|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, A mai nap:
A szlovén helyzet
"A szlovén függetlenségi törekvések érthetők. Ha meggondoljuk,
hogy a köztársaság történelme, szokásai, hagyományai alapján
lényegesen jobban kötődik például Ausztriához, mint Jugoszlávia déli
részeihez. A lakosság létszáma 1,9 millió, ami kevesebb, mint az
összlakosság 10 százaléka. Mégis Szlovénia adja az ország
össznemzeti termelésének egyötödét, az exportból pedig még
jelentősebb arányban, egynegyed részben veszi ki részét.
Szlovéniában kezdődtek meg elsőként a piacgazdaság bevezetését célzó
reformok és itt - a többi köztársaságnál - jóval hamarabb léptek a
privatizálás útjára. Itt zajlottak le az első szabad választások is,
45 évi kommunista uralom után áprilisban.
"
|
|
|
|
|
|
|
Választások Jugoszláviában (1.rész)
|
B. Walkó György, az MTI tudósítója jelenti:
Belgrád, 1990. december 24. hétfő (MTI-tud) - Vasárnap
Szlovéniában óriási érdeklődés jellemezte a köztársaság
függetlenségéről és önállóságáról dönteni hivatott népszavazást,
Szerbiában rendben lezajlott a többpárti szavazás második fordulója,
Crna Gorában viszont a gyér részvétel miatt előfordulhat, hogy meg
kell ismételni a szavazási fordulót, mivel ott a második körben is
megkövetelik az 51 százalékos részvételi arányt.
Szlovéniában délután négyig a szavazásra jogosultak 82 százaléka jelent meg a választási helyiségekben, ami jóval nagyobb arány, mint az áprilisban megtartott többpárti választáson volt. Janez Jansa védelmi miniszter sajtóértekezletén úgy nyilatkozott, hogy hat hónapos időtartam alatt kell kidolgozni a jogrendszert, ami az önállóság szabályozását szolgálja. Addig nem lenne célszerű az önállósulás, mivel a többi tagköztársaságban sem lesz olyan helyzet, amely a tárgyalásokat lehetővé tenné. Kijelentette: a fő kérdés most az, miként viszonyul majd a hadsereg a népszavazás eredményéhez. Úgy vélekedett, hogy nem kell tartani a hadseregtől, mivel az tiszteletben tartja a nép akaratát. Szintén fontos kérdésnek nevezte, hogy kivonják a szövetségi hadsereget Szlovéniából, s a fegyveres erők alakuljanak át konföderális hadsereggé. Nem részletezte, mit ért ez alatt, de feltélezhetően a szlovéniai haderő önálló szlovéniai irányítására gondolt. Janez Jansa beszélt arról is, hogy politikai egyezményt kellene kötni a föderális vagyon elosztásáról. Az átmeneti időszakban - mondotta - a szövetségi szervek csak minimális feladatokat látnának el Szlovéniában. (folyt.)
1990. december 24., hétfő 11:03
|
Vissza »
|
|
Választások Jugoszláviában (2.rész)
|
Szerbiában a részvétel jóval elmaradt az első fordulótól, ami nem meglepő, hiszen a választás kimenetele akkor jószerint már eldőlt. Vannak persze kivételek, mivel Nisben például hosszú sorok kígyóztak a választási helyiségek előtt. Újvidéken volt egy kisebb incidens: véletlenül Sztanko Radmilovics szerb kormányfő neve két választókörzetben is szerepelt a jelöltek között. A tévedést csak fél egykor vették észre, s még nem tudni, hogy megismétlik-e a szavazást. Koszovóban az albánok ismét bojkottáltak. Ott harminc képviselői hely sorsa dől el, öt körzetben csak a szocialista párt indított jelöltet. Érdekesség, hogy van öt albán nemzetiségű jelölt is, mindannyian a szocialista párt színeiben.
Crna Gorán nagyon kicsiny volt a részvételi arány. Ott még nyílt az elnökválasztás kimenetele, a legnagyobb esélye Momir Bulatovicsnak, a Crna Gora-i Kommunista Szövetség vezetőjének van. +++
1990. december 24., hétfő 11:05
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|