rendszer felújításáról. Ennek értelmében január 1-től a kötelező felelősségbiztosítás keretében a biztosítás költségeit - mind a magánszemélyek, mind a közületek esetében - maguknak a biztosítottaknak kell fedezniük. Ezzel megszűnik az az 1982-óta érvényben lévő szisztéma, amely alapján a kötelező biztosítás költségeit a benzin árába beépítve fedezik az autósok. A rendszer megváltoztatására elsősorban azért van szükség, mert egyre nagyobb a különbség a káresetekre kifizetett összegek és a bevételek között. A statisztikák szerint 5,5 milliárd forintot fizettek ki a kötelező biztosítás alapján, ezzel szemben a benzinárba épített biztosítási díjból csak mintegy 3,3 milliárd forint folyt be. A szóvivő elmondta: egy olyan lépcsőzetes biztosítási rendszert kívánnak létrehozni, amely a minimálistól a teljes körű biztosításig terjedne.
A kormány áttekintette a műszaki fejlesztés állami feladatait a piacgazdaságra való áttérés időszakában. Úgy döntött: az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságra az átmenet időszakában is szükség van a központi műszaki fejelesztés fő irányainak kijelölésében, a nemzetközi kapcsolatok összehangolásában. Az OMFB jelentőségére utal, hogy a szervezet az idén 6 milliárd forinttal gazdálkodik. László Balázs elmondta az is, hogy a bizottság egy ideje betöltetlen elnöki tisztére Pungor Ernő akadémikust szeretné megnyerni a kormány.
A művelődési és közoktatási miniszter beszámolt a kormánynak az orosznyelv-tanárok átképzésének helyzetéről. Ennek kapcsán elhangzott: mintegy 15 ezer nyelvtanárra lenne szükség azután, hogy eltörölték a kötelező orosznyelv-oktatást, s a tanulók szabadon választhatják meg, hogy milyen nyelvet kívánnak elsajátítani. A ,,hiány,, túlnyomó többségét az egykori orosz tanárokkal kívánják betölteni. Ez mintegy 10 ezer orosznyelv-tanárt érint. Közülük 6 ezren jelentkeztek már a több évig tartó átképzésre. A költségvetés jövőre 450 millió forintot folyósít erre. A jelentős költségek miatt az átképzett tanároknak legalább annyi ideig kell az oktatásban dolgozniuk, mint ahány évig átképzésük tartott. (folyt. köv.)
1990. augusztus 3., péntek 14:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szóvivői tájékoztató (5. rész)
|
Ellenkező esetben átképzésük költségeit vissza kell fizetniük. A kormány a rádió, a TV és az MTI vezetőinek választásáról elfogadott törvénnyel összhangban módosította az erre vonatkozó korábbi Minisztertanácsi szintű jogszabályokat. Az MTI vonatkozásában érvényben maradt, hogy a távirati iroda főszerkesztőjét és vezérigazgató-helyettesét a kormány nevezi ki.
Jeszenszky Géza külügyminiszter szokásos külpolitikai tájékoztatójában arról számolt be a kormánynak, hogy lassan időszerűvé válik Magyarország dél-afrikai érdekképviseleti irodájának felállítása. Ez ügyben döntés még nem született, a kormány mérlegelni fogja a dél-afrikai belpolitika fejleményeit. (MTI)
1990. augusztus 3., péntek 14:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|