|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZMP tiltakozása
"A Munkáspárt felhábordását fejezi ki Kéri
Kálmán képviselő kijelentése miatt, amely meghamisítja a múltat,
rágalmazza a Szovjetuniót, semmibe veszi az antifasiszta harc
értékeit. A Munkáspárt elvárja, hogy az Országgyűlés és a kormány
hivatalosan foglaljon állást a kijeletéssel kapcsolatban
."
SZER, Forgószínpad:
Bűnözés Észak-Magyarországon
"Amíg két éve még azt jósolgatták bűnügyi szakemberek, hogy az
évi bűncselekmények száma egyhamar nem éri el a bűvösnek hitt és
mondott 200 ezres határt, addig a tények mást mutatnak: az alvilág
hamar kijózanította a túlzottan optimistákat, s már tavaly is több
mint 250 ezer bűntettet követtek el hazánkban.
A számok Nógrádban is meredeken húznak felfelé. Csak betöréses
lopás annyi történt például idén az első öt hónapban, mint tavaly
egész évben. Ezt már kezdik, ha nem is megszokni, de elviselni a
nógrádiak.
Sokkal felháborítobb viszont, hogy sorra ölnek meg, vernek
félholtra idős, olykor magatehetetlen embereket - szinte semmiért.
"
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának ülése
|
1990. augusztus 1., szerda - Öt nagykövetjelöltet hallgatott meg szerdai ülésén az Országgyűlés Külügyi Bizottsága, s miként a legutóbbi meghallgatáson, ezúttal is csaknem minden esetben egyhangú jóváhagyás született. A testület egyetért azzal, hogy a Jemeni Köztársaságban Bayer Mihály, Marokkóban Bényei Béla, Finnországban Jávorszky Béla, az Albán Szocialista Népköztársaságban Póka Ferenc, Ausztráliában, illetve Új-Zélandon Pordány László képviselje hazánkat nagykövetként. (MTI)
1990. augusztus 1., szerda 12:24
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának ülése (1. rész)
|
1990. augusztus 1., szerda - Öt nagykövetjelöltet hallgatott
meg szerdai ülésén az Országgyűlés Külügyi Bizottsága, s miként a
legutóbbi meghallgatáson, ezúttal is csaknem minden esetben egyhangú
jóváhagyás született. A testület egyetért azzal, hogy a Jemeni
Köztársaságban Bayer Mihály, a Marokkói Királyságban Bényei Béla, a
Finn Köztársaságban Jávorszky Béla, az Albán Szocialista
Népköztársaságban Póka Ferenc, Ausztráliában, illetve Új-Zélandon
Pordány László képviselje hazánkat a diplomáciai misszió új
vezetőjeként.
Bayer Mihály, a jemeni poszt várományosa 1954-ben született, a moszkvai nemzetközi kapcsolatok intézetében 1980-ban végzett, s azóta 1981 és 1986 között a tripoli nagykövetség beosztott diplomatája volt, majd 1990 februárjáig a Külügyminisztérium közel-keleti főosztályának dolgozott, azóta pedig a kairói nagykövetség első beosztottja. Bayer Mihály bemutatkozásakor fontosnak nevezte a magyar-jemeni gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését, s erre szerinte a Jemenben várható gazdasági fellendülés számos lehetőséget kínál. Szólt arról is, hogy a két országrész egyesítése nyomán nagykövetségünket Ádenből Szanaába helyezzük át.
Bényei Béla, a leendő marokkói nagykövet 1931-ben született, 1954-ben végzett a budapesti Külügyi Főiskolán, azóta a Külügyminisztérium alkalmazottja. Külszolgálatot teljesített Kairóban, Hanoiban, Párizsban, Saigonban és Laoszban. 1989 óta a Külügyminisztérium protokoll főosztályának vezetője. Bényei Béla hangsúlyosan szól arról, hogy az alkotmányos királysággal politikai kapcsolataink problémamentesek, ideológiai-politikai motívációk nem terhelik. Fontosnak mondta, hogy Marokkó a kelet-közép-európia gyökeres változásokat, mindenekelőtt a hazánkban történt rendszer- és külpolitikai orientáció-váltást egyértelmű rokonszenvvel és nagy érdeklődéssel fogadta. (folyt. köv.)
1990. augusztus 1., szerda 14:38
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának ülése (2. rész)
|
Jávorszky Béla 1940-ben született Budapesten. 1958-ban felvételizett az ELTE Bölcsészettudományi Karára, magyar-török szakra vették fel, ám a döntést ,,ideológiai okokból,, hatálytalanították. Csak hat év múlva tudta meg az igazi okot: környezetének vallásos volta miatt diszkriminálták. E döntés jószerivel végigkísérte eddigi életét, váltani kényszerült, bankokban és kereskedelmi vállalatoknál dolgozott. Jávorszky Béla neve elsősorban az irodalmi életben jártasak előtt lehet ismert, hiszen több finn és svéd kötetet fordított magyarra. Irodalmi munkásságát a finn állam 1976-ban állami díjjal ismerte el. Bár a legrészletesebb elemzést ő készítette jövendő állomáshelye és Magyarország kapcsolatáról, több képviselő kifogásolta, hogy gazdasági koncepciója az általánosságok szintjén mozog. Az MSZP képviselői nehezményezték azt az elképzelését, hogy egyfajta ,,nagytakarítást,, tervez a finn misszió életében. E megfogalmazást Jávorszky Béla visszautasította, de mint mondta, egy-két embertől - személyes tapasztalatai alapján - meg kíván válni.
Póka Ferenc, a Külügyminisztérium balkáni országokkal foglalkozó főosztályának főelőadója, 1952-ben született. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát, 1976-82 között Tiranában teljesített diplomáciai szolgálatot. Véleménye szerint Albánia az utóbbi időszak eseményei nyomán a nemzetközi közvélemény középpontjába került. Számítani lehet új, demokratikus erők megjelenésére Albániában, számukra indokolt Magyarországról segítő kezet nyújtani a népi diplomácia eszközeivel. Indokoltnak tartaná, hogy a Külügyi Bizottság delegációja Albániába látogasson, ha hivatalos csatornákon nem megy, akár a nagykövet személyes meghívására is. Véleménye szerint a koszovói albán kisebbség helyzetének megítélésében nem lenne szabad csak a jugoszláv sajtó tudósításaira hagyatkozni.
Pordány László, a leendő ausztráliai nagykövet 1944-ben született, Szegeden szerzett diplomát magyar-angol szakon. Jelenleg a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola tanszékvezető tanára. Összesen öt évet töltött angolszász nyelvterületen, megítélése szerint ott szerzett ismeretei hozzásegítik, hogy gyorsan megismerje új állomáshelyét. véleménye szerint a magyar-ausztrál gazdasági kapcsolatok messze elmaradnak a lehetőségektől. Pordány László indokoltnak tartja a kulturális és tudományos kapcsolatok fejlesztését is, magyar kutatók ,,exportját,, Ausztráliába. (folyt. köv.)
1990. augusztus 1., szerda 14:47
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának ülése (3. rész)
|
A meghallgatások után az Országgyűlés Külügyi Bizottsága állást foglalt: a politikai és morális szempontból egyaránt támogatja, hogy a Szovjetunióban létesítendő II. világháborús magyar emlékhelyet Kijevben, a Darnyica városrész parkerdejében állítsák fel. Az emlékhelyet előkészítő bizottság ugyanis figyelemmel volt arra, hogy magyar katonák nem harcoltak Kijevben, így az emlékhely nem irritálja az ott élő lakosságot. (MTI)
1990. augusztus 1., szerda 14:52
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|