 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZMP tiltakozása
"A Munkáspárt felhábordását fejezi ki Kéri
Kálmán képviselő kijelentése miatt, amely meghamisítja a múltat,
rágalmazza a Szovjetuniót, semmibe veszi az antifasiszta harc
értékeit. A Munkáspárt elvárja, hogy az Országgyűlés és a kormány
hivatalosan foglaljon állást a kijeletéssel kapcsolatban
."
SZER, Forgószínpad:
Bűnözés Észak-Magyarországon
"Amíg két éve még azt jósolgatták bűnügyi szakemberek, hogy az
évi bűncselekmények száma egyhamar nem éri el a bűvösnek hitt és
mondott 200 ezres határt, addig a tények mást mutatnak: az alvilág
hamar kijózanította a túlzottan optimistákat, s már tavaly is több
mint 250 ezer bűntettet követtek el hazánkban.
A számok Nógrádban is meredeken húznak felfelé. Csak betöréses
lopás annyi történt például idén az első öt hónapban, mint tavaly
egész évben. Ezt már kezdik, ha nem is megszokni, de elviselni a
nógrádiak.
Sokkal felháborítobb viszont, hogy sorra ölnek meg, vernek
félholtra idős, olykor magatehetetlen embereket - szinte semmiért.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Jogi bizottság - maratoni ülés (1. rész)
|
1989. november 16., csütörtök - Számos törvénymódosítási javaslatot és képviselői önálló indítványt tűzött napirendjére - a novemberi ülésszakra készülve - az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága csütörtökön kezdődött ülésén, amelyen megjelent Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke is.
Elsőként Vona Ferenc (Pest megye), az alkotmánybíróság bíráinak
megválasztását előkészítő bizottság elnöke arra kérte
képviselőtársait, értelmezzék az alkotmánybíróságról szóló
törvénynek a bírák szakmai feltételeit megállapító rendelkezését,
mivel az - véleményük szerint - nem egyértelmű. Az említett 5.
paragrafus (2) bekezdéséről Kulcsár Kálmán és Szilbereky Jenő
mondott szakvéleményt. Álláspontjuk eltért egymástól: az
igazságügyminiszter szerint e rendelkezés értelmében
államigazgatásban dolgozó szakember nem jelölhető e tisztségre. A
Legfelsőbb Bíróság elnöke ezzel szemben úgy vélte, hogy - a bírák,
ügyészek, ügyvédek és jogtanácsosok mellett - az államigazgatási
szerveknél jogi alaptevékenységet végzők is elnyerhetik e
megbízatást, hiszen végzettségük ebben az esetben szakirányú.
A vitában szót kért Raft Miklós - akinek személyével
kapcsolatban e jogértelmezési probléma korábban felvetődött - , s
visszalépett alkotmánybíróvá jelölésétől. Méltánytalannak tartotta
azonban, hogy ilyen ,,formális jogértelmezéssel,, ki lehessen
szorítani e tekintélyes testületből a közigazgatási szakembereket.
Szükségesnek tartotta megjegyezni: Kulcsár Kálmánnak is szerepe volt
abban, hogy vállalta a jelöltséget, hiszen a miniszter korábban úgy
vélekedett, hogy eddigi szakmai életútja megfelel a jogszabályi
előírásoknak. Furcsállotta, hogy a miniszter két hét alatt
megváltoztatta véleményét.
Kulcsár Kálmán ismét leszögezte, hogy nem személyekről, hanem
jogértelmezésről, tartalmi és formai kérdésekről van szó. Mint
mondotta, az alkotmánybíróság hiteléhez nem férhet kétség. Ha már a
jelöléskor megkérdőjelezhető valakinek a személye, az
bizalmatlanságot eredményez az alkotmánybírósággal szemben.
Ezt követően foglalt úgy állást a jogi bizottság - öt
tartózkodással -, hogy az idézett bekezdést ,,tágabban kell
értelmezni,, azaz az államigazgatás területéről is jelölhessenek
alkotmánybírát. E véleményük indokolását az Országgyűlés elé
terjesztik. (folyt. köv.)
1989. november 16., csütörtök 17:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|