|
|
 |
|
 |
Kivonult, majd visszatért a terembe a BLSZ és a HLK -
Rendkívüliből II. országos labdarúgó közgyűlés... (1. rész)
|
1990. december 1. szombat (MTI) - Szombaton délelőtt a Medosz
székház színháztermében gyülekezett a magyar labdarúgás
,,parlamentje,,, erre a napra volt ugyanis esedékes a rendkívüli
közgyűlés. Kezdetként megválasztották levezető elnökké dr. Stiegler
Károlyt, aki tiszte átvétele után üdvözölte Gallov Rezső helyettes
államtitkárt, az OTSH elnökét, dr. Aján Tamást, a MOB főtitkárát,
Barcs Sándort, az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) örökös magyar
tagját, továbbá az aranycsapat, az ötvenes évek nagyszerű magyar
válogatottjának jelenlévő képviselőit. Dr. Stiegler Károly közölte,
hogy az elmúlt időszakban a Magyar Labdarúgó Szövetség rendes tagjai
közé kooptálta a Magyar Labdarúgóedzők Testületét, a Játékvezetői
Testületét, a Kispályás Labdarúgók Szervezetét, és javasolta, hogy e
három újdonsült MLSZ-tag öt-öt fővel szavazati jogot nyerjen.
Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a Hivatásos Labdarúgók Kamarája
nemrégiben kifejezte azon döntését, hogy nem kíván az MLSZ tagja
lenni.
Ezt követően a mandátumvizsgáló bizottság tagjait választották
meg, az ad hoc testület elnöke Kiss Imre, a Csepel SC ügyvezető
elnöke lett. Tisztázták azt is, hogy a 20 tagú MLSZ-elnökségnek a
nap során egy voksa legyen. Jelezték, hogy 178 szavazati joggal
rendelkező személyiséget hívtak meg az országból, és a közgyűlés
kezdésének időpontjában 160-an foglaltak helyet a színházterem
széksoraiban. Kiss Imre bejelentette, hogy ily módon a közgyűlés
határozatképes. Megegyeztek arról, hogy negyedik napirendi pontként
a nap során megválasztják az MLSZ tiszteletbeli elnökét is.
Rendkívüli hozzászólások jöttek soron. Danszky József arra hívta
fel a figyelmet, hogy véleménye szerint eldönthetetlen, hogy ez a
szombati közgyűlés rendkívüli-e, és ha igen, akkor a hivatalos
meghívóban miért azt jelezték, hogy ez a sportág II. közgyűlése? Dr.
Izsó Ignác szintén napirenden kívül szólt hozzá, és kifejtette,
szerinte a jelenlegi MLSZ alapszabály alkalmatlan arra, hogy ezen a
napon érdemben tárgyaljanak róla. Dr. Horváth Gábor, a Hivatásos
Labdarúgók Kamarájának főtitkára pedig azt a kérdést szegezte dr.
Laczkó Mihály mellének, hogy ha a szombati rendkívüli közgyűlés,
akkor 1991 májusában vajon megrendezik-e a II., rendes labdarúgó
közgyűlést? (folyt.köv.)
1990. december 1., szombat 12:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kivonult, majd visszatért a terembe ... (2. rész)
|
E három hozzászólást élénk vita, majd szavazás követte.
Tudniillik dr. Laczkó Mihály, az MLSZ elnöke kifejezte azon ötletét,
hogy bár a szombati rendkívüli közgyűlés, teljesen felesleges, hogy
májusban ismét ,,összedobolják,, az ország futballképviselőit. A
szavazás dr. Laczkónak adott igazat, azaz leszögezhető volt: végül
is a szombati tanácskozás a magyar labdarúgás II. országos
közgyűlése. Amikor ezt bejelentették, a Budapesti Labdarúgó
Szövetségnek és a Hivatásos Labdarúgók Kamarájának képviselői
(körülbelül tucatnyi küldött) protestáló jelleggel kivonultak a
színházteremből, majd mintegy negyedórát követően mégis
visszatértek.
