Rendszerváltás és az MTI

	Megkezdte munkáját a szakszervezeti kerekasztal
1990. július 26., csütörtök - Többszöri előkészítő egyeztetés után csütörtökön a Vegyipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége székházában egyeztető megbeszélésre ültek össze a korábbi, illetve az újonnan megalakított szakszervezeti szövetségek és a munkástanácsok képviselői. A tanácskozáson a vendéglátó Vegyipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségén kívül részt vettek: az autonóm szakszervezetek, a Szakszervezetek Országos Szövetsége, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, a Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés képviselői. A függetlenek a tanácskozáson szóvá tették működési feltételeik hiányát, a vagyonmegosztás rendezetlenségét. A MSZOSZ nevében felszólaló Nagy Sándor elismerte: léteznek ellentétek, de ennek okát abban látja, hogy több új szakszervezet összekeveri a dolgozói érdekképviseletet a politikai szerepvállalással. Ezután hosszas, több órás ügyrendi vita kezdődött egyrészt arról, miként viseljék anyagi háttér nélkül a rendezésben éppen soros független szakszervezetek a következő kerekasztal-megbeszélés költségeit. Végül a résztvevő felek megállapodtak, hogy a közös vagyon terhére egy alapot különítenek el, s ebből fedezik az említett költségeket. Ezt követően a munkavállalók mindennapi gondjainak tárgyalásával, a jövő héten megrendezendő Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén képviselendő szakszervezeti álláspont egyeztetésével folytatta munkáját a szakszervezeti kerekasztal. (MTI) 1990. július 26., csütörtök 12:48
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Megkezdte munkáját a szakszervezeti kerekasztal (1. rész)
1990. július 26., csütörtök - Egyeztető megbeszélésre ültek össze csütörtökön a Vegyipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének székházában a korábbi, illetve az újonnan megalakított szakszervezeti szövetségek és a munkástanácsok képviselői. A kerekasztal-megbeszélésen - a vendéglátó Vegyipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségén kívül - jelen voltak az autonóm szakszervezetek, a Szakszervezetek Országos Szövetsége, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, a Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés képviselői. Az eszmecserén a függetlenek működési feltételeik hiányára, a vagyonmegosztás rendezetlenségére tették a hangsúlyt. A MSZOSZ nevében felszólaló Nagy Sándor elismerte: léteznek ellentétek, de ennek okát ő, mint kifejtette, abban látja, hogy több új szakszervezet összekeveri a dolgozói érdekképviseletet a politikai szerepvállalással. Ezután hosszas, több órás ügyrendi vita kezdődött egyrészt arról, miként viseljék anyagi háttér nélkül a megrendezésében éppen soros független szakszervezetek a következő kerekasztal-megbeszélés költségeit. Végül, ezzel kapcsolatban, abban állapodtak meg, hogy egy alapot különítenek el a közös vagyontól erre a célra. Ezt követően a munkavállalók mindennapi gondjai kerültek napirendre, majd pedig az Országos Érdekegyeztető Tanács jövő heti ülésén képviselendő szakszervezeti álláspontot egyeztették. Egyetértés jött létre abban, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács munkáját, az érdekegyeztetés gyakorlatát ne lehessen a munkaügyi (így bér, foglalkoztatatási, a munkafeltételeket és a munkaidőt érintő) kérsdésekre korlátozni. Önmagában a bérekről - hangoztatták - nincs értelme beszélni az áltatános gazdasági, így az adók, árak, támogatások, szociálpolitika összefüggései nélkül. Követelték, hogy az OÉT az általános gazdasági, szociálpolitikai szempontokkal is foglalkozzon, s ennek keretében mielőbb vitassa meg a kormány ezirányú elképzeléseit. Állást foglaltak amellett is, hogy a kerekasztal szorgalmazza a kormány, a munkaadók, a munkavállalók tárgyalásos megegyezési rendszerének kialakítását, s a Magyar Köztársaság ratifikálja az erre vonatkozó nemzetközi konvenciókat. (folyt.köv.) 1990. július 26., csütörtök 15:26
