 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZMP tiltakozása
"A Munkáspárt felhábordását fejezi ki Kéri
Kálmán képviselő kijelentése miatt, amely meghamisítja a múltat,
rágalmazza a Szovjetuniót, semmibe veszi az antifasiszta harc
értékeit. A Munkáspárt elvárja, hogy az Országgyűlés és a kormány
hivatalosan foglaljon állást a kijeletéssel kapcsolatban
."
SZER, Forgószínpad:
Bűnözés Észak-Magyarországon
"Amíg két éve még azt jósolgatták bűnügyi szakemberek, hogy az
évi bűncselekmények száma egyhamar nem éri el a bűvösnek hitt és
mondott 200 ezres határt, addig a tények mást mutatnak: az alvilág
hamar kijózanította a túlzottan optimistákat, s már tavaly is több
mint 250 ezer bűntettet követtek el hazánkban.
A számok Nógrádban is meredeken húznak felfelé. Csak betöréses
lopás annyi történt például idén az első öt hónapban, mint tavaly
egész évben. Ezt már kezdik, ha nem is megszokni, de elviselni a
nógrádiak.
Sokkal felháborítobb viszont, hogy sorra ölnek meg, vernek
félholtra idős, olykor magatehetetlen embereket - szinte semmiért.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Befejeződött a Duna-Adria csúcstalálkozó (1.rész)
|
Velence, 1990. augusztus 1. szerda (MTI-TUD) - A Duna-Adria
regionális együttműködés legfontosabb célja, hogy a közép-európai
térség jelenlegi történelmi jelentőségű átmeneti időszakában a maga
eszközeivel hozzájáruljon a biztonság és a stabilitás megteremtéséhez
- hangoztatja az a politikai dokumentum, amelyet másfél napos
tanácskozásuk eredményeként fogalmaztak meg az öt együttműködő ország
- Ausztria, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Magyarország és Olaszország -
miniszterelnökei velencei találkozójukon.
A regionális együttműködés tagállamainak kormányfői és
külügyminiszterei július 31-én és augusztus 1-én azzal a céllal
tanácskoztak a festői szépségű velencei San Giorgio szigetén, hogy
lezárják a Duna-Adria kooperáció csaknem nyolc hónapos alapító
szakaszát, és kidolgozzák a gyakorlatban megvalósuló közös programok
munkatervét, a kooperáció elvi okmányait. A velencei csúcson
Magyarországot Antall József miniszterelnök és Jeszenszky Géza
külügyminiszter képviselte. Csehszlovák részről Marian Calfa és Jiri
Dienstbier, Jugoszlávia képviseletében Ante Markovics és Budimir
Loncsar, osztrák részről Franz Vranitzky és Alois Mock ült a
tárgyalóasztalhoz. A házigazda tisztét Claudio Martelli
miniszterelnök-helyettes vette át Giulio Andreottitól, az olasz
miniszterelnök parlamenti elfoglaltsága miatt. Az olasz diplomáciát
Gianni de Michelis külügyminiszter képviselte.
A közép-európai csúcs iránt megnyilvánuló élénk nemzetközi
érdeklődésre utal, hogy a velencei találkozón részt vett Catherine
Lalumiere, az Európa Tanács főtitkára, és levelet intézett a
tanácskozás résztvevőihez Jacques Delors, az EK bizottságának elnöke.
A Duna-Adria kooperáció főbb törekvéseit megfogalmazó politikai
dokumentum az Ötök által követendő alapértékek közé sorolja a
parlamenti demokráciát és az emberi jogok tiszteletét. Ezek az
alapértékek egyben a partneri viszony fundamentumául is szolgálnak az
együttmüködésben részes államok számára. (folyt.)
1990. augusztus 1., szerda 18:27
|
Vissza »
|
|
Befejeződött a Duna-Adria csúcs (2.rész)
|
Az európai stabilitás erősítését szolgáló feladatok között a
politikai okmány kiemelt helyen említi a kisebbségek jogainak
érvényesítését, hangoztatva: a Duna-Adria kooperáció a régió saját
földrajzi keretei között már most nekilát a kisebbségi problémák
rendezésének.
Ám e problémakör átfogó kodifikálását a helsinki folyamattól,
illetve az Európa Tanácstól várják az Ötök.
