|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZMP tiltakozása
"A Munkáspárt felhábordását fejezi ki Kéri
Kálmán képviselő kijelentése miatt, amely meghamisítja a múltat,
rágalmazza a Szovjetuniót, semmibe veszi az antifasiszta harc
értékeit. A Munkáspárt elvárja, hogy az Országgyűlés és a kormány
hivatalosan foglaljon állást a kijeletéssel kapcsolatban
."
SZER, Forgószínpad:
Bűnözés Észak-Magyarországon
"Amíg két éve még azt jósolgatták bűnügyi szakemberek, hogy az
évi bűncselekmények száma egyhamar nem éri el a bűvösnek hitt és
mondott 200 ezres határt, addig a tények mást mutatnak: az alvilág
hamar kijózanította a túlzottan optimistákat, s már tavaly is több
mint 250 ezer bűntettet követtek el hazánkban.
A számok Nógrádban is meredeken húznak felfelé. Csak betöréses
lopás annyi történt például idén az első öt hónapban, mint tavaly
egész évben. Ezt már kezdik, ha nem is megszokni, de elviselni a
nógrádiak.
Sokkal felháborítobb viszont, hogy sorra ölnek meg, vernek
félholtra idős, olykor magatehetetlen embereket - szinte semmiért.
"
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal megállapodása az érdemi politikai tárgyalások megkezdéséről (1. rész) (OS)
|
1989. június 11., vasárnap I. A nemzetet sújtó politikai és gazdasági válságból való kilábalás, valamint a hatalmi viszonyok demokratikus átalakítása szükségessé teszi valamennyi, a jövőért felelősséget vállaló politikai tömörülés párbeszédét. A válság leküzdése, a többpártrendszer megteremtése csak a demokratikus erők megegyezésével érhető el. Mindez feltételezi a közös érdekek és törekvések figyelebevételét, valamennyi résztvevő megegyezési szándékát, a bizalmat és önmérsékletet. A nemzet sorsa az alkotmányosság követelményeinek tiszteletben tartásával, az erőszak határozott elutasításával fordulhat jóra. Közös érdek, hogy a társadalmi konfliktusokat az európai politikai kultúra általánosan elfogadott normái szerint, közmegegyezéssel oldjuk meg. Az egypártrendszerből a képviseleti demokrációba való átmenet, a jogállam megteremtése szabad választások útján valósítható meg. A társadalmi-gazdasági válság további mélyülését a nép bizalmát élvező, jól működő képviseleti testületek és szilárd, következetes kormányzat akadályozhatja meg. A békés politikai átmenet, továbbá a felhalmozódott gazdasági és szociális feszültségek oldása csak együtt, egymással kölcsönhatásban valósítható meg. Történelmi példák sora int arra, hogy a közös gondok megoldása kizárólag megegyezéssel érhető el. Az átalakulás nehéz és ellentmondásos folyamatában egyenrangúan kell részt vennie minden társadalmi szervezetnek és mozgalomnak. Mindezen tények és összefüggések alapján az Ellenzéki Kerekasztalt alkotó szervezetek, a Magyar Szocialista Munkáspárt, valamint a tárgyalásokon részt vevő a Baloldali Alternatíva Egyesülés; a Hazafias Népfront; a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség; a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége; a Magyar Nők Országos Tanácsa; a Münnich Ferenc Társaság és a Szakszervezetek Országos Tanácsa közös delegációja, kinyilvánítják akaratukat az érdemi politikai tárgyalások megkezdésére. Az egyenrangú tárgyaló felek a megbeszélésekkel kapcsolatban elfogadják a következő rendező elveket: - a hatalom alapja a népfelség; a szuverenitást egyetlen politikai erő sem sajátíthatja ki, nem nyilváníthatja magát a népakarat egyedüli letéteményesének, és nem törhet a politikai jogok alkotmányellenes korlátozására; (folyt.köv)
1989. június 11., vasárnap 16:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal megállapodása az érdemi politikai tárgyalások megkezdéséről (2. rész) (OS)
|
