![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
Amerika Hangja, Esti híradó:
Karácsonyi hangulatkép
" A magyarok már nem azok, akik voltak, akik mindenre csak
legyintenek és azt mondják majd csak lesz valahogy. Nem, erre a
valahogyra fel kell készülni, amennyire csak lehet. Biztosítani a
jövőt, amely minden lesz, csak fényes nem. Nos az idei karácsony azt
bizonyítja, hogy a felhalmozás előrelátása még indokoltabb. Tréfás
árakat hallani. Hogy jövőre 30 forint lesz egy liter tej, 400 forint
egy kiló hús. Az emberek ezt mesélik egymásnak és már nem
sopánkodnak hanem nevetnek. Ez már szinte túl van a félelmen is. A
forint-megtakarítások csökkennek, a pénz amely nem vész el, valutává
változva kerül a betétszámlákra. Egymilliárd dollárnyi lakossági
pénz van a számlákon, ami az ország méreteit és elszegényedését
tekintve óriási összeg, de nem annyira óriási, hogy be lehessen
fektetni iparba vagy mezőgazdaságba. Különben is hogyan, ha egyszer
senki nem tudja előre kié a gyár és kié a föld?"
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Emberi dimenzió - konferencia a cigányságról (1.rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Mester Nándor, az MTI tudósítója jelenti:
Koppenhága, 1990. június 26. kedd (MTI-TUD) - A cigányság
nemzeti kisebbségként való elismerését és nemzetközi
cigányalapítvány létrehozását javasolta Horváth Aladár, az
Országgyűlés SZDSZ frakciójának képviselője kedden az európai
együttműködés emberi dimenzióiról folytatott koppenhágai tanácskozás
párhuzamos rendezvényén. Az ,,Elfeledett európai kisebbség,, címmel
megrendezett nemzetközi értekezleten elsősorban a Kelet-Európában
élő cigányság helyzetéről volt szó. Horváth Aladáron kívül a magyar
küldöttség tagja volt még Hága Antónia, a Phralipe Független
Cigányszervezet tagja, országgyűlési képviselő és Derdák Tibor, a
Wallenberg Egyesület elnöke, országgyűlési képviselő is.
Horváth Aladár, aki egyben a magyar parlament kisebbségi jogi bizottságának is tagja, négypontos csomagtervet terjesztett a tanácskozás résztvevői elé.
Ebben javasolta, hogy a nemzetközi alap segítségével szorgalmazzák a nyelvi, oktatási, kulturális és érdekvédelmi problémák megoldását. Felhívta a résztvevők figyelmét a felbukkanó rasszista hangokra és cselekményekre, segítséget kért a cigányság és a cigányközösségek politikai rehabilitációja érdekében.
A továbbiakban hangsúlyozta, hogy az ENSZ már harminc éve eredménytelenül kísérletezik a nemzeti kisebbség fogalmának pontos meghatározásával. Mivel a cigányok nem egy helyen élnek Európában, így kimaradtak a nemzeti kisebbségekről szóló nemzetközi dokumentumokból, és általában háttérbe szorultak a politikai porondon - mondta. A helsinki záróokmányban és az azt követő értekezleteken meg sem említették őket, vagy csak általánosságban beszéltek róluk, pedig Európában 8-10 millió a cigányok száma - hangoztatta.
A magyar képviselő javasolta, a kormányok fogadtassanak el kisebbségi önkormányzati törvényt, hogy a cigányok részarányosan képviseltethessék magukat az adott állam parlamentjében. Kezdjék meg a cigányság politikai rehabilitálását, és hozzák létre a kisebbségpolitikai és kulturális intézményrendszert minden érintett országban - hangoztatta. Javasolta továbbá, hogy alapítsák meg a jogvédő hálózatot, adjanak teret a cigányoknak az írott és elektronikus sajtóban (akár saját tévé és rádió megalakításával is), és bocsássanak a cigányság rendelkezésére épületeket kulturális életük megszervezésére. (folyt.)
1990. június 26., kedd 16:10
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|