A ki- és bevonulást követően dr. Laczkó Mihály szóbeli
kiegészítést tett az MLSZ 1989. július 9. óta végzett munkájáról.
Elöljáróban emlékeztetett arra, hogy mennyi támadás érte az MLSZ-t
az elmúlt időszakban. Aláhúzta, hogy véleménye szerint a
rendszerváltás a szövetségben már lezajlott. A továbbiakban azt
taglalta, hogy az új MLSZ hivatalba lépésekor nem kívánt a bajnoki
rendszer kiírásában lényeges változtatásokat eszközölni. Úgy
értékelt, a nemrégiben zárult NB I-es őszi labdarúgóidény
folyamatosan emelkedő színvonalú tendenciát mutatott.
Rátért a kiscsapatok helyzetére. Említette, tudományos igényű
elemzések készültek a szövetség felkérésére azért, hogy a sanyarú
sorsú csapatokon segítsenek. Dicsérte a Góliát FC tevékenységét,
arra buzdított, hogy ez a fajta utánpótlás-nevelési metódus váljon
országos gyakorlattá. A gazdasági kérdésekről szólva sürgette, hogy
mielőbb új bevételi forrásokat kell felfedni, és mindjárt arra
váltott, hogy szerinte a józan logika azt diktálja, hogy az MLSZ-nek
nagyobb bevételt kell kapnia - illetve egyáltalán: bevételhez illene
jutnia - a totó-játékból. Úgy hiszi, hogy az OTSH-val vállvetve még
kemény tárgyalások várhatók ebben a témakörben a Pénzügyminisztérium
illetékeseivel. Örömmel emlékeztetett arra, hogy az IMAM és az UMBRO
nevezetű cégekkel igen előnyös szerződéseket kötöttek a
közelmúltban.
Ezután dr. Kolossváry György, a számvizsgáló bizottság vezetője
adott rövid összefoglalót. Ebből csak egy tételt érdemes kiemelni: a
bizottsági vezető szerint az elmúlt időszakban az NB I-es csapatok
Ligájának képviselője nem vett részt a számvizsgáló bizottság
munkájában, ezért kérte a közgyűlést, hoy foglaljon állást, arra
buzdítva őket, hogy a Liga képviselőjét zárják ki a bizottságból.
x x x
(folyt.köv.)
1990. december 1., szombat 12:05
|
Vissza »
|
|
Kivonult, majd visszatért a terembe ... (3. rész)
|
Még a közgyűlés megkezdése előtt az alkalmi sajtóközpontban Peti
Csaba, a pécsi ,,Junior futball,, főszerkesztője elmondta az
újságíróknak, hogy bár szeretett volna szólni a küldöttekhez, ezt
nem tették lehetővé számára. Ily módon két és fél gépelt oldalnyi
terjedelmű anyaaban fejtette ki álláspontját. Ebből kivehető, hogy a
pécsi újság a Becsületes Játék Alapítvány pénzügyi forrásából tartja
fenn magát. A főszerkesztő szerint az MLSZ tevékenységéről szóló
jelentés, ezen belül a jelenlegi helyzet elemzése azt mutatja, hogy
az alapvető gondok felismerése még nem történt meg. Hangsúlyozta,
hogy az országban egyre kevesebb szurkoló kíváncsi a bajnoki
mérkőzésekre, mert huszadrangú kérdéssé vált a sport, és ezen belül
a labdarúgás is. Aláhúzta, hogy szerinte hiánycikk a versenyképes
ember. Az lenne az ideális, ha nem a sporteredmény, hanem a
sportember lenne a sporttevékenység célja. Végezetül azt fejtette
ki, nehezen hiszi el, hogy a jelenlegi MLSZ képes egy ország
labdarúgását irányítani, mert - szerinte - a labdarúgó szövetség a
saját szerepét sem látja tisztán.
x x x
(folyt.köv.)