- a közakaratnak előzetes megkötöttségek nélküli, szabad választáson kell megnyilvánulnia, amelynek eredményei mindenkit köteleznek, s amelyekből semmilyen, az alkotmányosság követelményeinek megfelelő politikai szervezet nem zárható ki; - a válságból való kibontakozás, a demokratikus átmenet megvalósítása, a politikai konfliktusok megoldása csak békés, erőszakmentes módon történhet; egyetlen társadalmi szervezet sem rendelkezhet közvetlenül a fegyveres testületek felett; - a konstruktív politikai tárgyalások sikereinek fontos feltétele a nemzet, valamint egymás érdekeinek tudomásulvétele és tiszteletben tartása; továbbá a kölcsönös, előlegezett bizalom; - az együttműködés és a megállapodások alapjául csak a kölcsönösen elfogadható feltételek szolgálhatnak; - a megbeszélések résztvevőinek és a felek jogállásának meghatározásánál nem fogadható el politikai megfontoláson alapuló kizárás, a működőképesség követelményét ugyanakkor szem előtt kell tartani; - a tárgyalások célja olyan politikai jellegű megállapodások kialakítása, amelyekhez csatolhatók a szükséges állami intézkedések és jogszabályok tervezetei, valamint a megszületésük határidejére vonatkozó állásfoglalások; a tanácskozás maga azonban nem gyakorol közvetlen közjogi funkciókat; - a tanácskozás ideje alatt a felek tartózkodnak minden olyan egyoldalű lépéstől, amely meghiúsítaná a tárgyalások célját; a törvényalkotás nem előzheti meg a politikai megállapodásokat; - a politikai megállapodásokat valamennyi tárgyalófél saját szervezetében elfogadtatja és a nyilvánosság előtt is képviseli, továbbá a megállapodások érvényre juttatását minden rendelkezésére álló politikai eszközzel biztosítja. II. 1.) A politikai egyeztető tárgyalásokon három tárgyalófél vesz részt a politikai megállapodások kialakításában. a.) Az Ellenzéki Kerekasztal (a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Keresztény Demokrata Néppárt, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Néppárt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Szabad Demokraták Szövetsége, valamint a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája mint megfigyelő); b.) A Magyar Szocialista Munkáspárt; (folyt.köv.)
1989. június 11., vasárnap 16:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal megállapodása az érdemi politikai tárgyalások megkezdéséről (3. rész) (OS)
|
c.) Az alábbi társadalmi szervezetek és mozgalmak: a Baloldali Alternatíva Egyesülés, a Hazafias Népfront, a Magyar Demokratikus IFjúsági Szövetség, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége, a Magyar Nők Országos Tanácsa, a Münnich Ferenc Társaság és a Szakszervezetek Országos Tanácsa. A tárgyaláson részt vevő mindhárom felet azonos jogok illetik meg a konszenzusformálás során. Mindhárom felet egy-egy szóvivő képviseli, aki az illető tárgyalófél nevében egy véleményt fejt ki. A c.) pontban felsorolt társadalmi szervezetek és mozgalmak, amelyek bekapcsolódását az érdemi tárgyalásokba az előkészítő munkálatok során az Ellenzéki Kerekasztal kompromisszumos javaslatként fogadta el, kinyilvánítják, hogy támogatják az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal konstruktív párbeszédre irányuló szándékát és megegyezésre jutását, s e folyamat aktív részesévé kívánnak válni. Az Ellenzéki Kerekasztal maga állapítja meg delegációjának létszámát és összetételét. A c.) pontban felsorolt társadalmi szervezetek és mozgalmak maguk döntik el nézeteik egymás közötti egyeztetésének, valamint álláspontjuk képviseletének módját. A résztvevő szervezetek képviselői írásos mandátummal rendelkeznek, amely tartalmazza a megállapodások kötésére vonatkozó jogosultságukat is. Meghatalmazásukat a plenáris ülés elnökének mutatják be. A tárgyalóasztal negyedik oldala a megfigyelők számára tartható fenn. A megfigyelők esetleges észrevételeiket a tárgyalás elnökének írásban eljuttathatják, aki erről a tárgyalófeleket tájékoztatja. 2.) A tárgyalófelek a politikai egyeztető tárgyalás napirendjére a következő témákat tűzik: - a demokratikus politikai átmenet megvalósítását szolgáló elvek és szabályok meghatározása; - a gazdasági és a szociális válság leküzdésének stratégiai feladatai. Az egyes témakörök érdekeltségen alapuló végleges meghatározása az érdemi tárgyalások feladata. 3.) A politikai egyeztető tárgyalás ügyrendje és munkarendje a következő: a.) Az érdemi tanácskozás plenáris üléseken és bizottságokban folyik. (folyt.köv.)
