|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Karácsonyi hangulatkép
" A magyarok már nem azok, akik voltak, akik mindenre csak
legyintenek és azt mondják majd csak lesz valahogy. Nem, erre a
valahogyra fel kell készülni, amennyire csak lehet. Biztosítani a
jövőt, amely minden lesz, csak fényes nem. Nos az idei karácsony azt
bizonyítja, hogy a felhalmozás előrelátása még indokoltabb. Tréfás
árakat hallani. Hogy jövőre 30 forint lesz egy liter tej, 400 forint
egy kiló hús. Az emberek ezt mesélik egymásnak és már nem
sopánkodnak hanem nevetnek. Ez már szinte túl van a félelmen is. A
forint-megtakarítások csökkennek, a pénz amely nem vész el, valutává
változva kerül a betétszámlákra. Egymilliárd dollárnyi lakossági
pénz van a számlákon, ami az ország méreteit és elszegényedését
tekintve óriási összeg, de nem annyira óriási, hogy be lehessen
fektetni iparba vagy mezőgazdaságba. Különben is hogyan, ha egyszer
senki nem tudja előre kié a gyár és kié a föld?"
|
|
|
|
|
|
|
Reggeli hírek - 1.
|
London, 1990. december 22.(BBC, Kora Reggeli Híradás) - A Bush kormány magasbeosztású tisztségviselői pesszimizmusuknak adtak kifejezést az Öböl-válság békés rendezésének kilátásait illetően. Az amerikai honvédelmi miniszter a Szaúd-Arábiában állomásozó amerikai egységeknél tett látogatásakor kijelentette: az Irak elleni háború egyre közeledik és egyre inkább úgy néz ki, hogy erőszak útján kell eltávolítani a Kuvaitot megszálló erőket. Baker amerikai külügyminiszter szintén úgy nyilatkozott: nem valószínű, hogy a háború kitörését el lehet kerülni. Ennek ellenére, tovább is folytatják a próbálkozást a békés megoldás érdekében. Bár, Irak legutóbbi viselkedése arra mutat, hogy a békés rendezésre nincs nagyobb lehetőség.
John Major brit miniszterelnök hivatalbalépése óta tett első amerikai látogatásán Bush elnökkel többek között az Öböl-válság kérdését vitatta meg. Tisztségviselők szerint, a két kormányfő teljes mértékben elkötelezte magát az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata mellett, amely az iraki csapatok teljes visszavonulását követeli. Részleges kivonásról szó sem lehet. A megbeszélések két másik témája; a szovjet gazdasági válság és a holtpontra jutott világkereskedelmi tárgyalások kérdése volt.
Szaddám Husszein iraki elnök elutasította az ENSZ-határozatot, mely január 15-ikére tűzte ki az iraki csapatok Kuvatiból történő kivonulásának végső határidejét. Az iraki elnök úgy nyilatkozott, ha ezt követően háború törne ki, akkor az irakiak fognak győzni. Szaddám Husszein egy német tv-állomásnak adott interjújában azt mondotta, ha harcra kerülne a sor az sok emberéletet követel majd. S, ahogy az amerikaiak veszteségei növekedni fognak, Bush elnök kénytelen lesz lefújni a háborút. Az iraki elnök azt is hozzátette: országa részéről továbbra is nyitava áll a lehetőség a dialógus megkezdése előtt. Az erre irányuló próbálkozások eddig nem vezettek sikerre, mert nem sikerült megállapodni a találkozó időpontjában.
Körülbelül 25 amerikai katona hollétéről nem tudni azt követően, hogy az izraeli Haifa kikötőváros közelében felfordult az amerikai flotta egyik csapatszállító motorcsónakja. Két katona életét vesztette a baleset következtében, többmint hetvenet kimentettek a hullámokból. Az eset akkor történt, amikor a Szaratoga nevű amerikai repülőgép anyahajó legénysége a partról visszatérőben volt a hajóra. A Szaratoga a 6-ik amerikai flottához tartozik és az Öböl-válság kezdete óta tartózkodik a Vörös-tenger térségében.(folyt.)