A dokumentum ennek kapcsán emlékeztet arra, hogy a Duna-Adria
együttműködés a szélesebb európai architektúra egyik részét
alkothatná. Ilyenformán az Ötök elismerik a helsinki folyamat mással
nem pótolható szerepét az európai béke és biztonság megteremtésében.
Emellett kiemelkedő jelentőséget tulajdonítanak az Európai Közösségek
és más hasonló európai szervezetek tevékenységének. Ezzel
összefüggésben - a magyar várakozásokkal messzemenően egyező módon - a
dokumentum hangoztatja, hogy az együttműködés segíti a részes államok
felzárkózását az európai közösségekhez.
Ami a Duna-Adria kooperációt és a régió más államainak kapcsolatát
illeti, a politikai dokumentum leszögezi: bár az ötös keret
,,földrajzilag körülhatárolt,,, a részes államok nem zárják ki a
kooperáción kívüli országok csatlakozását bizonyos programokhoz. A
kívül állók számára mindenekelőtt a környezetvédelem kínál ilyen
kapcsolódási pontokat. Mindazonáltal a Duna-Adria együttműködés tagjai
szorgalmazzák más, hasonló európai regionális kooperációk létrehozását
is, illetve ennek nyomán régióközi kapcsolatok felvételét.
Az együttműködést konkretizáló három éves programcsomag a többi
között előirányozza az észak-déli, illetve a kelet-nyugati
autópálya-hálózat és a vasútvonalak fejlesztését. Kiemelten kezeli a
három éves program a Trieszt-Ljubjana-Budapest autópálya megépítésének
tervét. Az útvonalhálózat fejlesztési elképzeléseire, csakúgy, mint az
egyéb gazdaságfejlesztő, kulturális projektekre érvényes, hogy
megvalósításukat az elképzelések szerint több forrásból
finanszírozzák. Ebben állami költségvetési alapok, kétoldalú
kormányzati pénzek, saját források csakúgy szóba jöhetnek, mint a nagy
nemzetközi pénzintézetek eszközei. (folyt.)
1990. augusztus 1., szerda 18:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Befejeződött a Duna-Adria csúcstalálkozó (3.rész)
|
Az öt ország kormányfői elfogadtak egy másik okmányt is, amelyben
felhívással fordultak a helsinki folyamatban részt vevő harmincöt
tagállamhoz.
Hangsúlyozzák, hogy az ideológiai rivalizálásról a gazdasági és
polgári szektorban kidolgozott közös programok megvalósítására való
áttérés a leghatékonyabb eszköz arra, hogy elkerüljék a kísértést a
múlthoz való visszatérésre. Az Ötök különös jelentőséget
tulajdonítanak a kisebbségek kérdésének, jogaik előbbrevitelének, a
nemzeti azonosságok megőrzéséhez szükséges feltételek megteremtésének.
Emlékeztetnek rá, hogy a Pentagonale öt országa ennek szellemében
terjesztett elő egy külön javaslatot a nemzeti kisebbségek védelméről
Koppenhágában, és most szorgalmazzák, hogy a téma képezze további
alapos vizsgálat tárgyát, különös tekintettel a következő párizsi
csúcsra. Az Ötök egyúttal javasolják, hogy e tárgyban 1991-ben
Koppenhágában rendezzenek szakértői értekezletet.
A csúcstalálkozó záróeseményeként sajtókonferenciát tartottak,
amelyen az öt állam kormányfői értékelték a tanácskozás eredményeit.
Az olasz kormányfőt helyetttesítő Claudio Martelli kiemelte annak
jelentőségét, hogy az ígéretesen alakuló Duna-Adria kooperációjának be
kell ágyazódnia Európa már működő integrációs rendszerébe. Ezzel
kapcsolatban utalt az európai integráció jövőjének két eltérő
megközelítésére.
Az egyik szerint Európának monocentrikussá kell válnia, azaz
kizárólagosan a nyugati integrációra kell épülnie. Más vélemények
szerint viszont több tömörülés létrejötte volna kívánatos. Claudio
Martelli álláspontja az, hogy számos, rugalmas, új társulási formát
kell létrehozni Európában, ami azonban nem veszélyeztetheti a nyugati
integráció primátusát. A Duna-Adria kezdeményezés véleménye szerint
ilyen rugalmas formává válhat.
