|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZMP tiltakozása
"A Munkáspárt felhábordását fejezi ki Kéri
Kálmán képviselő kijelentése miatt, amely meghamisítja a múltat,
rágalmazza a Szovjetuniót, semmibe veszi az antifasiszta harc
értékeit. A Munkáspárt elvárja, hogy az Országgyűlés és a kormány
hivatalosan foglaljon állást a kijeletéssel kapcsolatban
."
SZER, Forgószínpad:
Bűnözés Észak-Magyarországon
"Amíg két éve még azt jósolgatták bűnügyi szakemberek, hogy az
évi bűncselekmények száma egyhamar nem éri el a bűvösnek hitt és
mondott 200 ezres határt, addig a tények mást mutatnak: az alvilág
hamar kijózanította a túlzottan optimistákat, s már tavaly is több
mint 250 ezer bűntettet követtek el hazánkban.
A számok Nógrádban is meredeken húznak felfelé. Csak betöréses
lopás annyi történt például idén az első öt hónapban, mint tavaly
egész évben. Ezt már kezdik, ha nem is megszokni, de elviselni a
nógrádiak.
Sokkal felháborítobb viszont, hogy sorra ölnek meg, vernek
félholtra idős, olykor magatehetetlen embereket - szinte semmiért.
"
|
|
|
|
|
|
|
Antall-Gorbacsov találkozó
|
--------------------------
München, 1990. november 21. (SZER, Magyar híradó) - Párizsban ma ért véget a 34 állam vezetőinek csúcstalálkozója, ahol a kora délutáni órákban Antall József miniszterelnök találkozott Mihail Gorbacsovval. - Albert Pál jelenti:
- Osztályozás nélkül, de mégis mondhatóan igen jól szerepelt az Antall József vezette magyar küldöttség a 34-ek szerdán délben befejeződött háromnapos csúcstalálkozóján - jól a nyilvánosság előtt a magyar miniszterelnök megjegyzett és a sajtóban is több összefüggésben fel-felemlegetett józan és határozott beszédében. Jól, mert Magyarországot a többiek - a társak is - valahányszor említették, kedvezően minősítették. És jól - feltételezhetően a színfalak mögött és a folyosókon is - ha a delegáció megannyi féllel érdemes megbeszéléseket folytatott. Egyiknek azon nyomban támadt publikus hozama is: az a kedd délután kiadott hármas nyilatkozat, melyben cseh, lengyel és magyar részről - Václav Havel, Tadeusz Mazowiecki és Antall József - a három ország szándékát deklarálja a szoros együttműködésre, európai integrációjuk közös meggyorsítására, a szabad és egyesült Európa felépítésére.
A magyar miniszterelnök szerdán, az utolsó délelőttön sem tétlenkedett: előbb a török államfővel értekezett, majd ebéd után a szovjet nagykövetség párizsi rezidenciáján Mihail Gorbacsovot kereste fel, aki különben eszmecseréjük után már hajtott is hazafelé a repülőtérre.
Mi tagadás, a barométer mintha némi feszültséget jósolt volna erre az Antall József-Gorbacsov találkozásra, hiszen - okkal vagy sem - a közvélemény úgy tartja, napjainkban nem árnyéktalan a szovjet-magyar viszony, és netán azt is lehetett hinni, a magyar miniszterelnöknek a csúcskonferencián elmondott beszéde nemcsak hogy kemény kitételeket tartalmazott a Szovjetunió múltjáról és egy-két borús feltevést annak jövőjéről, de magának a szovjet elnöknek sem hízelgett feltünőbben: beszéde végén - tasp gyanánt - Gorbacsov éppen hogy csak kétszer érintette össze ujjait. (folyt.)
1990. november 21., szerda
|
Vissza »
|
|
- Antall-Gorbacsov találkozó - 1. folyt.
|
Ám Párizs mégsem növelte a feszültséget, az atlanti klíma talán inkább enyhítette - így számolt be a találkozóról láthatóan derűsen érkező Antall József állítván, hogy a beszélgetés alatt Gorbacsov is jókedvében volt.
A hangulatjelzésen túl persze a beszámolónak a tartalmi része a fontosabb, mely mintha az elsőnek igazolása is volna. Antall József elmondása szerint tehát 4 főbb kérdésre került sor a szovjet rezidencián.
Az egyik, egy korábban már magyar részről felvetett és most Mihail Gorbacsov által is elfogadott javaslat egy új, kétoldali megállapodást, új szovjet-magyar államszerződést illetően. A két fél úgy gondolja: a szovjet-magyar kapcsolatok eddig sem voltak különösebben rosszak, de most eljött az ideje új alapokra helyezni őket, és ennek feltételeit, módozatait majd az illetékes külügyminiszterek dolgozzák ki.
A másik nagy kérdés a Varsói Szerződés sorsa volt. Papíron kényes kérdés, hiszen ismeretes a magyar kormány fennen hirdetett álláspontja: a varsói paktumra katonai szempontból semmi szükség, sőt a magyarok politikai szempontból sem látják sok értelmét, s elhatározott szándékuk, hogyha a feloszlatásról nem születik addig testületi döntés, Magyarország 1991 végén, legkésőbb 1992 tavaszán kilép a szerződésből.
Olybá tűnik, Mihail Gorbacsovot nem rázta meg különösebben a bejelentés, és ha részletes véleményét későbbi időpontra tartogatja is, annyit már most mondhatott: a varsói paktumot illetően Moszkva az át- és újragondolás állapotában leledzik.
Kissé alkérdés lehetett a harmadik: 1956 méltányos megítélésére nagy szovjet tévedés beismerésére. Mihail Gorbacsov erre azt mondta, a Szovjetunió már két évvel ezelőtt tett kísérletet eme tragikus történelmi esemény újraértékelésére, melyet lehet még tovább fogalmazni. A szótérthetőségének nyilván módozata volt, hogy mindkét fél inkább történelmi, mint politikai tényként igyekszik ma 1956-ot megítélni. Ezért is lehetett Antall József bölcs, pietásos gesztusa, hogy a Magyarországon elesett szovjet katonákat is hősi halottaknak tekinti. (folyt.)
1990. november 21., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Antall-Gorbacsov találkozó - 2. folyt.
|
A negyedik téma gazdasági természetű volt és főként az energiellátás körül forgott. Mihail Gorbacsov megjegyezte: a szovjet olajszállításban mutatkozó nehézségek mögött nincs politikai, retorziós, vagy zsaroló szándék, mindez kizárólag a Szovjetunió saját gazdasági nehézségeivel magyarázható.
Négy pont, négy kérdéscsoport - Antall Józsefet hallva hinni lehet: kölcsönös megértésben folyt a beszélgetés, abban a szellemben, amit keddi sajtókonferenciáján fogalmazott meg a magyar miniszterelnök. Vagyis igényünk, hogy a Szovjetunióval is kapcsolataink jók és korrektek legyenek. És ha most, ebben így volt, igaz lehet Antallnak egy másik keddi formulája, mely ezt a párizsi csúcsot a bizalomépítés konferenciájának nevezte. +++
1990. november 21., szerda
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|