|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZMP tiltakozása
"A Munkáspárt felhábordását fejezi ki Kéri
Kálmán képviselő kijelentése miatt, amely meghamisítja a múltat,
rágalmazza a Szovjetuniót, semmibe veszi az antifasiszta harc
értékeit. A Munkáspárt elvárja, hogy az Országgyűlés és a kormány
hivatalosan foglaljon állást a kijeletéssel kapcsolatban
."
SZER, Forgószínpad:
Bűnözés Észak-Magyarországon
"Amíg két éve még azt jósolgatták bűnügyi szakemberek, hogy az
évi bűncselekmények száma egyhamar nem éri el a bűvösnek hitt és
mondott 200 ezres határt, addig a tények mást mutatnak: az alvilág
hamar kijózanította a túlzottan optimistákat, s már tavaly is több
mint 250 ezer bűntettet követtek el hazánkban.
A számok Nógrádban is meredeken húznak felfelé. Csak betöréses
lopás annyi történt például idén az első öt hónapban, mint tavaly
egész évben. Ezt már kezdik, ha nem is megszokni, de elviselni a
nógrádiak.
Sokkal felháborítobb viszont, hogy sorra ölnek meg, vernek
félholtra idős, olykor magatehetetlen embereket - szinte semmiért.
"
|
|
|
|
|
|
|
Nyugatnémet sajtó: Horn Gyula, Németh Miklós, Bős-Nagymaros (1. rész)
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1989. május 27. szombat (MTI-tud) - Magyarországon immáron a külpolitikát a reformerek élbolyába tartozó Horn Gyula személyében ténylegesen a külügyminiszter irányítja, nem pedig egy központi bizottsági titkár vagy egy politikai bizottsági tag. Budapest szakított ezzel a hagyománnyal. Ezt hangsúlyozza a Frankfurter Allgemeine Zeitung című napilap szombati számában. A tekintélyes újság fényképpel illusztrált politikai portrévázlatot közöl a magyar államférfiról a kiemelkedő nemzetközi és hazai személyiségek bemutatására fenntartott rovatában.
Ezt a változást már akkor szorgalmazták, amikor Grósz Károly mostani főtitkár még miniszterelnökként dolgozott a kormány és a párt szétválasztásán. A hajtóerő már akkor Horn Gyula minisztériumi államtitkár volt, és nem kárhoztatható azért, hogy ebben szakmai és egyéni szempontok egyaránt vezérelték. A lap meglátása szerint az új külügyminisztert végre az a Németh Miklós miniszterelnök állította erre a tisztségre, aki a kormányának átalakításával nem utolsósorban a pártfőtitkárral szembeni önállóságát is hangsúlyozni óhajtotta. Maga Horn is ügyel arra, hogy kiemelje a különbséget közte és elődje, Várkonyi Péter között. A Frankfurter Allgemeine Zeitung Magyarország-szakértője írásában felhívja a figyelmet a magyar külügyminiszter kiterjedt elméleti-publikációs tevékenységére: könyveire, valamint folyóiratokban közölt cikkeire kül- és kiváltképp biztonságpolitikai tárgykörben. Újabban azonban - írja - Horn Gyula mással kelt feltünést: a külpolitikus gondot fordít a belpolitikára. Az a körülmény, hogy mindig is a reformerek élcsoportjához tartozott, ismeretes volt. Ám az utóbbi időben a reformokról és a demokráciáról mondott elkötelezett beszédeit mind túlszárnyalta azzal, hogy a héten a kormányban elsőként ő nevezte kirakatpernek azt a bírósági eljárást, amelyet Nagy Imre, az 1956-os népfelkelés miniszterelnöke ellen folytattak le. (folyt.)
1989. május 27., szombat 15:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nyugatnémet sajtó: Horn Gyula, Németh Miklós, Bős-Nagymaros (2. rész)
|
A külügyminiszter - állapítja meg a Frankfurter Allgemeine Zeitung - lenyűgözi beszélgetőpartnereit sallangmentes, ,,nem diplomatikus,, beszédmodorával. Ezért becsülik nagyra mind a nyugati kormányhivatalokban, mind pedig a szélesebb körű tanácskozásokon. Horn másfél évtizedig munkatársa, majd végül vezetője volt a KB külpolitikai osztályának. 1985-ben éppen akkor lett a KB tagja, amikor Magyarországon mozggásba lendült az a reform, amelyet azóta is visszafojtott lélegzettel figyel a világ - írja a befolyásos frankfurti lap. Az újságnak ugyanebben a számában terjedelmes beszámoló jelent meg Németh Miklós prágai és bécsi tárgyalásairól. A szerző, a lap állandó bécsi tudósítója szerint vannak olyan külföldi megfigyelők, akik a nagymarosi nagyberuházás munkálatainak felfüggesztése kapcsán elhangzott csehszlovák érvelés hallatán felteszik a kérdést: szándékának bejelentésével nem vállalkozott-e erejét meghaladó feladatra a magyar kormány? A konzervatív szerző ugyanis abban vél veszélyt felfedezni, hogy a Romániával már amúgy is szemben álló Magyarország aligha engedheti meg magának egy ,,második arcvonal,, megnyitását Északon. Noha Prága és Pozsony eddig viszonylagos mértéktartást tanusít a magyarországi átalakulás iránt, az ottani eseményeket, főként azok ütemét kétkedéssel figyeli. A mértéktartásra természetesen meg is van minden oka, mivel ha beavatkozna más szocialista ország belügyeibe, hasonlóval kellene számolnia neki is. A lap megemlíti, hogy a nagymarosi problémától függetlenül Csehszlovákiát új feladatok elé állítja például a magyarországi demokratikus megújulás is, amely a tévé jóvoltából nyomon követhető a legtávolabbi szlovákiai falvakban is.+++
1989. május 27., szombat 15:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|