1990. december 1., szombat 12:11
|
Vissza »
|
|
Kivonult, majd visszatért a terembe ... (4. rész)
|
A hozzászólások sorából néhány további érdekesebbet
Dr. Tisza
László, az MLSZ egykori társelnöke azt taglalta: szerinte nem igaz,
hogy a rendszerváltás legnagyobb vesztese a magyar sport és ezen
belül a labdarugás. Úgy vélte, fölösleges az MLSZ-nek a totójáték
hasznából részesedést követelni, ám annak jogosságát elismerte, hogy
egy bizonyos tisztességes nagyságrendű támogatást kapjon majd abból
a jövőben. Nem tartotta szerencsésnek, hogy az MLSZ képviselői
külföldön, az ottani társszövetségeknél ,,kilincseltek,, azért, hogy
azok tiltsák le a magyar totóban a külföldi mérkőzéseket arra az
esetre, ha a labdarugósport nem kap részesedést a haszonból.
Szabó Tibor, a Bp. Honvéd elnöke négy kéréssel fordult az
elnökséghez: a válogatott készülődése ne zavarja az egyesületek
munkáját; az ifjú labdarugókat ne rabolhassák el szabadon a külföldi
csapatok; jobb együttműködés alakuljon ki az MLSZ különböző
testületei között; felhívta a figyelmet arra, hogy a magántőke
tömeges ,,benyomulása,, várható a labdarugó klubokhoz, s ennek
kapcsán kérte az MLSZ-t, hogy pontosítsa ennek jogi körülményeit.
Piller Sándor, az MLSZ utánpótlás bizottságának vezetője
felvetette, hogy az 1992/93-as tanévtől fokozottabban gondoljanak a
megyék arra a lehetőségre, hogy futballista fiatalokból állítsanak
össze általános és középiskolás osztályokat, mert erre, elemzések
szerint, mód nyílik.
Góliás Róbert, a Budapesti Labdarugó Szövetség részéről
meglehetősen kritikus hangot ütött meg. Emlékeztetett arra, hogy az
év elején a BLSZ kezdeményezte a rendkívüli közgyűlés összehívását.
Nehezményezte, hogy csak hosszú hónapok elteltével került erre sor.
Kijelentette: ez nem az közgyűlés, amit ők akartak. Azzal vádolta az
MLSZ-t, hogy nincs kézzelfogható cselekvési programja. Szerinte az
elmúlt másfél év tevékenységéről szóló írásos jelentés élettelen, és
nincs meg benne a kibontakozás esélye. Jelezte, a fővárosi küldöttek
bizalma nem teljes a jelenlegi MLSZ-vezetés felé, a jelentés
elfogadását nem is javasolta. Szerinte ez az összeállítás frázisok
halmaza, visszautasította azt a részt is, hogy az NB I-es bajnokság
színvonala emelkedett volna. Jól jelzi ezt, hogy csökkent a
szurkolók érdeklődése, azaz a látogatottság. Az A-válogatott
eredményei kapcsán megjegyezte, azok nem a hazai játékosok
fejlődésének jelei, hanem a légiósok érdeme. Határozott cselekvési
programot követelt, s azt kérte, hogy Berzi Sándor főtitkár - amikor
majd a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság vezetőivel tárgyal -,
akkor vonja be a ligák képviselőit is a megbeszélésekbe.
(folyt.köv.)
1990. december 1., szombat 17:16
|
Vissza »
|
|
Kivonult, majd visszatért a terembe ... (5. rész)
|
Góliás Róbert kifejtette azon véleményét, hogy a szövetség
alapszabályának kialakítása, az esetleges változások mindig is az
MLSZ elnökének szája íze szerint történtek és történnek. Mondandóját
azzal zárta: éppen itt az ideje annak, hogy teljes reform valósuljon
meg a magyar futballéletben. Követelte, hogy hozzanak létre ennek
érdekében egy választmányt, amely kidolgozná a felfelé vezető út
lépcsőfokait. Ugyanakkor közölte, hogy a szövetség jövő évi
költségvetését a BLSZ elfogadja.
