|
 |
 |
 |

Vita a Rushdie-film betiltása körül (2.rész)
|

A ,,Nemzetközi gerillák,, című pakisztáni film a muszlimok elvetemült ellenségeként ábrázolja Salman Rushdie-t, aki a forgatókönyv szerint torkuk elmetszésével gyilkolja az igazhívőket és a legborzalmasabb kínzásnak veti alá áldozatait: a ,,Sátáni versek,, magnófelvételre rögzített szentséggyalázó szövegének hallgatására kényszerítve őket. Végül elnyeri méltó büntetését: a film negatív hősét a Koránnal szembesítve sújtja halálra Allah villáma.
Vezércikket is szentelt a témának a The Times. ,,A cenzúra cselekménye,, című írás a brit állampolgárok többsége szempontjából is ,,meglepőnek,, találja, hogy a főügyészség nem emelt óvást bizonyíték hiánya címén a videofilm terjesztésének betiltása ellen. Felveti a kérdést, hogy a filmminősítő testület - mint írja: valójában filmcenzúra hivatal - miként tekintheti feladatának, hogy a rágalmazás bűncselekményének pusztán lehetséges elkövetése címén folyamodjék betiltáshoz. Rámutat, hogy maga az érintett szerző sem kér ilyen védelmet, hiszen a világszerte viharos tiltakozást kiváltó saját könyvének védelmét mindvégig a véleménynyilvánítási szabadság elvére alapozta.
A lap megállapítja: miután a brit televízióállomások részleteket mutattak be a pakisztáni mozikban játszott filmből, bizonyosra vehető, hogy most már milliók akarják látni betiltott videováltozatát, amelynek szabad terjesztése esetén legfeljebb néhány ezer nézője lett volna Nagy-Britanniában. ,,Lehet, hogy Voltaire híres mondása - ,,nem helyeslem, amit mondasz, de életre-halálra megvédem jogodat, hogy mondjad,, - gyakran rossz jogi irányelv, de ebben az esetben sokkal jobb lett volna, ha a cenzor inkább a szólásszabadság javára téved és rábízza Rushdie-ra önnön védelmét,, - irja a The Times.+++
Köves Tibor (London) MTI-Panoráma
1990. július 24., kedd 11:40
|

Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
 |
|
|