Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › december 29.
1989  1990
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
1990. december
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Az FKgP nyilatkozata

"... a Független Kisgazdapárt az ország kényes pénzügyi egyensúlyáért és kormányozhatóságáért érzett felelősségtől vezérelve a teljes rendszerváltás összes nehézségeit figyelembe véve országgyűlési képviselőinek azt ajánlja, esetleges ellenvéleményüket félretéve a koalíciós vállalástól vezéreltetve szavazzák meg a költségvetést. "
SZER, Forgószínpad:

A stradivari titka

"Stradivari saját fiai, Francesco és Omobono, akik 1737-ben átvették apjuk Antonio örökségét, sem tudtak olyan mesterműveket kreálni mint apjuk. Sőt, mondják a szakértők, maga Antonio Stradivari sem volna képes ma ugyanolyan hegedűket előállítani, mint amilyeneket a XVII. és XVIII. század fordulója körül készített Cremonában. A művészi hegedűk fővárosának levegőjét is megrontotta a szmog. A fa minősége sem az, ami Stradivari idejében volt, és sok egyéb alapvető körülmény is megváltozott. "

Göncz Árpád újévi köszöntője (1. rész)

1990. december 31., hétfő - A szerkesztőségek rendelkezésére bocsátjuk Göncz Árpád köztársasági elnöknek a rádióban és a televízióban elhangzó újévi köszöntőjét. Az anyag elhangzásig, január 1., O.O5 óráig embargós.)


X X X


Honfitársaim


Alig néhány perce, hogy elbúcsúztattuk a magunk mögött hagyott
sorsfordító évet, most hadd kívánjak én, innét, hazánk minden
polgárának, s hazánk határain túl minden magyarnak az új esztendőre
erőt, egészséget. Könnyű évet magunknak aligha kívánhatok, mert ha
nem is mindenkinek, de nagyon sokunknak igencsak nehéz esztendje
ígérkezik.

    Ne áltassuk magunkat: amiben eddig éltünk, s amit sokan, jó
ideig, egy igazságosabb társadalom ígéretének véltek, reménytelenül
összeomlott. Látszólagos létbiztonságunkért, szerény jólétünkért
most kell megfizetnünk, mégpedig drágán. Visszaút nincs. Ebből a
helyzetből csak előre menekülhetünk: alkalmazkodnunk kell a világ -
sokunk által annyira és oly régóta áhított - gazdasági rendjéhez,
hogy jelenlegi gondjainkon mielőbb felülkerekedjünk.

    A tavalyi év jócskán hozott számunkra meglepetést: kiderült,
hogy nem elég jogszabályokból, törvényekből, parlamentarizmusból
felhúznunk a demokrácia intézmény-falait, attól az épület még nem
válik lakályossá. Ha azt kívánjuk, hogy meghitt és lakható legyen,
be is kell rendeznünk, az pedig gazdasági kérdés. De ameddig idáig
eljutunk - márpedig biztos, hogy eljutunk -, meg kell tanulnunk
békességben együtt élni ebben a szegényes hajlékban is. Ez rajtunk
áll: ehhez mástól - kívülről - hiába várunk segítséget. De valljuk
be, ugyancsak sokan megtanultuk már ennek a művészetét.
Hadifogságban, táborban, börtönben, társbérletben.

    Sültgalambot senkitől nem várhatunk. A kormánytól is csak
egyvalamit: világosan vessen számot a helyzettel, szabja meg a
tennivalók sorrendjét, tárja az ország gondolkodó, s mint több ízben
bebizonyította, felnőtt és felelős népe elé, hogy miért és mekkora
áldozatot kell vállalnia tulajdon jövője érdekében. S kinek
mekkorát. Mert ha az ország a jövőjéért lemond a tisztes szegénység
egyenlőségéről, azt joggal kívánja, hogy elviselhetetlen teher
senkire ne háruljon, s az átmenet árát ki-ki a teherbírása
arányában, igazságosan fizesse. (folyt.köv.)



