 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZMP tiltakozása
"A Munkáspárt felhábordását fejezi ki Kéri
Kálmán képviselő kijelentése miatt, amely meghamisítja a múltat,
rágalmazza a Szovjetuniót, semmibe veszi az antifasiszta harc
értékeit. A Munkáspárt elvárja, hogy az Országgyűlés és a kormány
hivatalosan foglaljon állást a kijeletéssel kapcsolatban
."
SZER, Forgószínpad:
Bűnözés Észak-Magyarországon
"Amíg két éve még azt jósolgatták bűnügyi szakemberek, hogy az
évi bűncselekmények száma egyhamar nem éri el a bűvösnek hitt és
mondott 200 ezres határt, addig a tények mást mutatnak: az alvilág
hamar kijózanította a túlzottan optimistákat, s már tavaly is több
mint 250 ezer bűntettet követtek el hazánkban.
A számok Nógrádban is meredeken húznak felfelé. Csak betöréses
lopás annyi történt például idén az első öt hónapban, mint tavaly
egész évben. Ezt már kezdik, ha nem is megszokni, de elviselni a
nógrádiak.
Sokkal felháborítobb viszont, hogy sorra ölnek meg, vernek
félholtra idős, olykor magatehetetlen embereket - szinte semmiért.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Főcím: Hogy a sebek végre behegedjenek Alcím: Beszélgetés Dr.
Tütős Sándorral, a Magyar Köztársaság Kárpótlási Hivatalának megbízott
elnökével
|
Budapest, 1990. szeptember 10. Hétfő
Dr. Tütős Sándor, a Kárpótlási Hivatal 1990. augusztus 1-jén
kinevezett megbízott vezetője 44 éves, műszaki alapképzettségű
jogász. Nyolc éven át oktatott a Miskolci Egyetem Államigazgatási
Karán. 1989. augusztus 1-jén kapott megbizatást a
Belügyminisztériumi Titkárság Igazgatási Osztályának a vezetésére,
valójában a rehabilitációs munka megindítására.
- Hogyan illeszkedik be a magyar jogállamiság kiépítésének a
folyamatába a Kárpótlási Hivatal felállítása? Milyen társadalmi
igény kielégítése a feladata?
- A sérelmet szenvedettek elégtételi igénye nyíltan akkor
jelentkezett, amikor 1989-ben politikai tényezőként megjelentek a
közéletben az ellenzéki erők. A több mint negyven éves elfojtott
hallgatás után robbanásszerűen jelentkezett a rehabilitációs igény,
olyannyira, hogy ennek a nyomásnak már az elmúlt rendszer kormánya
sem tudott ellenállni.
Tavaly márciusban kezdődtek a felmérések, először csak egy igen
szűk körben, a volt internáltak, ezen belül is elsősorban a hirhedt
recski internálótábor hajdani "lakói" körében. Ennek eredményeként
született meg - az érintett társadalmi és érdekvédelmi
szervezetekkel szorosan együttműködve - az 1990/65-ös
kormányrendelet, amely a sérelmet szenvedettek széles körére
vonatkoztatja a társadalombiztosítási kárpótlást, gyakorlatilag
mindazokra, akiket különböző akkori jogszabályokon alapuló eljárás,
vagy miden jogi alapot nélkülöző önkényeskedés során ért személyes
szabadság megfosztása miatti sérelem.
- Említette, hogy 1989-ben már elemi erővel jelentkezett a
kárpótlási igény. De milyenek a kárpótlás lehetőségei? Ugyanis
nyilvánvalóan szét kell választani az erkölcsi elégtételt és az
anyagi kárpótlást. Hol az a határ, amelyen túl az erkölcsi
rehabilitációt anyagi kárpótlással is ki kell egészíteni? Hiszen
becslések szerint csak 1945 és 1963 között több mint egymillió ember
szenvedett Magyarországon valamilyen jogsérelmet. (folyt.)
1990. szeptember 10., hétfő 14:54
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|