|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, A mai nap:
A szlovén helyzet
"A szlovén függetlenségi törekvések érthetők. Ha meggondoljuk,
hogy a köztársaság történelme, szokásai, hagyományai alapján
lényegesen jobban kötődik például Ausztriához, mint Jugoszlávia déli
részeihez. A lakosság létszáma 1,9 millió, ami kevesebb, mint az
összlakosság 10 százaléka. Mégis Szlovénia adja az ország
össznemzeti termelésének egyötödét, az exportból pedig még
jelentősebb arányban, egynegyed részben veszi ki részét.
Szlovéniában kezdődtek meg elsőként a piacgazdaság bevezetését célzó
reformok és itt - a többi köztársaságnál - jóval hamarabb léptek a
privatizálás útjára. Itt zajlottak le az első szabad választások is,
45 évi kommunista uralom után áprilisban.
"
|
|
|
|
|
|
|
Az Érdekegyeztető Tanács ülése (1. rész)
|
1990. december 7., péntek - 26.000, 23.000, vagy 13.800
forint legyen az a nyugdíjplafon, amely felett jövőre már nem jár
kiegészítés - többek között erről kezdődött vita az Érdekegyeztető
Tanács pénteki ülésén. A 13.800 forintos összeggel különvéleményként
csak a Munkástanácsok Országos Szövetsége értett egyet, a 26.000
forintot Palotás János a VOSZ elnöke javasolta. Hangsúlyozta
továbbá: a nyugdíjplafon bevezetését csak úgy tartja
elképzelhetőnek, ha a nyugdíj-járulék fizetésénél is meghatároznak
maximumot.
E korlátoknak egyébként főként csak jelképes ereje van - mutatott rá a kormány részéről Surján László népjóléti miniszter - a nyugdíjasok ezrelékét érinti a 26, illetve 23.000 forintos és mintegy egy százalékát a 13.800 forintos plafon. Elég nagy szégyene a társadalomnak, hogy a nyugdíjasok 95 százaléka 10.000 forint alatti, s több mint másfél millió ember 6.600 forint alatti ellátást kap. A nyugdíjak kiegészítésére egyébkét két változatot terjeszt a kormány a parlament elé. A Munkástanácsok Országos Szövetsége támogatja azt a formát, miszerint konkrét kiegészítési összegeket adjanak: 6.100 forint nyugdíjig 1.000; 6100-9.400 forint között 800; 9.400 - 13.800 között 500 forintot. A másik változat szerint a szolgálati idő alapján járna kiegészítés, bizonyos százalékban. A legalacsonyabb kategória a 10-19 év szolgálati időnél alig több mint 10 százalékot, 40 év felett viszont már 18 százalék kiegészítést adna. A kiegészítés nem lehetne 600 forintnál kevesebb és 2000 forintnál több.
A vita során a Munkástanácsok Országos Szövetsége fenntartotta különvéleményét és a munkaadói oldal is hangsúlyozta, hogy konszenzust csak annak rögzítésével tud elfogadni, miszerint az egész társadalombiztosítási rendszert kell megreformálni, s ez a nyugdíjkiegészítési forma csak pillanatnyi megoldás. Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke is rámutatott annak szükségességére, hogy mielőbb végezzék el a társadalombiztosítás rendszerének reformját. Ehhez szükséges a társadalombiztosítási önkormányzati forma bevezetése. Őry Csaba, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának ügyvivője is hangsúlyozta: ki kell mondani, hogy amíg nem tartják meg a társadalombiztosítás önkormányzati választását, csak ideiglenes társadalombiztosítási költségvetésről döntsenek. A Munkástanácsok Országos Szövetsége különvéleményével és a munkaadói oldal megjegyzésével végül konszenzusra jutottak: ezek szerint nem konkrét összegben, hanem a minimál-nyugdíjak ötszörösében meghatározott plafonig adható jövőre a nyugdíjkiegészítés. (folyt. köv.)