Marian Calfa a sajtóértekezleten leszögezte, hogy a Duna-Adria
integrációhoz a közelmúltban csatlakozott Csehszlovákia, és tevékenyen
részt kíván vállalni a kooperáció munkájában. Központi fekvésénél
fogva hatékonyan bekapcsolódhat az észak-déli és kelet-nyugati
összekötő utak kiépítésébe. Azt mondta, hogy a szovjet energiafüggőség
ellensúlyozására Csehszlovákia élénken érdeklődik a Duna-Adria
energetikai kooperáció iránt is. Mindent összegezve azt várja, hogy a
regionális együttműködés révén más európai integrációhoz is megnyílnak
az utak Csehszlovákia számára. (folyt.)
1990. augusztus 1., szerda 18:40
|
Vissza »
|
|
Befejeződött a Duna-Adria csúcstalálkozó (4.rész)
|
A sajtákonferencián Antall József hangoztatta, hogy a Magyar
Köztársaság az Európa egészéhez fűződő kapcsolatok építése mellett
érdekelt a kontaktusok szorosabbra fűzésében olyan térségekkel is,
amelyekkel hosszú történelmi fejlődés sorában formálódott az
együttműködés. Ilyen a Duna-Adria kooperáció térsége is, amely
Magyarország hagyományos politikai, gazdasági, kulturális
kapcsolatrendszerét fogja át.
A regionális együttműködés azonban nem helyettesítheti a szélesebb
értelemben vett európai integrációt, csak abba beágyazódva lehet
sikeres - mondta. - A tágabb együttműködési kereteket az Európa
Tanács, az Európai Közösségek, az EFTA jelenti.
A jelenleg Európában zajló folyamatokat Antall József új
történelmi korszak nyitányaként értékelte, amely jelentőségében csak a
múlt századi nagy átalakulásokhoz hasonlítható. Az átalakulások
kulcskérdéseként értékelte a magyar kormányfő a német egység
helyreállítását. Ezzel kapcsolatban kijelentette, a magyar megítélés
abból indul ki, hogy Németország megosztottsága mellett nem
konzerválható az ,,egészségtelen,, status quo Európában. Emellett
azonban igen fontos, hogy a német egység helyreállítása az európai
stabilitást biztosító garanciális elemek fenntartásával, illetve
megteremtésével történjék. Antall József ilyen garanciális elemként
említette az atlanti gondolatot, amely az Egyesült Államok európai
jelenlétének kereteit biztosítja. És ilyen a most kialakuló Duna-Adria
kooperáció is - közölte.
Ennek kapcsán a kormányfő némileg új megvilágításba helyezte a
kooperáció kereteinek esetleges bővítését. Úgy vélekedett ugyanis,
hogy kérésre Lengyelország előtt is meg kellene nyitni a Duna-Adria
együttműködés kapuit. Lengyelország csatlakozása jól szolgálná az
európai egyensúly fenntartását - mondta. - Lengyelország sajátos
fekvésénél fogva hidat képezhet a közép-európai térség és a Baltikum
között.
A Duna-Adria regionális együttműködéshez való csatlakozás
kritériumai között említette Antall József a szabadon megválasztott
parlament létét, az emberi jogok védelmét, a nemzetiségi kisebbségi
jogok tiszteletben tartását. E téren semmiféle engedményt sem lehet
tenni a Duna-Adria közösséghez való csatlakozás ügyében - hangoztatta.
(folyt.)
1990. augusztus 1., szerda 18:50
|
Vissza »
|
|
Befejeződött a Duna-Adria csúcstalálkozó (5.rész)
|
Ante Markovics Jugoszlávia aktívitásáról biztosította a Duna-Adria
kooperáció részes államait.
Franz Vranitzky feltűnést keltett javaslatával, miszerint a
Duna-Adria közösség országainak meg kellene vizsgálniuk, miként
válthatnák fel az atomerőművekre alapozott villamosenergia-termelést
más alternatív energiaforrásokkal.
A sajtóértekezlettel lezárult a Duna-Adria kooperáció
csúcstalálkozója, amely egyben a regionális együttműködés kezdeti
szakaszának végére is pontot tett, megnyitva az utat a gyakorlati
programokra építő kooperáció előtt. +++
1990. augusztus 1., szerda 18:51
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|