|
|
|
|
Évvége kétségek között Nagy-Britanniában (1.rész)
|
1990. december 27. csütörtök (MTI-Panoráma) - Borongós
évvége volt Nagy-Britanniában borongós év után. Bármilyen meglepő,
sok brit család hidegen, kenyér közt rágcsálta karácsony napján a
hagyományos ünnepi pulykát; a viharos szelek sokfelé letépték a
vezetéket, nem működtek a villanytűzhelyek, falvak, városrészek
borultak sötétségbe.
A ,,thatcherizmus,, tízéves forradalma 1990-ben kisiklott. Margaret Thatcher szabadpiaci eszméi, a hatékonyság, a természetes versenyszellem helyreállítására kieszelt módszerei győztek Kelet-Európában, de erejüket vesztették Nagy-Britanniában.
Pedig Margaret Thatcher ugyanazt csinálta idén is, mint eddig. Valaha fölesküdött az állami beavatkozás csökkentésére. Ennek szellemében vezette be tavasszal a fejadót. Ezzel a községfejlesztési adófajtával a központi költségvetést akarta tehermentesíteni. Tavasszal romboló erejű tüntetések fogadták a fejadót, szinte ostromállapot volt az országban. A fejadó ugyanis egyforma összegű szegénynek-gazdagnak, következésképp a szegényeket jobban, gyakran teherbíró képességükön felül sújtja. A szegények sosem szerették különösebben Thatcher asszonyt, de most nimbusza végleg odaveszett a lakosság széles rétegeiben.
Margaret Thatcher egykor megígérte, hogy lekűzdi az inflációt. Sokáig sikerült is, ám az 1987 októberi világméretű tőzsdekrach után elég volt egyetlen hibás döntés - a kamatlábak nagy csökkentése - és a pénzromlás ismét meglódult. Idén az infláció rég nem látott csúcsokat döntögetett 10 százalékon felüli mértékével, miközben a lekűzdésére ismét fölemelt kamatlábak megbénították az ipart, a szolgáltatásokat, megszokszorozták a csődöket. Thatcher asszony tíz éven át a szakszervezetek hatalmának megtörésével, számos reprivatizálással kedveskedett a tőkének, ám az idén tekintélye odaveszett a vállalkozók szemében is.
Margaret Thatcher valaha megesküdött, hogy Nagy-Britannia nem lesz a Közös Piac fejőstehene. Honfitársai ámulattal figyelték, mint sikerült az évtized elején lefaragnia - visszatérítések formájában - országa közös költségvetési hozzájárulását. Idén ugyanúgy hajbakapott az EK-val: októberben nem járult hozza az 1994 utánra tervezett közös központi bank és az egységes EK-valuta tervéhez, mert hazája szuverenitását féltette. És lám, éppen ez volt az, ami miatt pártja, a Konzervatív Párt vezetése is megelégelte uralmát. Úgy vélték, Thatcher asszony makacssága immár nem segíti, hanem elszigeteli Nagy-Britannia ügyét az európai színtéren. (folyt)
1990. december 27., csütörtök 12:46
|
Vissza »
|
|
Évvége kétségek között Nagy-Britanniában (2.rész)
|
Valaha Thatcher asszony az Argentína elleni falklandi háborúval újabb választást nyert hazájában. Most az Irak elleni támadás heves követelésével sem sikerült javítania népszerűségi mutatóin: novemberben ő volt az ország legnépszerűtlenebb kormányfője azóta, hogy feltalálták a közvéleménykutatást.
Nem Thatcher asszony ,,romlott,, el - az idők változtak meg. A nyolcvanas évek a hidegháború döntő csatája volt, és Thatcher asszony világszerte - s főképp Kelet-Európa szerte - segítette megnyerni ezt a csatát a gazdasági és politikai szabadság erői számára. Segített visszaadni a Nyugat önbecsülését. A kilencvenes évek azonban másfélének ígérkeznek. Most bizonyítani kell a nyugati eszmék hitelességét. Bizonyítani kell, hogy a ,,létező szocializmus,, összeomlása nem azonos a társadalmi gondoskodás, az egyenlőség, az emberi jóérzés ígéreteinek vereségével és a tőke féktelen uralmával, hanem éppen fordítva áll a dolog.
Ez nem csak Kelet-Európában döntő kérdes, hanem a sikert ünneplő Nyugaton is, kiváltképp Nagy-Britanniában, ahol az utóbbi tíz év a szabadpiac újjáéledésének iskolapéldája volt.
John Major, az új és fiatal brit kormányfő szóval és tettel éppen azt ígéri, hogy megmutatja a kapitalizmus gondoskodó arcát az embereknek. Ígéri a fejadó felülvizsgálatát, az esélyegyenlőség növelését az állami közoktatás és az egészségügy javításával. Fontmilliókat utalt ki máris a hajléktalanoknak és az AIDS véletlen áldozatainak, akik kórházi vérátömlesztés útján fertőződtek meg a halálos vírussal. Békejobbot nyújtott a Közös Piacnak, burkoltan értésre adta, hogy együtt akar haladni a közös célok felé, ha az EK-nak lesz türelme kicsit várni, míg ő odahaza megküzd a túlzó hazafias indulatokkal. Az Irak elleni fellépés Major szemében nem annyira nemzeti ügy, inkább fontos nemzetközi kötelezettség. (folyt)
1990. december 27., csütörtök 12:47
|
Vissza »
|
|
Évvége kétségek között Nagy-Britanniában (3.rész)
|
A borongós 1990 után mit hoz 1991 Nagy-Britanniának? A gazdasági mutatók még nem sok örömöt jósolnak, de az év második felétől már látszik majd az alagút vége, ebben a kormány és a vállalkozók egyetértenek. De mi lesz a ,,thatcherizmus,, nemzetközi kisugárzásával, mely oly hasznosnak bizonyult az Európa felé törekvő kelet-európai országok számára is? Tán nem is volt közös piaci csatlakozásuknak lelkesebb támogatója Thatcher asszonynál. Igaz, ő arra számított, hogy a kelet-európai új demokráciák csatlakozása lefékezi az EK integrálódási folyamatát.
Brit kormánykörök már egy hónapja nyugtatgató választ adnak az MTI tudósítójának: a kormányfőváltás cseppet sem csökkenti Nagy-Britannia elkötelezettségét a kelet-európai országok támogatása iránt. Sőt, a kelet-európai jelentkezőknek többet használ, ha Nagy-Britannia ezentúl jobb viszonyban lesz az EK-val. A nyilatkozatokból kiderül: a kelet-európai gazdasági helyreállítást - beleértve az EK-hoz való közelítést is - a sikeres demokrácia próbakövének tartják. A gondolat jól rímel John Major hazai programjára: a nagyobb társadalmi gondoskodás, a jólét ,,szélesebb terítése,, a Thatcher asszony nélküli thatcherizmus nagy-britanniai folytatásának is feltétele. Ez az új brit kormány üzenete itteni honpolgároknak és a kelet-európai demokráciáknak egyaránt. +++
Mészááros György (London) MTI-Panoráma
1990. december 27., csütörtök 12:48
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|