Rendszerváltás és az MTI

	A stradivari titka
------------------ München, 1990. december 29. (SZER, Forgószínpad) - Bányász Kató beszél Rómából: Nem múlik el nap, hogy egy amerika, japán, lengyel, holland vagy orosz tudóscsoport ne jelentené be, hogy megtalálta a stradivari hegedű titkát. Azzal a fantasztikus igérettel fűszerezve, hogy hamarosan megkezdik futószalagon sorozatban gyártását. Esetleg még azt is hozzáfűzik, hogy fa helyett műanyagot fognak használni. De a hangjegyek e hamis prófétái minden alkalommal megcáfolja a piac, amely megbuktat minden kisérletet a XVIII. századi eredeti remekmű imitálására. E haragos kitörés egy 65 éves cremonai mester, az olasz Hegedűkészítők Szövetségének elnökétől ered, aki 40 éves pályafutása során számos ilyen hamis próféta hírét hallotta. A legújabb hír szerint az ukrán tudományos akadémia rádiófizikai intézete lefényképezte a stradivari hegedű hangját. Reprodukálhatóvá téve az antik mesterművet. És ezt a hírt is szkeptikusan fogadták a XVIII. századi cremonai mesterek örökösei. Ezek 70 műhelyben ma is az ősök módszerével készítik az egyetlen darabokat, teljes egészében kézzel, az egész világra exportálva. Mint a modern idők stradivari hegedűit készítők állítják, nem lehet nem létező titkot felfedni. Az eredeti stradivari titka egyszerűen egy mester teremtő géniuszában rejlik, aki egy bizonyos, megismételhetetlen reprodukálhatatlan történelmi-zenei környezetben működött. Stradivari saját fiai, Francesco és Omobono, akik 1737-ben átvették apjuk Antonio örökségét, sem tudtak olyan mesterműveket kreálni mint apjuk. Sőt, mondják a szakértők, maga Antonio Stradivari sem volna képes ma ugyanolyan hegedűket előállítani, mint amilyeneket a XVII. és XVIII. század fordulója körül készített Cremonában. A művészi hegedűk fővárosának levegőjét is megrontotta a szmog. A fa minősége sem az, ami Stradivari idejében volt, és sok egyéb alapvető körülmény is megváltozott. (folyt.) 1990. december 29., szombat
Vissza »

	Stradivari titka - 1. folyt.
Egyesek azonban abban az illúzióban ringatják magukat, hogy ma mindent elő lehet állítani laboratóriumi vizsgálat, komputer és egyéb modern eszközök segítségével. Megfeledkezve arról, hogy az elektronikus agy nem mindig képes pótolni az emberi agyat. És főleg nem a szívet-lelket. Mert egy stradivari készítéséhez nem elég a száraz logika. A 250 évvel ezelőtti eredeti stradivarik ma már nem léteznek. Valamennyi forgalomban lévő nagy hegedűművészek tulajdonát képező példányt radikálisan restauráltak a mai mesterek. Az egyik fiatal mester magyarázata szerint a XVIII. század óta nagyon megváltozott a zeneszerzők és a tolmácsoló művészek igénye. Stradivari idején kamarazenét játszottak kis termekben, tehát halkabb tónusúak voltak a hangszerek. A mai hangversenytermek erősebb hangot követelnek, ezért kellett módosítani a régi hegedűket, és ezért nem analizálhatja senki hangjukat, mert a régi hang már nem létezik. Egyetlen Stradivari készítette brácsa maradt változatlan, amelyet a firenzei Kerubini múzeumban őriznek, de ebből nem lehet kideríteni Stradivari titkát. Azt magával vitte a sírba a cremonai mester. +++ 1990. december 29., szombat
Vissza »