Rendszerváltás és az MTI

	Trinidad és Libéria feladta a leckét az USA-nak
----------------------------------------------- London, 1990. augusztus 1. (BBC, Panoráma) - A trinidadi válsághelyzet távol van még a megoldástól. A múltban az Egyesült Államok bizonyosan szinte azonnal beavatkozott volna, most azonban Washington nem tudja, mit tegyen az érdekszférájában fekvő Trinidadban - csakúgy, mint Libériában. Mint munkatársunk, Maria Balinska rámutat: úgy tűnik, nem áll Amerika szándékában a katonai beavatkozás. Reagan elnök 1983-ban az apró Grenada szigetre amerikai flottát vezényelt a rend helyreállítására. Ez a lépés a szovjet hatalom elleni kampány része volt, és nagy népszerűségnek örvendett - nem csak Amerikában, hanem Grenada egyes szomszédainál is. Trinidad a maga részéről ellenezte az amerikai beavatkozást. Panama 1989-es lerohanása idején - ekkor már George Bush az amerikai elnök - Washington már nem tudott a kommunista veszélyre hivatkozni, hiszen Bush éppen ezidőtájt jelentette be a hidegháború végét. A panamai diktátor, Manuel Noriega nemcsak hogy erőszakkal távolította el az elnököt - figyelembe nem véve a demokratikus választások eredményét -, de az Egyesült Államok bíróság elé akarta állítani a tábornokot, kábítószer-kereskedelem vádjával. Washington tisztában volt azzal, hogy a panamai beavatkozás milyen bírálatokat válthat ki. Múlt december óta az amerikai diplomácia képviselői próbálják helyreállítani a jó kapcsolatokat az ország déli szomszédaival. Ennek a folyamatnak a leglényegesebb eleme a mindkét amerikai kontinenst magába foglaló, szabadkereskedelmi zónára vonatkozó Bush-féle javaslat. (folyt.) 1990. augusztus 1., szerda
Vissza »

	- USA, Trinidad és Libéria - 1. folyt.
A trinidadi válság tehát a legrosszabb időben jött. Éppen akkor, amikor az Egyesült Államok be akarja bizonyítani, hogy nem avatkozik be szomszédai belügyeibe. Az új amerikai hozzáállás ellenére a múlt heti puccskísérletet követően az Egyesült Államok tudatta, hogy az amerikai tengerészet a térségben gyakorlatozik. Ezen kívül - meg nem erősített jelentések szerint - 2 nappal ezelőtt amerikai katonák és fegyverek érkeztek Port of Spainbe. Hivatalosan azonban Washington közölte: nem áll szándékában beavatkozni az ország belügyeibe. Még ha Trinidad maga kérne külső segítséget, az Egyesült Államok akkor is minden bizonnyal szívesebben látná a Karib-tengeri erők beavatkozását. És most térjünk át egy másik válságterületre, ahol Amerikának szintén érdekeltsége van: Libériára. Washingtonnal Libériának sokkal szorosabb kapcsolatai vannak, mint Trinidaddal, mivel az országot 1822-ben felszabadult amerikai rabszolgák alapították. A II. világháború óta Libériának fontos szerepe van az Egyesült Államok katonai kommunikációs rendszerében - ez az oka a nagymértékű gazdasági és katonai segélyezésnek. És valóban: Samuel K. Doe kormányát Washington már majdnem 10 éve támogatja - annak ellenére, hogy a rezsim emberi jogi gyakorlatát Amerika elítéli. Ebben az évben azonban - éppen az emberi jogok megsértésére hivatkozva - az amerikai segélyt nagymértékben csökkentették. A libériai polgárháború kitörését követően Washington felajánlotta, hogy Samuel K. Doe sértetlenül elhagyhatja az országot. Az elnök azonban visszautasította ezt az ajánlatot. A hatalmas emberáldozat miatt számos libériai egyházi és politikai személyiség kérte az Egyesült Államok közbelépését. Számos libériai úgy véli, hogy az Egyesült Államok nemzetközi népszerűségre tehetne szert a vérfürdő megállításával. (folyt.) 1990. augusztus 1., szerda
Vissza »

	- USA, Trinidad és Libéria - 2. folyt.
Washington ágyúnaszádot küldött Nyugat-Afrikába - mintegy szimbolikus lépésként - azonban továbbra is kitart hivatalosan be nem avatkozási politikája mellett. A hidegháború vége egyrészt tehát azt jelenti az Egyesült Államok számára, hogy bizonyos országok esetében megszűnt az ok a katonai beavatkozásra -, másrészt azonban a leszerelés felgyorsulásával Washingtonnak helyet kell találnia a fegyverek megsemmisítésére. +++ 1990. augusztus 1., szerda
Vissza »