 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZMP tiltakozása
"A Munkáspárt felhábordását fejezi ki Kéri
Kálmán képviselő kijelentése miatt, amely meghamisítja a múltat,
rágalmazza a Szovjetuniót, semmibe veszi az antifasiszta harc
értékeit. A Munkáspárt elvárja, hogy az Országgyűlés és a kormány
hivatalosan foglaljon állást a kijeletéssel kapcsolatban
."
SZER, Forgószínpad:
Bűnözés Észak-Magyarországon
"Amíg két éve még azt jósolgatták bűnügyi szakemberek, hogy az
évi bűncselekmények száma egyhamar nem éri el a bűvösnek hitt és
mondott 200 ezres határt, addig a tények mást mutatnak: az alvilág
hamar kijózanította a túlzottan optimistákat, s már tavaly is több
mint 250 ezer bűntettet követtek el hazánkban.
A számok Nógrádban is meredeken húznak felfelé. Csak betöréses
lopás annyi történt például idén az első öt hónapban, mint tavaly
egész évben. Ezt már kezdik, ha nem is megszokni, de elviselni a
nógrádiak.
Sokkal felháborítobb viszont, hogy sorra ölnek meg, vernek
félholtra idős, olykor magatehetetlen embereket - szinte semmiért.
"
|
|
|
|
|
|
 |
A SZOT ülése (2. rész)
|
Azt azonban nem szabad megengedni, hogy a politikai harcok
szétzilálják a mozgalmat. A szakszervezeteknek a politikai pártoktól
függetlenül, teljes önállósággal kell tevékenykedniök, s aszerint
kell alakítani viszonyukat az egyes pártokhoz, hogy azok
programjukban, gyakorlati politikájukban milyen módon képviselik a
munkavállalók érdekeit.
Ezzel összefüggésben vetette fel a főtitkár a párt
káderhatásköri listájának kérdését, valamint azt, hogy az érdekek
ütközésekor milyen magatartást tanúsítson az a szakszervezeti
tisztségviselő, aki egyben párttag is. Hangsúlyozta:
elfogadhatatlan, hogy a párt, vagy a pártok beleszóljanak a
szakszervezeti vezetők választásába. Biztosítani kell a
szakszervezeti tisztségviselők számára a szabad, párttestületük
döntésétől eltérő véleményük kinyilvánításának jogát is - mondta
Nagy Sándor.
A dokumentumok feletti vitában több SZOT-tag kijelentette:
véleménye szerint a sztrájktörvény és a Munka Törvénykönyvének
módosítása jelenlegi formájában alkalmatlan arra, hogy az
országgyűlés most tárgyalja. Ezzel kapcsolatban Nagy Sándor és
Kósáné Kovács Magda, a SZOT titkára kifejtette: bár a
szakszervezetek nem önálló törvényként kezdeményezték a sztrájk jogi
szabályozását, ők ezúttal mégis azon a véleményen vannak, hogy a
tanács bizonyos feltételekkel támogassa a sztrájktörvény
megalkotását. A szakszervezetek csak abban az esetben tartják
elfogadhatónak a sztrájktörvényt, ha az biztosítja a szolidarítási
sztrájk lehetőségét, s azt, hogy munkabeszüntetéseket a dolgozók is
kezdeményezhessenek. A szakszervezetek feltételei között szerepel:
jogszerű sztrájk esetén a törvény ne zárja ki azt a lehetőséget,
hogy ha a szakszervezet megállapodik a munkáltatóval, akkor a
munkabeszüntetés idejére is lehessen bért kifizetni.
A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának a
tanácskozásra meghívott képviselője kifogásolta, hogy a
sztrájktörvény bizonyos esetekben az egyeztetési eljárást a Munka
Törvénykönyve hatáskörébe utalja annak előírását betartva viszont az
egyeztetésből kimaradnának a független szakszervezetek. A Munka
Törvénykönyve szerint ugyanis, ha egy munkahelyen több szakszervezet
működik, és közöttük nem jön létre egyetértés, valamilyen kérdésben,
akkor a munkáltatónak a nagyobb taglétszámú szakszervezettel kell
egyeztetnie. Nagy Sándor ezzel kapcsolatban kijelentette: ezt a
megkülönböztetést a SZOT nem kérte, s így azt sem kifogásolja, ha ez
a kitétel kimarad a módosított Munka Törvénykönyvéből. (folyt.köv.)
1989. március 6., hétfő 18:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|