Sárvári István, az Amatőr Liga vezetője visszautasította azon
sajtóvádakat, amelyek szerint a közgyűlés előtt dr. Laczkó Mihály
elnök korteskedett volna azért, hogy biztosítsa a bizalmat önmaga és
az elnökség számára. Boday Ferenc, az NB II-es Liga egyik
képviselője úgy vélte, hogy a Magyar Labdarugóedzők Testülete csak
azért alakult meg, hogy a menesztett szövetségi kapitány, Bicskei
Bertalan mögött egyfajta bázis alakuljon ki. Ugyanakkor kérte, hogy
NB II-es mérkőzéseket is vegyenek fel a totószelvényre.
Mészöly Kálmán szövetségi kapitány további összefogást
sürgetett, kijelentve: a válogatott eredményeiben eddig tapasztalt
némi fejlődés annak köszönhető, hogy az egész magyar
,,futballcsalád,, egyesítette erőit, s ez igen kedvező hátországot
adott a munkához.
A későbbiek során a női labdarugásról is szó esett. Elhangzott,
hogy a fővároscentrikusság megszüntetése érdekében ideje lenne a
hatalmat elvenni a Budapesti Labdarugó Szövetségtől.
Gallov Rezső helyettes államtitkár, az OTSH elnöke először azt
ecsetelte, hogy a sportvezetés ideális viszony megvalósítására
törekszik a labdarugó szövetséggel. Emlékeztetett arra, hogy a
közelmúltban az OTSH húszmillió forintot utalt át a megyei
sportvezetésnek. Reményét fejezte ki, hogy ebből a gyorssegélyből a
kiscsapatok megsegítésére is jut. A totójáték bevételéről szólva úgy
foglalt állást, hogy a kormányzatnak most sok más nehéz gazdasági
jellegű kérdést kell megoldania, így a sportfogadás bevételére is
nagy szüksége van az államnak. Aláhúzta: hitük és elképzelésük
szerint egykoron majd valóban jut ebből a bevételből nem kevés rész
a magyar sportra, és ezen belül a labdarugásra is. Hogy most szükség
van-e sporttörvényre? - vetette fel az OTSH elnöke. Szerinte az
ország minden tekintetben átmeneti időszakot él. Ha most ilyen
törvényt kidolgoznának, nem biztos, hogy az fél év múlva is megállná
a helyét. (folyt.köv.)
1990. december 1., szombat 17:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kivonult, majd visszatért a terembe ... (6. rész)
|
A hozzászólások, illetve az azokban megfogalmazott kétségek,
kérdések megválaszolója dr. Laczkó Mihály, az MLSZ elnöke volt.
Többek között azt ajánlotta a labdarugó szakosztályoknak, hogy a
fiatal tehetségek idő előtti külföldre távozását megelőzendő a
klubok kössenek szerződést a tinédzserkorú reménységekkel. Dr. Izsó
Ignác azt firtatta a Hivatásos Labdarugók Kamarájának részéről: ha
egy játékosért fizethető legmagasabb megállapított összeg két és
félmillió forint, akkor hogyan fordulhatott elő, hogy ennek
többszörösét utalta át a Bp. Honvéd Vincze Istvánért, aki korábban a
Tatabányában, majd az olasz Leccében futballozott? A válasz szerint
több klubnak kellett ezen az összegen osztoznia, ezért került sor az
előírások megszegésére.
