Rendszerváltás és az MTI

	Reggeli hírek
London, 1990. július 30. (BBC, kora reggeli híradás) Gorbacsov elnök lépést tett arra, hogy megerősítse a szovjet bank és pénzrendszer központi irányítását. A Szovjetunióban egy mohamedán vezető kijelentette, az országban felvirágzóban az iszlám vallás, de a mohamedánok nem akarják a Szovjetuniótól való elszakadást. Kevesen vettek részt a választópolgárok közül Magyarországon azon a népszavazáson, amelyen az elnökvállasztás módját kívánták eldönteni. Trinidad fővárosából széleskörű fosztogatásokat jelentettek, miközben folytatják az erőfeszítéseket, hogy kieszközöljék a radikális miniszterelnök és más túszok szabadon engedését. Gorbacsov elnök dekrétumot tett közzé, amelyben megerősítette a szovjet pénzügyi és bankrendszer központi irányítását és megdorgálva Borisz Jelcint, az Orosz Föderáció elnökét, fölszólította a szovjet tagköztársaságokat, tartózkodjanak az olyan törvények elfogadásától, amelyek ellenkeznek a gazdasági unió elvével. Az Orosz Föderáció parlamentje a múlt hónapban kijelentette, rendelkezni kíván a területén levő minden szovjet bank felett. A BBC moszkvai tudósítója szerint azonban Gorbacsov elnök egyszerűen semmissé nyilvánította a deklarációt. Több más szovjet köztársaság is bejelentette, azt tervezi, hogy saját pénzegység használatát fogja bevezetni. Gorbacsov elnök nyilatkozatában kijelentette, - amíg a tagköztársaságook közötti viszonyt rögzítő új egyezmény elkészül, a köztársaságoknak a jelenlegi pénzügyi rendszerhez kell alkalmazkodniuk. Azt is hozzátette azonban - s ezt tudósítónk szerint kisebb engedményként lehet elkönyvelni -, hogy a bankpolitikát a szovjet központi bank és a köztársaságok bankjai közösen irányítják majd. Egy magas beosztású mohamedán tisztségviselő a Szovjetunióban kijelentette, ismét felvirágzóban van az iszlám tanainak követése az országban, azonban - mint mondotta - a mohamendánok nem hívei a szakadárságnak. (folyt.) 1990. július 30., hétfő
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Reggeli hírek - 1/1. folyt.
A közép-ázsiai köztársaságokban tavaly tapasztalt nyugtalanság a nemzeti kérdésekkel kapcsolatos félreértéseken alapult és nem a Szovjetuniótól való elszakadás óhaján. Mohamed Szadikh Mamajuszupov mufti muszlim vezető eezeket a megjegyzéseit Iszlamabadban tette tudósítók előtt, azt követően, hogy találkozott Benazir Bhuttó pakisztáni miniszterelnökkel. Mint a mohamedán vezető elmondotta, az iszlám és a kommunizmus két egymástól nagyon különböző ideológia, de van lehetőség arra, hogy egymás mellett létezzenek. Mufti Mamajuszupov azt is hozzátette, - Gorbacsov elnök reformjai lehetővé tették, hogy a Szovjetunióban élő muszlimok az évtizedekig tartó elnyomás után ismét nyíltan követhessék vallásukat. Az örmény parlament jelentések szerint úgy döntött, szembeszáll a Gorbacsov elnök által múlt héten közzétett dekrétummal, amely elrendeli, hogy minden örmény fegyveres csoport 15 napon belül szolgáltassa be fegyvereit. A szovjet vezető dekrétumát az örmény parlament az ország belügyeibe történő beavatkozásnak minősítette. A Magyarországon megtartott elnökválasztással kapcsolatos népszavazáson nem jelent meg a választópolgárok 50 százaléka, ami szükséges ahhoz, hogy a szavazás eredménye érvényes legyen. A népszavazást annak eldöntésére tartották, hogy a köztársasági elnököt népszavazás útján válasszák-e meg, vagy pedig a parlament jelölje ki. Ebben a kérdésben már ez volt a második népszavazás, amelyen a választópolgároknak kevesebb mint 14 százaléka vett részt. Ez a BBC budapesti tudósítója szerint a meleg időnek tudható be és annak, hogy a magyaroknak elment a kedvük a szavazásoktól. Sokan főleg a gazdasági problémák megoldása miatt aggódnak, nem pedig a főleg ceremoniális jellegű elnöki tisztség miatt. Tudósítónk szerint az országot korábban vezető kommunista párt szerint, amely jellenleg szocialista pártként működik, a párt elnökjelöltjét közvetlen szavazás útján is meg leetne választani. Tudósítónk azt is hozzátette, hogy a jelenlegi kormánykoalíció ellenezte az elnökválasztás módjára vonatkozó népszavazást és nem sokat tett annak érdekében, hogy a választópolgárokat véleménnyilvánításra buzdítsa. (folyt.) 1990. július 30., hétfő
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Reggeli hírek - 1/2. folyt.
