|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZMP tiltakozása
"A Munkáspárt felhábordását fejezi ki Kéri
Kálmán képviselő kijelentése miatt, amely meghamisítja a múltat,
rágalmazza a Szovjetuniót, semmibe veszi az antifasiszta harc
értékeit. A Munkáspárt elvárja, hogy az Országgyűlés és a kormány
hivatalosan foglaljon állást a kijeletéssel kapcsolatban
."
SZER, Forgószínpad:
Bűnözés Észak-Magyarországon
"Amíg két éve még azt jósolgatták bűnügyi szakemberek, hogy az
évi bűncselekmények száma egyhamar nem éri el a bűvösnek hitt és
mondott 200 ezres határt, addig a tények mást mutatnak: az alvilág
hamar kijózanította a túlzottan optimistákat, s már tavaly is több
mint 250 ezer bűntettet követtek el hazánkban.
A számok Nógrádban is meredeken húznak felfelé. Csak betöréses
lopás annyi történt például idén az első öt hónapban, mint tavaly
egész évben. Ezt már kezdik, ha nem is megszokni, de elviselni a
nógrádiak.
Sokkal felháborítobb viszont, hogy sorra ölnek meg, vernek
félholtra idős, olykor magatehetetlen embereket - szinte semmiért.
"
|
|
|
|
|
|
|
Magyar-csehszlovák-lengyel csúcstalálkozó 1
|
Láng Judit és Garajszki István, az MTI tudósítói jelentik:
Pozsony, 1990. április 9. hétfő (MTI-tud.) Magyarország,
Lengyelország és Csehszlovákia állam- és kormányfőinek, valamint
külügyminisztereinek részvételével hétfőn délelőtt a pozsonyi várban
magyar-lengyel-csehszlovák hármas csúcstalálkozó kezdődött, amelyre
megfigyelői státussal meghívást kapott Ausztria, Jugoszlávia és
Olaszország külügyminisztere.
A csúcstalálkozón a Magyarországot Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök, Németh Miklós kormányfő és Horn Gyula külügyminiszter képviselte. A tárgyalóasztal mellett foglaltak helyet a három ország politikai közvéleményének más neves személyiségei is. Magyarországról Kiss Gy. Csaba, Kulin Ferenc, Kőszeg Ferenc, Pozsgay Imre, Bod Péter Ákos és Jakab Róbertné érkezett Pozsonyba.
A Václav Havel köztársasági elnök javaslata nyomán összehívott csúcstalálkozón való magyar részvétel eleinte bizonytalan volt, egyrészt a választások miatt, de a napirenden szereplő témakörök fontosságának, súlyának eltérő megítélése miatt is. A tanácskozás teljes körű megtartását szorgalmazó Gianni De Michelis olasz külügyminiszternek Horn Gyula külügyminiszter mindezt úgy fogalmazta meg, hogy ,,a pozsonyi csúcstalálkozónak csak akkor van értelme, ha azon a térség valós problémái, köztük a nemzetiségi magyarok helyzete is terítékre kerül,,.
Alapos megfontolás után végül az a döntés született, hogy Magyarország - bár a választások eredményeként alaposan módosul a magyar politikai vezetőség összetétele - képviselteti magát a regionális tanácskozáson. A döntést mindenekelőtt az motiválta, hogy Magyarország nem kívánt az együttműködés kerékkötőjévé válni. Ugyanakkor a nemzetiségi kérdés súlyának megfelelő kezelése is biztosítottnak látszik a tanácskozáson. (folyt.)
1990. április 9., hétfő 11:40
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|