![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
Amerika Hangja, Esti híradó:
Karácsonyi hangulatkép
" A magyarok már nem azok, akik voltak, akik mindenre csak
legyintenek és azt mondják majd csak lesz valahogy. Nem, erre a
valahogyra fel kell készülni, amennyire csak lehet. Biztosítani a
jövőt, amely minden lesz, csak fényes nem. Nos az idei karácsony azt
bizonyítja, hogy a felhalmozás előrelátása még indokoltabb. Tréfás
árakat hallani. Hogy jövőre 30 forint lesz egy liter tej, 400 forint
egy kiló hús. Az emberek ezt mesélik egymásnak és már nem
sopánkodnak hanem nevetnek. Ez már szinte túl van a félelmen is. A
forint-megtakarítások csökkennek, a pénz amely nem vész el, valutává
változva kerül a betétszámlákra. Egymilliárd dollárnyi lakossági
pénz van a számlákon, ami az ország méreteit és elszegényedését
tekintve óriási összeg, de nem annyira óriási, hogy be lehessen
fektetni iparba vagy mezőgazdaságba. Különben is hogyan, ha egyszer
senki nem tudja előre kié a gyár és kié a föld?"
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Az Állami Vagyonügynökség sajtótájékoztatója (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1990. június 1., péntek - Az Állami Vagyonügynökségnek a
jövőben a kormányzat részeként kellene működnie, ügyvezető
igazgatóját, illetve az igazgatóság tagjait azonban a Parlament
választaná meg - hangsúlyozta Tömpe István, az Állami
Vagyonügynökség ügyvezető igazgatója pénteki sajtótájékoztatóján.
A Vagyonügynökség létrehozásakor is ilyen elképzelés volt de abban az időben a Parlament és a kormány között bizalmi válság alakult ki, az Országgyűlés nem fogadta el a javaslatot. Napjainkra viszont igazolódott, hogy a privatizáció ellenőrzésekor az ügynökségnek napi kapcsolatban kell állnia a szakminisztériumokkal. Mindez megoldódna, ha a jövőben a vagyonügynökség a kormányzati munka részese lenne. A Parlamentnek viszont hatásos ellenőrzést biztosítana, ha az Országgyűlés választaná a Vagyonügynökség vezetőit. A külföldi, nyugati példák is azt bizonyítják, hogy hatásos parlamenti kontroll mellett ment végbe a privatizáció. Az Országgyűlésnek kellene meghatározni, hogy a privatizáció során befolyt pénz a költségvetést, vagy a vállatot táplálja. Az ÁVÜ megítélése szerint ennek az összegnek a gazdaság általános fellendítését kell szolgálnia, s ettől függetlenül indokolt kezelni az államadósság problémáját.
Tömpe István elmondotta, hogy a március 1-jétől tevékenykedő vagyonügynökség még kevés tapasztalatot szerzett és szerepkörét a hibákon keresztül tanulja, formálja. Az esetek többségében állami érdekeket képviseltek, ugyanakkor a privatizációban érintett vállalatok vezetőivel megegyezésre törekedtek és erre törekszenek a jövőben is. A privatizáció egyik jó példájaként említette meg az IBUSZ Rt. tervezett nyilvános privatizációját, majd tőzsdei bevezetését. Egy másikról, a Vegytek példájáról szólva annak vegyesvállalati elképzelésével kapcsolatban hangsúlyozta: ez a vállalatalapítás is bizonyítja, hogy az ÁVÜ nem megvétózni akarja az egyes privatizációkat, az ennek kapcsán jelentkező vállalatalapításokat, hanem a legoptimálisabb megoldást keresi. Ugyanilyen álláspontból vizsgálják a Ganz Danubius Hajóépítő Rt., és az Ikarus körül kialakult helyzetet is. (folyt. köv.)
1990. június 1., péntek 17:42
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|