|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZMP tiltakozása
"A Munkáspárt felhábordását fejezi ki Kéri
Kálmán képviselő kijelentése miatt, amely meghamisítja a múltat,
rágalmazza a Szovjetuniót, semmibe veszi az antifasiszta harc
értékeit. A Munkáspárt elvárja, hogy az Országgyűlés és a kormány
hivatalosan foglaljon állást a kijeletéssel kapcsolatban
."
SZER, Forgószínpad:
Bűnözés Észak-Magyarországon
"Amíg két éve még azt jósolgatták bűnügyi szakemberek, hogy az
évi bűncselekmények száma egyhamar nem éri el a bűvösnek hitt és
mondott 200 ezres határt, addig a tények mást mutatnak: az alvilág
hamar kijózanította a túlzottan optimistákat, s már tavaly is több
mint 250 ezer bűntettet követtek el hazánkban.
A számok Nógrádban is meredeken húznak felfelé. Csak betöréses
lopás annyi történt például idén az első öt hónapban, mint tavaly
egész évben. Ezt már kezdik, ha nem is megszokni, de elviselni a
nógrádiak.
Sokkal felháborítobb viszont, hogy sorra ölnek meg, vernek
félholtra idős, olykor magatehetetlen embereket - szinte semmiért.
"
|
|
|
|
|
|
|
Szűrös Mátyás javaslata - EK-MSZMP (1. rész)
|
1989. május 23., kedd - Az Ellenzéki Kerekasztal (EK) továbbra is az MSZMP-vel kíván tárgyalóasztalhoz ülni - nyilatkozta az MTI érdeklődésére Tölgyessy Péter, az EK tárgyalócsoportjának tagja. Hozzátette: elfogadják Szűrös Mátyásnak, az Országgyűlés elnökének azt a felajánlását, hogy közreműködik a tárgyalások lebonyolításában. Elmondta, hogy véleményét még nem egyeztette a kerekasztal tagjaival, de szerinte teljesen új felállás lenne, s talán lendületet adhatna a tárgyalásoknak, ha az MSZMP-vel együtt. A kormány vagy a parlament képviselői is a tárgyalóasztalhoz ülnének. Ez viszont egyéni kezdeményezés helyett a KB testületének döntése alapján történjék - mutatott rá.
Mint mondta, az ellenzéki kerekasztal nem akarja eldönteni, hogy kivel kell tárgyalni, de a hatalom jelenlegi igazi gazdája vitán felül az MSZMP KB. Így nem volna jó, ha a Központi Bizottság kimaradna a megállapodásokból, mert esetleg azt mondhatnák a testület tagjai, hogy számukra nem kötelező érvényűek a megkötendő egyezmények. Ezért ha a KB úgy dönt, hogy a parlament vagy a kormány tárgyaljon az ellenzékkel, az MSZMP-nek akkor is képviseltetnie kellene magát a hatalom delegációjában. Tölgyessy Péter hangsúlyozta: olyan megállapodásokat szeretnének kötni, amelyekből rövid időn belül jogszabály lesz. Ebben az Országgyűlés elnöke jelenleg semmiféle kötelező ígéretet nem tud adni. Egyébként bizonyos ügyekben, napi konfliktusokban - mint például Bős-Nagymaros, vagy a gyógyszerrendelet - kívánatos lenne a kormánnyal tárgyalni. Ebben azonban a független szakszervezetek lennének a partnerek, az EK csak megfigyelő. Végezetül arról szólt, hogy az Ellenzéki Kerekasztal Pozsgay Imrét kettős minőségében - PB-tag, államminiszter - szívesen elfogadná tárgyalópartnernek. Az MSZMP szakértője, Tóth András azt hangsúlyozta: a kiindulási pontjuk továbbra is a Központi Bizottság május 8-ai javaslata, de minden olyan értelmes kezdeményezést üdvözöl az MSZMP, amely segíti a tárgyalások kimozdítását a holtpontról. (folyt.köv.)
1989. május 23., kedd 13:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szűrös Mátyás javaslata - EK-MSZMP (2. rész)
|
Ezek megvitatásához azonban elengedhetetlenül szükséges, hogy tartalmuk, pontos megfogalmazásuk eljusson a Központi Bizottsághoz. Szűrös Mátyás javaslata feltételezhetően a Politikai Bizottság legközelebbi ülésén PB-ülésen és a jövő hétfői KB-ülésen is szóba kerül. Tóth András szerint az Országgyűlés elnöke egyelőre saját véleményét fejtette ki, s ahhoz vagy a párt érintett testületeinek, vagy pedig a parlamentnek a támogatását meg kell kapnia. A szakértő hangsúlyozta, az MSZMP kormányzó párt, a parlamenttel és a kormánnyal való viszonyának a párt illetékes testületeinek egyetértésével, annak álláspontja szerint kell alakulnia. Tárgyalásokat lehet folytatni a törvényhozással, lehet egyezkedés a pártok között, de viszonylag nehezen képzelhető el, hogy a pártok megállapodását a kormány vagy a parlament koordinálja. A lengyel példa nálunk közvetlenül nem alkalmazható, mert ott teljesen más volt a szereposztás, nem a pártok és a kormány, hanem a szakszervezetek és a kormány között alakult ki együttműködés. Tóth András szerint sokfajta megállapodás képzelhető el az ellenzékkel, a vegyes tárgyalások azonban tisztázatlan viszonyokat hoznának, s nem lehetne utána a döntésekkel érdemben mit kezdeni. Nem az a lényeg, hogy személy szerint ki ül le az asztalhoz, hanem az, hogy kik között zajlik a tárgyalás. Ha a parlament vagy a kormány képviselője folytat megbeszélést az ellenzéki kerekasztallal, akkor az MSZMP megfigyelőként ülhetne csak le. Ezért az lenne a tiszta konstrukció, ha a pártok állapodnának meg egymással. Elképzelhető egy nagy nemzeti kerekasztal is, amely körül mindenki ott ül, aki számít, de akkor nehezen tudnánk, hogy ki kivel, milyen kompetencia és milyen mandátum alapján jut egyezségre. Így e kerekasztal működőképessége kérdéses lenne. A tiszta profilok kialakítása segítené igazán a megállapodások létrehozását - mondta befejezésül Tóth András. (MTI)
1989. május 23., kedd 13:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|