|
|
|
|
Országgyűlés - hétfői munkanap (2. rés
|
Országgyűlés - hétfői munkanap (2. rész) Kijelentette: a koalíciós pártok mindent megtettek azért, hogy az ország jövőjét egyedül biztosító privatizációt összhangba hozzák az igazságtétel igényeivel. Leszögezte: az MDF nem állítja, hogy a beterjesztett törvényjavaslat a legmegfelelőbb megoldás, de a koalíciós megállapodások, egyeztető tárgyalások után, az Alkotmánybíróság döntését, a realitásokat és az ország érdekeit figyelembe véve kiindulópontnak tekinthető. Az MDF nevében annak a reményének adott hangot: az FKgP továbbra is együttműködik annak a közös törekvésnek a megvalósítása érdekében, hogy az ország érdekeit és a milliónyi igazságtalanság orvoslását összeegyeztessék.
Soós Károly Attila, a Szabad Demokraták Szövetségének képviselője e megnyilatkozásokat hallva visszautasította, hogy a kormányzó pártok az elmulasztott egyeztetést a napirend előtti felszólalásokkal pótolva rabolják a plénum idejét éppen akkor, amikor rendkívül fontos törvényjavaslatok megtárgyalása vár a képviselőházra.
Torgyán József nem hagyhatta szó nélkül e megszólalást, főként, hogy az elnöklő Szabad György is hasonló véleményének hangot adva megjegyezte: a törvényjavaslat általános vitája még nem kezdődött meg. A kisgazdapárti frakcióvezető úgy ítélte meg: eddig napirend előtt véleményt nem nyilvánító képviselőcsoportja nevében elvárja, hogy kellő tiszteletben tartsák megszólalási jogát, s politikai ellenfelei legalább meghallgassák nyilatkozatát.
E parázs vita után kapott szót Rajkai Zsolt, aki a bős-nagymarosi építkezés vizsgálatára létrehozott különleges szakmai bizottság munkájáról tájékoztatta a plénumot. Beszámolójából új elemként emelhető ki, hogy ennek az építkezésnek a megkezdéséről már 1958-ban MSZMP KB határozat született, amely szerint 15 év alatt kellett volna megvalósítani, akkor is, ha ez hazánk számára hátránnyal jár. A határozat aláírói között szerepel például Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kádár János, Fock Jenő, Komócsin Zoltán, Nemes Dezső neve.
E beszámoló után kért szót Áder János (Fidesz), annak az aggodalmának adva hangot: mindkét napirend előtti felszólalás a Parlament munkáját hátráltató veszélyes tendenciát tükröz. Torgyán Józsefé azért, mert politikai gyűlésre szánt felszólalás főpróbájának tekinti a plénumot, Rajkai Zsolté azért, mert egy interpellációra adandó, s a megszabott időbe bele nem férő válasz egy része.
Ezt a vádat mindkét felszólaló visszautasította. Végezetül Horváth Aladár (SZDSZ) bejelentette: megalakult a Magyarországi Roma Parlament, a cigány kisebbség érdekképviseleti és érdekegyeztető fóruma. (folyt.köv.)
1990. december 10., hétfő 18:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|