1990. december 22., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Reggeli hírek - 1/1. folyt.
|
A baleset oka egyelőre nem ismeretes, a kimentettek közül többen azt mondták; a motorcsónak az erős szél és heves hullámverés következtében fordult fel.
A szovjet parlament, a népi küldöttek kongresszusa ma folytatja ülését a sok vitát kiváltott alkotmányos változtatások bevezetéséről. Melyeknek értelmében Gorbacsov elnöknek sokkal nagyobb hatalmat biztosítanának. A tengnapi ülésen több küldött részéről figyelmeztetések hangzottak el, miszerint a javasolt változtatások nyomán túlságosan nagy hatalom kerülne a szovjet államfő kezére. Egy ukrajnai küldött szerint, a Kreml diktatúrája máris kezdetét vette. A BBC moszkvai tuzdósítója szerint, bár Gorbacsov úgy nyilatkozott, szélesebb hatalomkört fognak biztosítani a szovjet parlamentnek és a köztársaságok vezetőinek is, valószínübbnek látszik, hogy a szovjet elnök nagyobb hatalmát arra használja majd, hogy megrendszabályozza a lázadó köztársaságokat.
Magyarország közölte; megszigorították az ellenőrzést a magyar-szovjet határon, azt követően, hogy a határ közelében lévő ukrajnai Csopban fegyveres összetűzések törtek ki a szovjet katonák között. A magyar határőrség közlése szerint, szovjet részről tudomásukra hozták, hogy az összetűzések következtében közel 50 szovjet katona eltünt.
A TASZSZ hírügynökség korábbi jelentése szerint a zavargás során a különböző szovjet köztársaságokból való, főleg Közép-Ázsiából és a Kaukázusból származó különböző nemzetiségű szovjet katonák tüzetnyitottak egymásra. Az incidens következtében legalább huszonegyen súlyosan megsebesültek.
Horvátország, jugoszláviai köztársaságban többezer szerb tüntetett az új alkotmány bevezetése ellen, mely lehetővé teszi a jugoszláv szövetségtől való elszakadást. A szerbek a tilalom ellenére tömeggyülést tarottak Knin városában néhány órával azután, hogy Kinin szerb vezetői kikiáltották a térség autonómiáját és a továbbiakban nem ismerik el a horvát kormány fennhatóságát. Az új horvát alkotmányt 8 órán át tattó heves vita után fogadták el, melynek alkalmával a szerb küldöttek kivonultak a tanácsteremből.
Holnap a szomszédos Szlovéniában is népszavazást tartanak annak eldöntésére, hogy elszakadjon-e a köztársaság a jugoszláv föderációtól. (folyt.)
1990. december 22., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Reggeli hírek - 1/2. folyt.
|
Az Egyesült Államok megszüntette Guatemalának nyújtot közel három millió dolláros katonai segélyének további folyósítását. Miután a guatemalai kormány nem rendezte, hogy az országban milyen körülmények között vesztette tavaly egy amerikai állampolgár az életét. Az illetőt valószínűleg megölték. Az amerikai külügyminisztérium szóvívője szerint bizonyítékok vannak arra nézve, hogy a guatemalai biztonsági erők keze van a dologban. A szóvívő azt is hozzátette, guatemalai hatásógok ritkán indítanak vizsgálatot vagy eljárást az emberi jogok megsértői ellen.
A Bolíviában működő segélyszervezetek egyik csoportja rendkivüli javaslatot tett közzé, miszerint az ország külföldi tartozásainak egy részét a főleg gyermekek megsegítését célzó fejlesztési program keretében egyenlítenék ki. A terv szerint, az Egyesült Államok kormánya által támogatott USID (sic ) amerikai segélyszervezet két másik jóléti ügynökséggel együtt kedvezményes kamatláb mellett megvenné a bolíviai kereskedelmi bank mintegy 45 millió dolláros tartozását. Az akció eredményeképpen a bolíviai segélyszervezet többmint 7 millió dollárhoz jutna, amelyet az egészségügy és az oktatás, valamint egyéb területek fejlesztésére költenének. +++
1990. december 22., szombat
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|