1989. június 11., vasárnap 16:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal megállapodása az érdemi politikai tárgyalások megkezdéséről (4. rész) (OS)
|
A nyitó plenáris ülésre 1989. június 13-án (kedd) az Országház Vadásztermében kerül sor. A teljes ülésen az Országgyűlés elnöke elnököl. A három tárgyalófél képviselőjének azonos időtartamú felszólalási lehetőséget biztosít. A plenáris nyitó ülésen a tárgyalófelek szándéknyilatkozatot tesznek. A továbbiakban munkabizottságokat hoznak létre. b/ A megállapodásokat a napirendre tűzött témák szerint kialakított munkabizottságok készítik elő. A bizottsági munkára a plenáris ülésekre vonatkozó elvek értelemszerűen alkalmazandók. Az egyes munkabizottságok - szakértők bevonásával - albizottságokat is létrehozhatnak. c/ A jogszabályok tervezeteinek előkészítése a kormányzati szervek bevonásával történik. A politikai egyeztető tárgyalások ideje alatt sor kerülhet a tervezetek társadalmi vitájára is. A végleges dokumentumokat a plenáris ülés fogadja el. A munkabizottságok által kidolgozott javaslatok akkor terjeszthetők a teljes ülés elé, ha azokat a tárgyalófelek képviselői kézjegyükkel ellátták. A jóváhagyott okmányt a delegáció vezetői írják alá, s ezt követően gondoskodnak a nyilvánosságra hozatalról. Minden ülésről jegyzőkönyv készül, amely a tárgyalások megszakadása esetén nyilvánosságra hozható. d/ A döntéshozatal a kölcsönös érdekeltség és a konszenzus elvére épül. Ha valamely részletkérdésben véleményeltérés marad fenn és ez az érintett tárgyalófél megítélése szerint nem érinti a megállapodás lényegét, a konszenzus létrejöhet. e/ A plenáris ülések a sajtó számára nyilvánosak. A munkabizottságok azonban zárt ajtók mögött dolgoznak. Biztosítani kell, hogy a közvélemény rendszeres és érdemi tájékoztatást kapjon a tárgyalások menetéről. A tárgyalófelek időről időre közös közleményt adnak a Magyar Távirati Irodának. Különnyilatkozat kiadására csak akkor kerül sor, ha a tárgyalások megszakadnak, illetve ha nem sikerül közös nyilatkozatban megállapodni. Ez azonban nem érinti a felek azon jogát, hogy a napirenden szereplő kérdések tartalmáról nyilatkozzanak. f/ A felek szükségesnek tartják, hogy a tárgyalásokkal összefüggő kiadásokat az állami költségvetés fedezze. Ez tartalmazhatja az ügyiratkezelés, sokszorosítás, postázás, az értekezletek szervezésének költségeit, valamint a munkába bevont szakértők díjazását. Budapest 1989. június 10. (folyt. köv.)
1989. június 11., vasárnap 16:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal megállapodása az érdemi politikai tárgyalások megkezdéséről (5. rész) (OS)
|
A Magyar Szocialista Munkáspárt képviseletében: Fejti György, a Központi Bizottság titkára, Az Ellenzéki Kerekasztal képviseletében: Zétényi Zsolt (Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság), Dr. Kövér László (Fiatal Demokraták Szövetsége), Hardi Péter (Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt), Szakolczai György (Keresztény Demokrata Néppárt), dr. Sólyom László (Magyar Demokrata Fórum), Varga Csaba, (Magyar Néppárt), Baranyai Tibor (Magyarországi Szociáldemokrata Párt), Dr. Tölgyessy Péter (Szabad Demokraták Szövetsége), Kerényi Imre (Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, mint megfigyelő) A Baloldali Alternatíva Egyesülés, a Hazafias Népfront, a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége, a Magyar Nők Országos Tanácsa, a Münnich Ferenc Társaság és a Szakszervezetek Országos Tanácsa képviseletében: Kemény Csaba (Baloldali Alternatíva Egyesülés) Dr. Kukorelli István (Hazafias Népfront), Gyurcsány Ferenc (Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség), Kerekes Imre (Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége), Soósné dr. Dobos Mária (Magyar Nők Országos Tanácsa), Berényi Ferenc (Münnich Ferenc Társaság), Kósáné dr. Kovács Magda (Szakszervezetek Országos Tanácsa). (OS)
1989. június 11., vasárnap 16:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|