Rendszerváltás és az MTI

	Az iraki-kuvaiti konfliktus gazdasági kihatásai (1.rész)
Zürich/Brüsszel/Washington/Tokió/London/Szöul, 1990. augusztus 2. csütörtök (AP-DJ,DPA/VWD,Reuter) - Az iraki-kuvaiti konfliktus csütörtökön kihatott a nemzetközi olajpiacokra, és érezhető hatást gyakorolt a dollár és az arany árfolyamának alakulására is. Az Egyesült Államok gazdasági szankciót léptetett életbe Irak és Kuvait ellen, befagyasztotta mindkét ország egyesült államokbeli követeléseit és vagyonát. Washington emelett importkorlátozásokat is elrendelt Irakkal szemben. Irak Kuvait ellen elkövetett katonai akciójának következményeként az olaj ára 1986 januárja óta a legmagasabb szintre emelkedett Nyugat-Európában. A rotterdami szabadpiacon az északi-tengeri Brent olaj ára hordónként 5 dollárral emelkedett a szerdaihoz képest, és hordónként 25 dollárral jegyezték. A benzin ára tonnánként 30 dollárral nőtt és 290 dollár volt, a gázolaj ára pedig 180 dollárról 210 dollárra emelkedett tonnánként. Londonban a Brent olajféleség ára hordónként 24 dollár volt. Az öböl-menti feszültség következtében New Yorkban is emelkedett az olaj ára és hordónként 21,5 dollár volt. Az olaj árának emelkedése mögött az húzódik meg, hogy Irak és Kuvait konfiktusa kétségessége tette a közel-keleti olajszállítások zavartalan folytatását. A félelmet az magyarázza, hogy a világ olajtermelésének mintegy 25 százaléka származik a öböl-menti országokból. ,,Irak a katonai erőt olajfegyverként használja - jelentette ki egy londoni olajipari szakértő. Az iraki olajexport jelentős része a Szaud-Arábián és Törökországon áthaladó olajvezetékeken bonyolódik. Irak napi 3 millió hordó olajat termel. Kuvait, amely napi 2 millió hordót is képes lenne kitermelni, csak napi 1,5 milliót hoz felszínre az OPEC-kvóta értelmében. Egy Kuvaitban berakodó hajó kapitánya rádiótelefonon közölte, hogy a leállt az olaj tartályhajókba történő beszivattyúzása Kuvait Suaiba olajfinomítójából. A brit L,loyds biztosító társaság tudomása szerint valamennyi amerikai zászló alatt közlekedő hajó kifutott a nyílt tengerre, és a Arab-félszigettől keletre lehorgonyzott. (folyt) 1990. augusztus 2., csütörtök 18:27
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az iraki-kuvaiti konfliktus gazdasági hatásai 2. rész
Az Egyesült Államok csütörtökön befagyasztotta Irak és Kuvait egyesült államokbeli vagyonát és követeléseit. A Fehér Ház szóvivője szerint azért fagyasztották be a kuvaiti követeléseket is, hogy azokhoz ne férhessen hozzá az iraki kormány. Washington más államokat is hasonló lépésre szólított fel. George Bush csütörtökön elnöki rendelettel megtiltotta továbbá valamennyi iraki származású termék és szolgáltatás importját, beleértve az olajbehozatalt is. Az Egyesült Államok képviselőháza ugyancsak csütörtökön fogadta el azt a javaslatot, amely megtiltja katonai célokra is felhasználható termékek exportját Irakba. Tavaly az Egyesült Államok mintegy 60 millió dollár értékben exportált ilyen jellegű termékeket: egyebek között komputereket, harci repülőgépek és lézerberendezések részegységeit. A washingtoni lépés nyomán a londoni kormány is fontolóra vette, hogy zárolja Kuvait nagy-britanniai vagyonát. Lépésével London el kívánja kerülni, hogy az irak-barát kuvaiti bábkormány kezébe kerüljenek a kuvaiti értékek - jelentette ki Douglas Hurd brit külügyminiszter. Kuvait külföldi befektetéseinek nagyrésze Nagy-Britanniában eszközölte, ennek értéke becslések szerint mintegy 100 milliárd dollár. Kuvaitnak egyebek között 9,9 százalékos érdekeltsége van a British Pertroleum olajvállalatban és 10,5 százalékos a részesedése a Midland Bankban. Az Európai Közösség (EK) nyilatkozatban ítélte el a Kuvait elleni iraki agressziót és követelte a csapatok azonnali visszavonulását. A közlemény szerint a közösség kész bármikor szankciókat is életbe léptetni a követelés nyomatékosítására. A 21 ipari országot tömörítő Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) közölte, hogy az öböl-menti események hatására esetleg kieső olajszállítoskra kellőképpen fel van készülve, lévén 99 napra elegendő olajtartalékkal rendelezik. Ide kapcsolódik, hogy Dél-Koreának mintegy 80 napra elegendő olajkészlete van. A szöuli kormányzat mindazonáltal közölte, hogy amennyiben folytatódik a kuvaiti-iraki konfliktus, akkor csökkenteni kell majd a hazaienergia fogyasztást. (folyt) 1990. augusztus 2., csütörtök 18:30
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az iraki-kuvaiti konfliktus gazdasági hatásai (3. rész)
Szakemberek egyöntetű véleménye szerint az olajárának emelkedése, amely maga után vonja a benzin és más olajtermékek árának emelkedését is, az infláció gyorsulását eredményezi majd az iparilag fejlett országokban. Az USA olajimportja például a teljes hazai fogyasztás 54 százalékát tett ki az év első felében. Ezt az egyik amerikai olajipari intézet ,,igen aggasztónak és vészjóslónak,, véli. Olajipari szakértők véleménye szerint az iraki akció a jövőben Szaud-Arábiát is visszarettentheti attól, hogy OPEC-kvótájn felül termeljen és ezzel Irak elérheti majd azt a célját, hogy a piacra kerülő kevesebb olajmennyiség révén emelkedjen a nyersanyag világpiaci ára. Irak az olajáremelkedésből kívánja előteremteni azokat a dollár milliárdokat, amelyeket a nyolcéves iraki-iráni háború során tönkrement ország újjáépítésére kíván fordítani. Az iraki-kuvaiti események hatására csütörtökön erősödött a dollár árfolyama a nemzetközi pénzpiacokon, bár ez a tendencia elsősorban a japán jenhez viszonyítva jelentkezett legélesebben. Ennek a hátterében az áll, hogy japán olajszükségletének 70-80 százalékát importból szerzi be és az ellátás esetleges csökkenése zavarokat idézhet elő a szigetország gazdaságában. A tokiói értéktőzsdén dollár záróárfolyama csütörtökön 148,90 jent volt, szemben a szerdai 146,65 jenes záróárfolyammal. A hét első három napján a dollár még erősödött a jenhez képest. A nyugat-európai pézpiacokon is erősödött a dollár árfolyama valamennyi nyugati valutához képest, bár csekélyebb mértékben, mint a jen. Londonban az arany ára - amely a befektetést tekintve az egyik legbiztonságosabb - unciánként 12 dollárral emelkedett és 382 dollár volt, de más árutőzsdéken is közel hasonló mértékű volt a növekedés. Az ezüst unciánkénti ára Londonban 10 amerikai centtel 4,95 dollárra emelkedett. +++ 1990. augusztus 2., csütörtök 18:33
Vissza » A hírhez kapcsolódik »