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Megkezdte munkáját a szakszervezeti kerekasztal (2. rész)
Magyarországnak - mutatott rá - nemcsak a technikában, a munkakultúrában, de a szociális vívmányokat tekintve is fel kellene zárkóznia Európához, csatlakoznia az Európai Szociális Chartához. Szükség van a főként kormánykötelezettségeket szabályozó érdekvédelmi (érdekegyeztetési) törvény garanciáira, de már a törvény kimunkálása előtt is fogadjon el a kerekasztal egy érdekegyeztetési kódexet. Ez megkönnyíthetné az OÉT munkáját, s a közép- és a helyi érdekegyeztetési szintek tevékenységét. A kerekasztal is szükségesnek tartja, hogy mielőbb kiépüljön az országos szinten kívül az ágazati, területi, valamint a vállalati érdekegyeztetés a gazdaság szereplői között. A fórum ajánlást tett arra, hogy az OÉT-titkárság egészüljön ki egy, a szakszervezeti kerekasztal soros elnöke által delegált személlyel. Ő gondoskodna arról, hogy valamennyi szakszervezeti, munkástanácsi képviselet megfelelő információkat kapjon. Célszerű volna, ha ezen túlmenően a munkáltatók is képviselőt delegálhatnának az OÉT titkárságába. Az OÉT-titkárság eredeti elképzelésével ellentétben a fórum kinyilvánította azt a kívánságát, hogy a szakszervezeti kerekasztal valamennyi tagszövetségének legyen egy-egy képviselője az Országos Érdekegyeztető Tanácsban. Ugyanígy elfogadják a munkáltatói képviselet teljeskörűségét. A Liga képviselője javasolta: kezdeményezzék az OÉT-ülések sajtónyilvánosságát. Többen egyetértettek abban, hogy a vállalati szakági konfliktusok kezelése mindig a helyi szinten történjék, az országos érdekegyeztetési fórumra csak megoldás hiányában kerüljenek az ilyen ügyek. A Liga képviselője szerint egy országos konfliktuskezelő hálózat kiépítésével számos vitás kérdés már előre rendezhető lenne. (folyt.köv.) 1990. július 26., csütörtök 15:29
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Megkezdte munkáját a szakszervezeti kerekasztal (3. rész)
A fórum résztvevői különösen nagy fontosságot tulajdonítottak annak, hogy milyen álláspontot foglaljanak el a munkavállalók képviselői a minimálbérek emelésével kapcsolatban. Ez legyen az utolsó minimálbéremelési-tárgyalás - mondották többen. Nem követhető ugyanis az a gyakorlat, hogy a kormány áremeléseit követően a szakszervezetek a minimálbérek felemeléséért könyörögjenek. A leginkább érintett rétegeknél az áremelésekkel együtt automatikusan kellene növelni a béreket. Az MSZOSZ részéről elhangzott: az indexállás már nem elegendő, helyette inkább egy felzárkózási programot kell kidolgozni. Fontos, hogy ezek a rétegek így elérjék a társadalmi minimum szintjét, s csak abből a pozícióból helyes az indexállás. A kormány által javasolt 4800-ról 5100 forintra emelést senki sem tartotta megfelelő tárgyalási alapnak. A többség kifejtette: ragaszkodniuk kell kiindulásként is az 5700 forinthoz. Mintegy 1 millió 200 ezer ember keres ma 5600 forintnál kevesebbet. Természetesen a költségvetés, a munkáltatók objektív helyzetét is mérlegelni kívánják. Voltak, akik ezért bizonyos kompromisszumokra tettek javaslatot. Az MSZOSZ nevében Nagy Sándor kifejtette: a tárgyalások során semmi esetre sem tud a követelt összegnél kisebbet elfogadni. Ha a kormány, a munkáltatók nem hajlandók ezt az összeget komolyan venni, akkor erre a megfelelő munkavállalói eszközökkel kell válaszolni. Forgács Pál a Liga részéről ezt támogatta, s hangsúlyozta: ebben a kérdésben valóban nem szabad meghátrálniuk a munkavállalói képviseleteknek, s mindezt még az OÉT ülés előtt egyértelműen hozzák a kormány tudomására. A kerekasztal táviratot küldött a Kavicsbánya Vállalat gyékényesi üzemének sztrájkolóihoz: szolidaritásáról biztosította őket. Többen kifogásolták, hogy az OÉT napirendre kívánja tűzni a MÁV, a Volán és a BKV gazdálkodási helyzetének, illetve a bérfeszültség enyhítésének témakörét. Kifejezték: legfeljebb az OÉT illetékes szakbizottsága, de ne az országos érdekegyeztető fórum foglalkozzon ilyen közép- vagy helyi szintű kérdésekkel. (MTI) 1990. július 26., csütörtök 17:33
Vissza »