 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZMP tiltakozása
"A Munkáspárt felhábordását fejezi ki Kéri
Kálmán képviselő kijelentése miatt, amely meghamisítja a múltat,
rágalmazza a Szovjetuniót, semmibe veszi az antifasiszta harc
értékeit. A Munkáspárt elvárja, hogy az Országgyűlés és a kormány
hivatalosan foglaljon állást a kijeletéssel kapcsolatban
."
SZER, Forgószínpad:
Bűnözés Észak-Magyarországon
"Amíg két éve még azt jósolgatták bűnügyi szakemberek, hogy az
évi bűncselekmények száma egyhamar nem éri el a bűvösnek hitt és
mondott 200 ezres határt, addig a tények mást mutatnak: az alvilág
hamar kijózanította a túlzottan optimistákat, s már tavaly is több
mint 250 ezer bűntettet követtek el hazánkban.
A számok Nógrádban is meredeken húznak felfelé. Csak betöréses
lopás annyi történt például idén az első öt hónapban, mint tavaly
egész évben. Ezt már kezdik, ha nem is megszokni, de elviselni a
nógrádiak.
Sokkal felháborítobb viszont, hogy sorra ölnek meg, vernek
félholtra idős, olykor magatehetetlen embereket - szinte semmiért.
"
|
|
|
|
|
|
 |
- Reggeli hírek - 1/1. folyt.
|
A közép-ázsiai köztársaságokban tavaly tapasztalt nyugtalanság a
nemzeti kérdésekkel kapcsolatos félreértéseken alapult és nem a
Szovjetuniótól való elszakadás óhaján. Mohamed Szadikh Mamajuszupov
mufti muszlim vezető eezeket a megjegyzéseit Iszlamabadban tette
tudósítók előtt, azt követően, hogy találkozott Benazir Bhuttó
pakisztáni miniszterelnökkel. Mint a mohamedán vezető elmondotta, az
iszlám és a kommunizmus két egymástól nagyon különböző ideológia, de
van lehetőség arra, hogy egymás mellett létezzenek. Mufti
Mamajuszupov azt is hozzátette, - Gorbacsov elnök reformjai lehetővé
tették, hogy a Szovjetunióban élő muszlimok az évtizedekig tartó
elnyomás után ismét nyíltan követhessék vallásukat.
Az örmény parlament jelentések szerint úgy döntött, szembeszáll
a Gorbacsov elnök által múlt héten közzétett dekrétummal, amely
elrendeli, hogy minden örmény fegyveres csoport 15 napon belül
szolgáltassa be fegyvereit. A szovjet vezető dekrétumát az örmény
parlament az ország belügyeibe történő beavatkozásnak minősítette.
A Magyarországon megtartott elnökválasztással kapcsolatos
népszavazáson nem jelent meg a választópolgárok 50 százaléka, ami
szükséges ahhoz, hogy a szavazás eredménye érvényes legyen. A
népszavazást annak eldöntésére tartották, hogy a köztársasági
elnököt népszavazás útján válasszák-e meg, vagy pedig a parlament
jelölje ki. Ebben a kérdésben már ez volt a második népszavazás,
amelyen a választópolgároknak kevesebb mint 14 százaléka vett részt.
Ez a BBC budapesti tudósítója szerint a meleg időnek tudható be és
annak, hogy a magyaroknak elment a kedvük a szavazásoktól. Sokan
főleg a gazdasági problémák megoldása miatt aggódnak, nem pedig a
főleg ceremoniális jellegű elnöki tisztség miatt. Tudósítónk szerint
az országot korábban vezető kommunista párt szerint, amely jellenleg
szocialista pártként működik, a párt elnökjelöltjét közvetlen
szavazás útján is meg leetne választani. Tudósítónk azt is
hozzátette, hogy a jelenlegi kormánykoalíció ellenezte az
elnökválasztás módjára vonatkozó népszavazást és nem sokat tett
annak érdekében, hogy a választópolgárokat véleménnyilvánításra
buzdítsa. (folyt.)
1990. július 30., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|