1990. december 7., péntek 15:00
|
Vissza »
|
|
Az Érdekegyeztető Tanács ülése (2. rész)
|
Konszenzus alakult ki a családipótlék-emelés néhány elemében is. A tárgyaló felek egyetértettek a családi pótlék gyermekszám szerint differenciált emelésében, illetve abban, hogy a kormány által a jövő évre javasolt 17,5 százalékos emelést csak első ütemként értelmezzék. A munkavállalók és a munkáltatók nem értettek egyet viszont a kormány azon elképzelésével, miszerint a nevelési segélykeret mintegy 4 milliárd forintos emelésével, s e pénznek a legrászorultabb családokhoz juttatásával pótolnák részben a családipótlék-emelését, a kormány egyébként így bizonyos mértékű szelektivitást kívánna elérni. A kormány elképzelései között szerepel az is, hogy a nevelési segélynek az önkormányzatok közötti elosztásánál azok a települések kapjanak több pénzt, amelyek ezt hajlandók saját eszközökkel is kiegészíteni, így több pénz jutna a legszegényebb rétegek helyzetének javítására. A munkavállalók és a munkaadók ugyanakkor a családi pótlék megfelelő emelését tartották elengedhetetlennek. A kérdést az ÉT szakértői egyeztetés keretébe utalták, azzal a megjegyzéssel, hogy keresni kell a természetbeni ellátás lehetőségeit is.
A további vita során a kormány képviselői is elismerték: szükséges a Társadalombiztosítási Alaponon belül az egészségügyi és a nyugdíj-alap világos elkülönítése, s még jövőre a társadalombiztosítási önkormányzatok létrehozása. A teljes átalakítás természetesen több évet vesz igénybe. A kormányzat szorgalmazta, hogy a társadalombiztosítás megfelelő jogi garanciákat kapjon a járulék-tartozások behajtására. A munkaadói oldal ettől elzárkózott. Surján László a vita során megjegyezte: a gyógyszerár-emelés elkerülhetetlen, s támogatja, hogy az ÉT mielőbb foglalkozzon a gyógyszerár-támogatások rendszerével.
Ezután a központi és helyi adókkal foglalkozott volna az ÉT, de érdemi vitára nem került sor. A munkaadók és a munkavállalók érhetetlennek nevezték, hogy a kormány miért nem nyilatkozik egyes konkrét javaslataikról. Mint kiderült, ezek az indítványok végül is nem jutottak el a kormány illetékes vezetőihez, a szakértői egyeztetés pedig különféle szervezési gondok miatt maradt el.
A munkaadók és a munkavállalók végül is úgy foglaltak állást, hogy az adókra vonatkozó törvényjavaslat konstrukcióját, arányait az előbbi problémáktól függetlenül sem tartják megfelelőnek. S kérik, hogy a költségvetésre és az adórendszerre vonatkozó konkrét indítványaikat terjesszék a parlamenti képviselők elé. (folyt.köv.)
1990. december 7., péntek 19:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Érdekegyeztető Tanács ülése (3. rész)
|
Mivel e napirend előkészítetlensége elfogadhatatlan munkamódszerbeli hibákra utal, indokoltnak tartották a résztvevők az ÉT Jószolgálati Bizottság összehívását, a megfelelő következtetések levonása érdekében.
Az ÉT napirenden kívül foglalkozott a Bécs-Budapest Világkiállítással. A munkaadói és a munkavállalói oldal egyaránt támogatta, hogy hazánk vállalja a világkiállítással kapcsolatos feltételes bejegyeztetést, s ehhez tegye le a szükséges összeget. A világkiállítás részletes kiadási, bevételi számításaival, vállalkozásokat élénkítő, foglalkoztatási kérdéseivel később kívánnak foglalkozni. A kormány a jövő heti ülésén ezt a támogató álláspontot figyelembe veszi. (MTI)
1990. december 7., péntek 19:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|