|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Karácsonyi hangulatkép
" A magyarok már nem azok, akik voltak, akik mindenre csak
legyintenek és azt mondják majd csak lesz valahogy. Nem, erre a
valahogyra fel kell készülni, amennyire csak lehet. Biztosítani a
jövőt, amely minden lesz, csak fényes nem. Nos az idei karácsony azt
bizonyítja, hogy a felhalmozás előrelátása még indokoltabb. Tréfás
árakat hallani. Hogy jövőre 30 forint lesz egy liter tej, 400 forint
egy kiló hús. Az emberek ezt mesélik egymásnak és már nem
sopánkodnak hanem nevetnek. Ez már szinte túl van a félelmen is. A
forint-megtakarítások csökkennek, a pénz amely nem vész el, valutává
változva kerül a betétszámlákra. Egymilliárd dollárnyi lakossági
pénz van a számlákon, ami az ország méreteit és elszegényedését
tekintve óriási összeg, de nem annyira óriási, hogy be lehessen
fektetni iparba vagy mezőgazdaságba. Különben is hogyan, ha egyszer
senki nem tudja előre kié a gyár és kié a föld?"
|
|
|
|
|
|
|
Teller Ede beszéde Los Angelesben
|
---------------------------------
Washington, 1990. október 20. (Amerika Hangja, Reggeli Híradó) - Teller Ede beszéde a Szabadságharcos Szövetség vacsoráján, Los Angelesben.
- Én hiszek csodákban, hisz ma a csodák nagyon világosak. De a csodáknak az a természetük, meg kell őket érteni, és a csodára cselekedettel kell felelni. Az utolsó év csodája: százmillió ember felszabadulása. A világ államai összefognak a támadások, a háború ellen. Ilyen még nem volt. Tudnunk kell, emlékeznünk kell, hogy ebben a mi elnökünknek, George Bush-nak nagy része volt. Régi idő óta az első szabadon megválasztott miniszterelnökünk azt mondta a Fehér Házban: az amerikai törvények nem engedik meg, hogy Bush-t többször válasszuk meg, mint kétszer. Magyarországon megválaszthatunk akárhányszor elnököt.
A mi miniszterelnökünk érti a világot. És én biztos vagyok benne, hogy mi, amerikai magyarok is értjük, hogy mennyi hálával tartozunk olyan embereknek, mint George Bush. De én igazán nem a múltról akarok beszélni. A jövőről. A cselekvésről. Mit kell tenni, hogy azt a nagy változást végbe vihessük, hogy az újjászületett Magyarország, az új világgal, az új világban, amely a béke felé tart, ebben a világban a szerepét betölthesse. Erről én igyekeztem gondolkozni. Megmondom mit gondoltam: biztos van más teendő, de az egyik gondolat a másikra vezet.
Magyarország a földművelés országa volt, és ma a nagy tudományos felfedezések között a biokémiai felfedezések talán a legfontosabbak. És ezek a földművelést, a mezőgazdaságot, nagyon befolyásolhatnák. Például csak egy: új változatok a növényekben, a háziállatokban és sajnos igaz, hogy Amerikában és a Nyugaton ezen nagy változásoktól sokan félnek, és nem egészen ok nélkül. Mert ahol nagy a fejlődés, ott nagy is a lehetősége a hibáknak. (folyt.)
1990. október 20., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|