Berzi Sándor főtitkár az alapszabály-módosító előterjesztésekről
számolt be, és meglepően rövid vita után azokat a közgyűlés el is
fogadta. Dr. Horváth Gábor, a HLK főtitkára azt tudakolta, hogyan
fordulhatnak elő bizonyos joghézagok az alapszabályban. Felvetésével
nem jutott messzire, mert a közgyűlés tagjai tapssal beléfojtották a
szót. Ezt követően Tornyi Barnabás, a Magyar Labdarugóedzők
Testületének elnöke több pontban alapszabály-módosító indítvánnyal
jelentkezett. Kéréseinek zömét elutasították, de akadt, amit
elfogadtak. Így például a jövőben szúrópróbaszerű
doppingvizsgálatokat végrehajthatnak a sportág bajnoki mérkőzésein.
Az MLSZ és az MLT gondoskodik arról, hogy az edzők továbbképzése
magas szinten megoldódjék. Kiírják majd a teremkupa-sorozatot is, de
a részletek kidolgozása a szövetség Kispályás Bizottságának feladata
lesz. A közgyűlés igent mondott arra az MLT-indítványra, hogy a
jövőben a profizmus felé lépjen előre a hazai labdarugás annyiban,
hogy minden klubnál maximálják az alkalmazható hivatásos játékosok
számát, akik viszont amatőr státuszban szerepelnek, más klubok által
szabadon igazolhatók legyenek.
Az MLT azt is kérte, hogy az eddigi egy helyett hat tagot
delegálhasson az MLSZ elnökségébe. Ezt elutasították. Ugyanígy nem
lehet harmadik alelnöke az MLSZ-nek, akit az MLT javasolt volna.
Marad az eddig gyakorlat, az egyik alelnök az NB I-es Csapatok
Ligájának, a másik pedig az Amatőr Ligának mindenkori elnöke. Azt is
szorgalmazta az edzői testület, hogy az MLSZ elnöksége minden egyes
szakmai jellegű döntés meghozása előtt konzultáljon az MLT-vel. Ezt
a kérést sem tartotta jogosnak a közgyűlés. Az edzők működési
engedélyével kapcsolatban az MLSZ Jogi Bizottságának feladata, hogy
kimunkálja, milyen feltételek között lesznek alkalmazhatók a
szakemberek a jövőben az NB I-ben és NB II-ben. (folyt.köv.)
1990. december 1., szombat 19:31
|
Vissza »
|
|
Kivonult, majd visszatért a terembe ... (7. rész)
|
Tornyi Barnabás a döntéseket hallva így nyilatkozott az MTI
munkatársának:
- Az volt a tervünk, meg volt bennünk a jószándék, hogy sokkal
szakmaibbá tesszük az MLSZ elnökségének munkáját, ám ezt a
törekvésünket a közgyűlés nem támogatta. Nem tudom minősíteni a
számos nemleges választ, pusztán nagyon csalódott vagyok.
Már csak egyetlen napirendi pont maradt hátra: a 78 esztendős
Barcs Sándort megválasztották a szövetség örökös tiszteletbeli
elnökévé.
x x x
A maratoni hosszúságú közgyűlés után meglehetősen ideges
hangnemű sajtótájékoztatóra került sor, amelynek elején Mészöly
Kálmán szövetségi kapitány például kioktatott egy - szerinte -
állandóan mosolygó ifjú újságírót, aki távozott a
sajtókonferenciáról. Pár perccel később Mészöly is megtette ugyanezt
- köszönés nélkül. Dr. Laczkó Mihály elnök egyébként mindenképpen
hasznosnak minősítette a szombati közgyűlést, olyannak, amely
alaposan előrevitte a magyar labdarugás ügyét.
x x x
Szó van arról, hogy a magyar labdarugó válogatott dél-amerikai
túrára utazik. Ezzel kapcsolatban Havasi Mihály, az MLSZ titkára
elmondta, hogy az érdekelt szövetségekkel már felvették a
kapcsolatot. December 6. és 10. között kapnak válaszokat, s azoktól
függ, mennek-e, s ha igen, mely országokba.+++
1990. december 1., szombat 19:36
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|