Rendszerváltás és az MTI

	A Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottság ülése (3. rész)
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 1990 évi beszámoló jelentését, benne az ÁSZ 1991. évi költségvetési javaslatát a Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottság nem fogadta el. Ezzel kapcsolatban úgy határozott, hogy az alkotmányügyi és a költségvetési bizottság tagjainak bevonásával ad hoc bizottságot hoz létre, amely felülvizsgálja a számvevőszék szervezetét, feladatait, és március 31-ig az ÁSZ működését szabályozó törvényjavaslatot terjeszt elő. Ezzel összefüggésben döntött arról is, hogy az ÁSZ jövő évre tervezett költségvetéséből csak az első negyedévre szükséges összeget fogadja el, ez ugyanis elegendő biztosíték a szervezet folyamatos működésére. A bizottság ezután a külföldiek magyarországi befektetéséről szóló törvény módosításához benyújtott javaslatokat tárgyalta. A módosító javaslatok többségét elvetette a bizottság, ám az egyik legfontosabbnak ítélt indítványt elfogadta. Eszerint nem változik az adókedvezményben részesülők köre. A vegyesvállalat, amennyiben alaptőkéje minimum 25 millió forint, és a külföldi részesedés meghaladja a 30 százalékot, részesülhet a különböző indokok alapján őt megillető kedvezményben. A kormány azt javasolta, hogy az infláció miatt az összeghatárt 50 millió forintra emelje a módosított befektetési törvény. A bizottság azonban a kisebb vállalkozásokat is elengedhetetlennek és ezért támogatni szükségesnek tartja. Az általános forgalmi adóról szóló törvény módosítását célzó javaslatok többségét ugyancsak elvetette a bizottság, így nem ért egyet a kétkulcsos rendszerre való áttéréssel, és az úgynevezett 0-kulcsos termékek körének szélesítésével sem. Elfogadta viszont azokat a módosító indítványokat, amelyek a sport és az egyházi célú létesítmények beruházása, felújítása esetén ÁFA-mentességet kapnak. Egyetértett azzal is, hogy az ÁFA-mentes környezetvédelmi beruházások köre bővüljön. A bizottság csütörtöki ülésén végezetül a vállalkozási nyereségadóról szóló törvény egyik elemére tért vissza. Elfogadta Kuncze Gábor (SZDSZ) módosító indítványát. Ennek lényege, hogy a vállalkozási nyereségadó mértéke az első 3 millió forint után 30, a következő 3 millió forint után 50, a 6 millió forintot meghaladó nyereség esetén a teljes nyereség 40 százaléka. Mint ismeretes, az eredeti törvényjavaslat a kisebb méretű vállalkozásokat kívánta kedvezményben részesíteni oly módon, hogy a 3 millió forintot meg nem haladó adóalap után az általános 40 százalékkal szemben csak 35 százalék nyereségadót kellett fizetni. (folyt. köv.) 1990. december 13., csütörtök 18:37
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »