|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Karácsonyi hangulatkép
" A magyarok már nem azok, akik voltak, akik mindenre csak
legyintenek és azt mondják majd csak lesz valahogy. Nem, erre a
valahogyra fel kell készülni, amennyire csak lehet. Biztosítani a
jövőt, amely minden lesz, csak fényes nem. Nos az idei karácsony azt
bizonyítja, hogy a felhalmozás előrelátása még indokoltabb. Tréfás
árakat hallani. Hogy jövőre 30 forint lesz egy liter tej, 400 forint
egy kiló hús. Az emberek ezt mesélik egymásnak és már nem
sopánkodnak hanem nevetnek. Ez már szinte túl van a félelmen is. A
forint-megtakarítások csökkennek, a pénz amely nem vész el, valutává
változva kerül a betétszámlákra. Egymilliárd dollárnyi lakossági
pénz van a számlákon, ami az ország méreteit és elszegényedését
tekintve óriási összeg, de nem annyira óriási, hogy be lehessen
fektetni iparba vagy mezőgazdaságba. Különben is hogyan, ha egyszer
senki nem tudja előre kié a gyár és kié a föld?"
|
|
|
|
|
|
|
Bécsi magyar rendezvények
|
Sebestyén Tibor, az MTI tudósítója jelenti:
Bécs, 1990. szeptember 14. péntek (MTI-tud) - A budapesti
Nemzeti Színház vendégszereplésével és népművészeti kiállítással
kezdődött el csütörtökön este Bécsben a Collegium Hungaricum őszi
rendezvénysorozata.
Az intézmény székházának nagytermében a Nemzeti Színház társulata nagy sikerrel előadta Eörsi István ,,Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából,, című egyfelvonásos drámáját Bessenyei Ferenc, Lukács Margit, Ráckevei Anna, Raksányi Gellért, Tóth Éva és más neves művészek közreműködésével, Csiszár Imrének, a színház igazgatójának rendezésében. A Collegium Hungaricum fennállása óta ez volt az első eset, hogy a bécsi magyar kulturális intézet épülete ilyen sokszereplős darab színhelye volt. A budapesti társulat ugyancsak most először mutatta be külföldön az Eörsi-művet, amelyet a szerző tavaly írt a Nemzeti Színház felkérésére, s amelyet egy éve játszanak a Várszínházban. A bécsi előadás után a nézők - ezúttal túlnyomórészben ausztriai magyarok - meleg ünneplésben részesítették a színészeket.
Ugyancsak csütörtökön este a Collegium Hungaricumban ünnepélyesen megnyitották a budapesti Néprajzi Múzeum ,,A magyar címer a népművészetben,, címmel rendezett kiállítását. A tárlat csaknem száz - az 1700-as évek elejétől e század harmincas évéig készült - mindennapi használati tárgyat, ruhadarabot és sok fényképet felvonultatva mutatja be a magyar történelmi címer díszítőelemként való változatos népművészeti felhasználását. A Bécsben bemutatott anyag egy része eddig meg Budapesten sem került nyilvánosság elé. A megnyitón először Balázs Béla egyetemi tanár, a Collegium Hungaricum új igazgatója beszélt, majd Klaus Beitl, a bécsi Néprajzi Múzeum igazgatója méltatta az érdekes kiállítást, az osztrák és magyar néprajztudomány hagyományosan jó kapcsolatait.
Az ünnepségen részt vett dr. Hoffmann Tamás, a budapesti Néprajzi Múzeum főigazgatója, továbbá számos közép- és kelet-európai ország múzeumi vezetője is, akik jelenleg az osztrák fővárosban tanácskoznak intézményeik együttműködésének fejlesztéséről. +++
1990. szeptember 14., péntek 11:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|