|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Karácsonyi hangulatkép
" A magyarok már nem azok, akik voltak, akik mindenre csak
legyintenek és azt mondják majd csak lesz valahogy. Nem, erre a
valahogyra fel kell készülni, amennyire csak lehet. Biztosítani a
jövőt, amely minden lesz, csak fényes nem. Nos az idei karácsony azt
bizonyítja, hogy a felhalmozás előrelátása még indokoltabb. Tréfás
árakat hallani. Hogy jövőre 30 forint lesz egy liter tej, 400 forint
egy kiló hús. Az emberek ezt mesélik egymásnak és már nem
sopánkodnak hanem nevetnek. Ez már szinte túl van a félelmen is. A
forint-megtakarítások csökkennek, a pénz amely nem vész el, valutává
változva kerül a betétszámlákra. Egymilliárd dollárnyi lakossági
pénz van a számlákon, ami az ország méreteit és elszegényedését
tekintve óriási összeg, de nem annyira óriási, hogy be lehessen
fektetni iparba vagy mezőgazdaságba. Különben is hogyan, ha egyszer
senki nem tudja előre kié a gyár és kié a föld?"
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának keddi munkanapja (2.
rész)
|
A vagyonügynökség feladatául e folyamat segítését fogalmazza meg. Az Állami Vagyonügynökség évi 3-4 privatizációs programot kíván megvalósítani. Egy-egy programban 25-30 vállalat eladásával foglalkoznak majd. Jövőre egyszerűsödik a spontán privatizációval kapcsolatos állami vagyonügynökségi elbírálás, így ez a folyamat várhatóan felgyorsul. A tervezet a munkavállalói tulajdonszerzést a privatizáció egyik lehetséges, de nem elsődleges útjának tekinti. Ennek megfelelően kedvezményekkel támogatja a munkavállalók tulajdonszerzését. A miniszter a kormány megbízásából kérte a képviselők támogatását a határozat-tervezet elfogadásához.
A beterjesztett javaslatot az illetékes parlamenti bizottságok tárgyalásra alkalmasnak tartották, ám - mint utóbb kiderült - több képviselő az elvekkel sem értett egyet. A kisgazdapárt képviselői azt kifogásolták, hogy a privatizáció és a reprivatizáció közötti elméleti különbségek tisztázása nélkül nem mehet végbe a rendszerváltás. Oláh Sándor szerint a határozat bevezető része összemossa az állam kezelésében vagy tulajdonában lévő különböző természetű tulajdonrészeket. A privatizációs program lassú ütemét annak tulajdonította, hogy az csupán a vagyonügynökségnek, mint hivatalnak érdeke, ami viszont az országéval ellentétes. Torgyán József, a kisgazdapárt frakcióvezetője a reprivatizáció mellett érvelt. Véleménye szerint privatizációs címszó alatt az elmúlt egy évben hatalomátmentés folyt, amelyet a lakosság nem hajlandó tudomásul venni. Amennyiben a Parlament elfogadja a vagyonpolitikai irányelvekről szóló határozatot, azzal szentesíti a monolitikus államhatalmat is. Újabb évtizedekre a volt elnyomók kezébe adja a gazdasági hatalmat, s azon keresztül a bármikor ,,visszaváltható,, politikai hatalmat.
A vitában felszólaló Bossányi Katalin (MSZP) annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a kormányzat kapkodó gazdaságpolitikai intézkedései, s az egymásnak ellentmondó megnyilatkozások elbizonytalanították a hazai és a külföldi tőkét. Mint mondta: az MSZP frakció a vegyestulajdonú piacgazdaság híve, s a gyorsabb ütemű privatizációt szorgalmazza. Ez ellen hat azonban a vagyonügynökség túlcentralizáltsága, a finanszírozási kérdések tisztázatlansága, s a jogi feltételrendszer hiánya. A képviselő helyesnek tartotta, hogy a privatizációból befolyó összeg 85 százalékát az államadósság törlesztésére fordítják majd, a fennmaradó részt azonban átgondoltabban kellene elosztani, tekintettel a munkanélküliek számának várható növekedésére is. (folyt. köv.)
1990. december 18., kedd 11:48
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|