Trinidadon tovább rosszabbodik a helyzet. Holtpontra jutottak a hatóságok és a radikális mohamedánok között folyó tárgyalások a muszlimok által fogvatartott túszok szabadon engedéséről. A túszok között van Artur Robinson miniszterelnök is. Az állami rádió széleskörű fosztogatásokról, lövöldözésről és gyújtogatásokról számolt be. A rendőrség parancsnoka figyelmeztetett arra, hogy szigorú intézkedések bevezetésére van szükség, hogy megakadályozzák a törvényes rend felbomlását. Két fosztogatót a katonák lelőttek. Újabb tűzharcra került sor a biztonsági erők és a lázadók támogatói között. A BBC egy tudósítója szerint a lövöldözések miatt az egyházi közvetítőknek nem sikerült eljutniuk a lázadók vezetőjéhez. A mohamedánok azt állítják, tárgyalásokat folytattak egy amnesztia egyezményről, melynek értelmében a miniszterelnök lemondana és azt követően választásokat tartanának. A hatóságok azonban nem erősítették meg az egyezményről szóló állításokat. Alberto Fujimori Peru újonnan megválasztott elnöke menesztette a perui légierő és haditengerészet főparancsnokait. Fujimori elnökségének első napján minden magyarázat nélkül bejelentette, hogy leváltotta Alfonso Pansio admirálist a hadiflotta éléről. Az admirális az egyesített fegyveres erők vezérkarának elnöke is volt egyben. A BBC egy Limában tartózkodó tudósítója szerint úgy tűnik, hogy az admirális menesztése kapcsolatban áll a Japán ellenesség érzésével és azokkal az állításokkal, amelyek szerint a haditengerészet kötelékén belül összeesküvés volt készülőben Fujimori megválasztása után. Fujimori a légierők parancsnokát German Vukerics tábornokot leválltotta, amely lépésre úgy tekintetnek, hogy részét képezi az elnök igéretének, miszerint hadjáratot kezd a korrupció ellen. Kedden Dzseddában folytatják a tárgyalásokat Kuvait és Irak között, melyeknek célja, hogy megoldják a két ország között az olajtermelés és határincidensek következtében felmerült problémákat. Az eredetileg szombatra tervezett találkozó létrehozatalában Szaud-Arábia hatóságai segédkeztek. Irak több milliárd dolláros kártérítést követel Kuvaittól és azzal vádolja, hogy egy vitatott határmenti körzetben illegális olajfúrásokat végzett, iraki olajat tulajdonít el. (folyt.) 1990. július 30., hétfő
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Reggeli hírek - 1/3. folyt.
Irak ragaszkodik hozzá, hogy Kuvait még a tárgyalások megkezdése előtt ismerje el az iraki követelések jogosságát. Egyelőre azonabn nincs hír arról, hogy Kuvait biztosított volna erről. A szovjet külügyminisztérium által kikülldött delegáció Tiranában megbeszéléseket folytat albán tisztségviselőkkel a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felújításáról. Albánia 1961-ben egy ideológia vita után megszakította kapcsolatait Moszkvával. Ramiz Alia Albánia új vezetője kijelentette, helyre kívánja állítani országa kapcsolatait a Szovjetunióval, Washingtonnal és Londonnal, hogy véget vessen a volt kommunista rendszer okozta elszigeteltségnek. Az albán kormány nemrégiben lehetővé tette, hogy a tiranai külföldi követségeken menedéket keresett többezer albán állampolgár elhagyhassa az országot. A mongol hatóságok szerint a választópolgároknak több mint 90 százaléka adta le szavazatát az országban most először megtartott többpártrendszerű választások második, egyben végső fordulójában. +++ 1990. július 30., hétfő
Vissza » A hírhez kapcsolódik »