1990. december 31., hétfő 14:41


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Göncz Árpád újévi köszöntője (2. rész)


Mert a nép nem statisztikai adat, a nemzet megmaradása nemcsak
szellem, de betevő falat kérdése is. Sok mindenről le kell majd
mondanunk, sok olyasmiről, amit pótolnunk évekbe telik. De
emberekről lemondanunk nem szabad, s ez nem csupán szociálpolitika,
hanem mindenekelőtt tudatos és minden politikai döntést átható
értékválasztás kérdése.

    A nyugattól csak egyet várhatunk: döbbenjen rá végre, hogy
önmagán segít, ha Kelet-Közép-Európa keserves jelenén könnyít. Amit
mi tettünk az egységes Európa létrejötte érdekében, azt önmagunkért
is tettük; amit ők tesznek Európa valóságos egysége érdekében, azt
ők sem csak értünk teszik, hanem önmagukért is, hiszen nem csak a
politikai, hanem a gazdasági nyomor is fertőz.

    De legtöbbet önmagunktól várhatunk és kell is elvárnunk:
társadalmi méretű együttérzést és együttműködést. Háborút, ostromot,
forradalmat, árvizet és földindulást, sőt szegénységet is csak
társadalmi együttérzés, kölcsönös segítőszándék segít átvészelni. A
társadalmat ilyenkor a módosabbak önként vállalt lemondása, a
szorosra fűzött családok, a jószomszédság, a sok-sok kisközössség,
az egymást el nem engedő kezek sokasága tartja össze. Ez természetes
érdekvédelmi szövetség a munkahelyen és lakóhelyen, ez válik utóbb -
egy szinttel feljebb - minden politikai és szakmai érdekvédelem
iskolájává, műhelyévé, kemény magjává. Nézzék el, hogy nem mondom el
mindazt, amit manapság mondani illik - nem beszélek a múlt bűneiről,
a hibákról, amiket elkövettünk - igenis mi, mindannyian, még ha a
bűnökben, hibákban nem is egyaránt osztozunk, hiszen féltünkben
magunk is eltűrtük, tudomásul vettük ami történt, mert emberek
vagyunk, esendők, a történelmet nem mi csináljuk, hanem a történelem
formál mibennünket, s mert a történelem jégverése ellen nem
kötöttünk biztosítást. Azt hiszem, ami volt, az végérvényesen
elmúlt, legfeljebb a csökevénye él már mindannyiunkban, a
gondolkozásunkban, a cselekedeteinkben, s ideje már, hogy végre
előre tekintsünk, s magunk vállaljuk a sorsunkért a felelősséget. S
kérem, ne higgyék, hogy ha nehéz évet ígérek, borúlátó vagyok: derűs
csak az lehet, aki számot vet a valósággal. Hadd mondjam meg: én már
átéltem ebben az országban két csodát, negyvenötben és ötvenhatban.
Ismerem az országot, tudom, hogy a türelmetlenség színe alatt most
is tettvágy feszül, mint akkor, ráadásul most nem romokból kell az
országot felépítenünk, s nem világhatalmakkal állunk szemben, csak a
magunk szegénységének és igényeinek feszítő ellentétével, amit ha
könnyen nem is, de föl lehet oldani. (folyt.köv.)



1990. december 31., hétfő 14:45


Vissza »


Göncz Árpád újévi köszöntője (3. rész)


Igen: 1991 embertpróbáló és emberségetpróbáló,
társadalomkovácsoló esztendő lesz, történelemformáló esztendő - s
hiszem, hogy nem közös szégyenünk, hanem mindannyiunk közös
büszkesége.

    Ehhez adjon az Isten mindannyiunknak erőt, egészséget, türelmet
és bölcsességet. (MTI)



1990. december 31., hétfő 14:46


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD