|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZMP tiltakozása
"A Munkáspárt felhábordását fejezi ki Kéri
Kálmán képviselő kijelentése miatt, amely meghamisítja a múltat,
rágalmazza a Szovjetuniót, semmibe veszi az antifasiszta harc
értékeit. A Munkáspárt elvárja, hogy az Országgyűlés és a kormány
hivatalosan foglaljon állást a kijeletéssel kapcsolatban
."
SZER, Forgószínpad:
Bűnözés Észak-Magyarországon
"Amíg két éve még azt jósolgatták bűnügyi szakemberek, hogy az
évi bűncselekmények száma egyhamar nem éri el a bűvösnek hitt és
mondott 200 ezres határt, addig a tények mást mutatnak: az alvilág
hamar kijózanította a túlzottan optimistákat, s már tavaly is több
mint 250 ezer bűntettet követtek el hazánkban.
A számok Nógrádban is meredeken húznak felfelé. Csak betöréses
lopás annyi történt például idén az első öt hónapban, mint tavaly
egész évben. Ezt már kezdik, ha nem is megszokni, de elviselni a
nógrádiak.
Sokkal felháborítobb viszont, hogy sorra ölnek meg, vernek
félholtra idős, olykor magatehetetlen embereket - szinte semmiért.
"
|
|
|
|
|
|
|
Tojásgurítás, sibálás - húsvéti népszokások
|
1989. március 27., hétfő - Húsvéti régi népszokásokat elevenítettek fel hétfőn az ország sok vidékén. Dézsából öntözték a lányokat, asszonyokat a Rába-menti, a dél-hansági és a szigetközi falvakban a férfiak. Csoportosan látogattak a házakhoz, ahol pirostojással, sonkával, borral kínálták őket.
A Káli-medence egyik falujában, Kékkúton - ahol a táj szépsége sok művészt késztetett letelepedésre - életre keltették az egykori zöldág-járást. A korán kizöldült ágakból diadalívszerű kaput fontak, s azt végighordozták a falu főutcáján. A Badacsony környéki falvakban gyermekcsoportok egymással versenyezve ügyeskedtek: a fűbe elhelyezett hímestojásokat fémpénzekkel igyekeztek eltalálni. Somlón az idősebb borosgazdák pincenézőbe mentek. Sorra járták a szomszédok pincéit, s valamennyi borfajtát megkóstolták. A présházak körül megszemlélték a szőlőtőkék fakadását. A bakonyi falvakban a domboldalról gurították le a hímestojásokat. A Komárom megyei Hántán és Vértessomlón hasonlóan vetélkedtek. Azok győztek, akik a legmesszebbre gurították a tojásokat. Az idén is volt sibálás a Fejér megyei Pázmándon. A férfiak végigjárták a falu portáit és hajlékony fűzfavesszőből font virgáccsal megpaskolták a lányokat, menyecskéket. Vesszőzés közben tréfás rigmusokkal biztatták őket: legyenek frissebbek a következő hónapokban. A jókívánságaikért pirostojással, kortynyi itallal, sonkával, virgácsra kötött pántlikákkal kedveskedtek a sibálóknak. Emmausz-ünnepet ültek a baranyai nagyközségben, Bólyban a német nemzetiségi lakosok. Hangulatos népszokásuk - amelyet a Rajna és a Majna mellékéről hoztak magukkal a XVIII. században magyar földre települt sváb parasztok - a bibliai városra, Jézus és az apostolok vándorlására utal, de már régóta a tavaszköszöntés és a vendégbarátság szép ünnepe. Az ősi hagyományhoz híven a szőlőhegy lábánál levő Kellerdorfba - pincefaluba - mentek a bólyiak. Ott az emmauszi vacsora emlékére falatoztak, borozgattak, zenéltek, énekeltek és táncoltak. Később felkerekedtek a családok, s a pincesort végigjárva köszöntötték rokonaikat, barátaikat. Velük együtt ünnepeltek az ország más részéből s az NSZK-ból érkezett vendégeik is. (MTI)
1989. március 27., hétfő 16:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|