|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZMP tiltakozása
"A Munkáspárt felhábordását fejezi ki Kéri
Kálmán képviselő kijelentése miatt, amely meghamisítja a múltat,
rágalmazza a Szovjetuniót, semmibe veszi az antifasiszta harc
értékeit. A Munkáspárt elvárja, hogy az Országgyűlés és a kormány
hivatalosan foglaljon állást a kijeletéssel kapcsolatban
."
SZER, Forgószínpad:
Bűnözés Észak-Magyarországon
"Amíg két éve még azt jósolgatták bűnügyi szakemberek, hogy az
évi bűncselekmények száma egyhamar nem éri el a bűvösnek hitt és
mondott 200 ezres határt, addig a tények mást mutatnak: az alvilág
hamar kijózanította a túlzottan optimistákat, s már tavaly is több
mint 250 ezer bűntettet követtek el hazánkban.
A számok Nógrádban is meredeken húznak felfelé. Csak betöréses
lopás annyi történt például idén az első öt hónapban, mint tavaly
egész évben. Ezt már kezdik, ha nem is megszokni, de elviselni a
nógrádiak.
Sokkal felháborítobb viszont, hogy sorra ölnek meg, vernek
félholtra idős, olykor magatehetetlen embereket - szinte semmiért.
"
|
|
|
|
|
|
|
Ujjászületnek a szerzetesrendek (1.rész)
|
1990. január 9., kedd - Újjászületnek a szerzetesrendek. A
működésüket felfüggesztő 1950. évi elnöki tanácsi rendelet hatályon
kívül helyezése, tehát tavaly június óta, 58 női, illetve férfi
szerzetesközösség szerveződött újjá, s kapta meg a Művelődési
Minisztérium egyházi főosztályától a legális működéshez szükséges
jogi bejegyzést.
Takács Nándor székesfehérvári segédpüspök, a rendek újjászervezésével és a munka koordinálásával megbízott püspöki referens az MTI tudósítójának elmondta, hogy 1950 előtt Magyarországon 23 férfi és 42 női szerzetesrend működött, 12-13 ezer taggal. A működésüket felfüggesztő rendeletet követően csupán a bencések, a piaristák, a ferencesek és a szegedi iskolanővérek kaptak igen korlátozott lehetőséget hagyományos oktató-nevelő munkájuk folytatására. A kolostorokat, zárdákat nagyobbrészt államosították, a szerzetesek közösségi életét lehetetlenné tették, tíltották, büntették. Végzettségüknél, tudásuknál jóval alcsonyabb szintü munkára kényszerítették őket, s ezzel tízezernél több pedagógustól, tudós szakembertől, jól képzett ápolónővértől fosztották meg az országot. Utánpótlás nevelésére természetesen csak a legálisan működő közösségekben volt, nagyon mérsékelt lehetőség.
A helyzet - az állam és az egyház közeledésével - csupán az utóbbi néhány évben enyhült, az elvi akadályok pedig tavaly hárultak el a szerzetesrendek újjá szervezése elől. Júniusban hatályon kívül helyezték az Elnöki Tanács felfüggesztő rendeletét, létrehozták - minisztériumi, egyházi, illetve világi szakemberekből - az újjáalakuló rendek bejegyzésére szolgáló egyházi főosztályt, s megkezdődött a hajdani szerzetesközösségek még élő tagjainak, elöljáróinak felkutatása. Ez a munka gyorsan eredménnyel járt, s jelenleg már a vége felé közeledik a rendek jogi bejegyzése is. Szinte valamennyi, hajdan működő szerzetesközösség életre kelt, újjászerveződik, sőt olyanok is bejelentették működési szándékukat, amelyeknek korábban nem volt nálunk szerzetesrendje. Így például szeretnének nálunk dolgozni a Marista testvérek és a Notre Dame de Sion nővérek.(folyt.köv.)
1990. január 8., hétfő 22:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Újjászületnek a szerzetesrendek (2.rész)
|
A rendek működésének újrakezdését nagy társadalmi várakozás előzi meg - tőlük várják többek között a pedagógus és kórházi nővérhiány enyhülését -, de a munkát még csak néhány közösség tudta megkezdeni. Hiányoznak ugyanis a közösségi élethez, a rendi központok kialakításához, a képzés megindításához szükséges közösségi épületek. A csaknem ezer államosított hajdani zárda és kolostor többségében világi intézmények dolgoznak, s azok elhelyezéséről a mai gazdasági helyzetben igen nehéz gondoskodni. A volt egyházi épületek térítésmentes visszaszolgáltatásáról ugyan már született megállapodás, de még nincs kész az arról szóló jogszabály. Annak első tervezetét ugyanis az egyház - hibás alapkoncepciója miatt - nem fogadta el. Átdolgozása folyamatban van az Igazságügyi Minisztériumban. A jogszabály hiányában pedig a közép- és alsófoku közigazgatás nem tud lépéseket tenni a volt egyházi épületek visszaszolgáltatására. Budapesten már visszakapták a hajdani kolostorukat a férfi Karmelita rend tagjai, de a vidéki városokban hasonlóra egyelőre nincs példa. Egyes szerzetes közösségeknek felajánlottak a hajdani pártvagyonhoz tartozó épületeket is, de azokat - érthetően - nem kívánják igénybe venni.
Takács Nándor püspöki referens tájékoztatása szerint néhány helyen már megkezdték, illetve a közeljövőben megkezdik tevékenységüket az első újjáalakult szerzetes közösségek. Érden már szeptemberben két első osztályt indítanak a Keresztes nővérek, a budapesti ORFI kórház egyes osztályain hamarosan munkába állnak az Irgalmas nővérek, Pécsett pedig külön épületet is biztosítottak már a hamarosan dolgozni kezdő Kedves nővéreknek. Az igények már most jóval nagyobbak annál, mint amit a szerzetesrendek jelenleg kielégíteni képesek, tagjaik többsége ugyanis idős, fáradt ember, akit alaposan megviseltek az utóbbi évtizedek viszontagságai. De az elhelyezési gondok megoldása után nyomban megkezdődik az utánpótlás képzése, és várhatóan 6-7 év múlva már eleget tudnak tenni a velük szemben támasztott elvárások egy részének. A szerzetesek nemcsak a hagyományos tevékenységeket kivánják folytatni, megkezdik a drogosok, az alkoholisták, a társadalom perifériájára szorultak istápolását. Tervezik egy olyan vasútmisszió kiálakítását, amely a nagyobb állomásokon átmeneti szállást, szerény étkeztetést nyújt majd a rászorulóknak, a hajléktalanoknak, az otthon nélkülieknek. Foglalkozni kívánnak a leányanyákkal, nevelőintézeteket akarnak működtetni, eljárnak majd a börtönökbe, büntetésvégrehajtási intézetekbe is, lelki vigaszt nyújtva, nevelve az elítélteket. (MTI)
1990. január 8., hétfő 22:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|