|
|
 |
|
 |
Elkészültek a szövetkezeti törvény általános tézisei - dr.
Kecskés László helyettes államtitkár nyilatkozata (1. rész)
|
1990. december 19., szerda - Új egységes szövetkezeti
törvény fogja felváltani a jelenleg hatályos jogszabályokat. Erre a
köztulajdon és a magántulajdon - ez utóbbi körébe tartozik a
szövetkezeti tulajdon - esélyegyenlőségének biztosítása érdekében
van szükség, - mondotta nyilatkozatában, az MTI érdeklődésére dr.
Kecskés László helyettes államtitkár, azzal kapcsolatban, hogy az
Igazságügyi Minisztérium előterjesztést készített a kormánynak az új
szövetkezeti törvény téziseiről.
Dr. Kecskés László hangsúlyozta: a túlszabályozott és szinte
áttekinthetetlen szövetkezeti jog helyett olyan új törvényre van
szükség, amely - fő tézisei szerint - szűkíti az állam beavatkozási
lehetőségét a szövetkezetek tevékenységébe, ugyanakkor jelentősen
bővíti a szövetkezeti önkormányzatok jogkörét és kötelességét. Ez
akkor valósítható meg, ha a szövetkezet, mint a gazdaság területén
működő jogi személy, minden vonatkozásban közelít a gazdasági
társaságokhoz. Erre annál is inkább szükség van, mert ma a
szövetkezetek, fő tevékenységüket tekintve, hat területen - a
mezőgazdaságban, az iparban, a kereskedelemben, a halászatban, a
bank- és hitelszférában, valamint a lakásépítésben és fenntartásban
- működnek, s ez a mesterséges ágazati elkülöní té s megszünőben
van. A jövőben a vegyes profilú szövetkezet lesz a tipikus.
A helyettes államtitkár utalt arra, hogy a jelenleg működő
mintegy 7 ezer szövetkezetet, a több mint ötmilliós tagságot
(többszörös tagságról van szó) át kell vezetni - a szövetkezeti
autonómia tiszteletben tartásával - az új törvény alkalmazásához.
Ehhez pedig mindenekelőtt helyre kell állítani, illetve meg kell
teremteni a tagság tulajdonosi minőségét és az ennek megfelelő
érdekeltségét. Szükség van arra is, hogy a tagság maga dönthessen a
szövetkezetek további fenntartásáról, átalakításáról, valamint a
vezetők személyéről. Nagyon fontos kérdés a jelenleg működő
szövetkezetek vagyonának a ,,nevesítése,,, azaz a felosztása. Ma még
vitás, hogy a törvény kötelezővé tegye-e a vagyon százszázalékos
felosztását, vagy csak lehetőséget adjon arra, és a közgyűlés
döntsön a felosztás mértékéről. Az utóbbi megoldás a rugalmasabb, s
ez felel meg a szövetkezeti autonómia elveinek is. Természetesen az
új jogszabályokat, kidolgozásuk során, meg kell tárgyalni az
érdekeltekkel - mondta a helyettes államtitkár. (folyt. köv.)
1990. december 18., kedd 23:53
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|