|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Karácsonyi hangulatkép
" A magyarok már nem azok, akik voltak, akik mindenre csak
legyintenek és azt mondják majd csak lesz valahogy. Nem, erre a
valahogyra fel kell készülni, amennyire csak lehet. Biztosítani a
jövőt, amely minden lesz, csak fényes nem. Nos az idei karácsony azt
bizonyítja, hogy a felhalmozás előrelátása még indokoltabb. Tréfás
árakat hallani. Hogy jövőre 30 forint lesz egy liter tej, 400 forint
egy kiló hús. Az emberek ezt mesélik egymásnak és már nem
sopánkodnak hanem nevetnek. Ez már szinte túl van a félelmen is. A
forint-megtakarítások csökkennek, a pénz amely nem vész el, valutává
változva kerül a betétszámlákra. Egymilliárd dollárnyi lakossági
pénz van a számlákon, ami az ország méreteit és elszegényedését
tekintve óriási összeg, de nem annyira óriási, hogy be lehessen
fektetni iparba vagy mezőgazdaságba. Különben is hogyan, ha egyszer
senki nem tudja előre kié a gyár és kié a föld?"
|
|
|
|
|
|
|
Kihirdették a népszavazás végeredményét - 6101 szavazattal győzött az ,,igen,, (1. rész)
|
1989. november 29., szerda - Az Országos Választási Bizottság, valamint a Belügyminisztérium Választási Irodája szerda este - a Parlamentben megtartott sajtótájékoztatón - ismertette az első országos népszavazás végeredményét.
Az Országos Választási Bizottság, valamint az Állami Népességnyilvántartó Hivatal írásos jelentéseiből kitűnik: az ország 10.566.034 állampolgárából 7.824.775-en jogosultak választásra, s közülük 4.541.077-en (58,03 százalék) vettek részt a népszavazáson. A szavazás napján a választók nyilvántartásába 23.314 állampolgárt jegyeztek be igazolás nélkül, 6.581 személyt töröltek. Igazolással 43.225-en szavaztak; a szavazókörökben 2.241 szavazni kívánót utasítottak vissza. Az országos népszavazás valamennyi kérdésben érvényes és eredményes volt - állapítják meg a jelentések. Az első kérdésre - Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására? - a választópolgárok 54,92 százaléka (4.297.751) szavazott érvényesen. Közülük 2.151.926-an (50,07 százalék) voksolt igennel és 2.145.825-en (49,93 százalék) szavazott nemmel. Tehát 6101 szavazattal győzött az igen. A további három kérdésre leadott igen szavazatok aránya (94-95 százalék) az előzetes eredményekhez képest nem változott. Kimutatás készült a 20 területi központban külön-külön összesített érvényes szavazatok arányáról és arról is: az egyes megyékben és Budapesten milyen arányban voksoltak a négy kérdésre igennel, illetve nemmel. Ebből kiolvasható, hogy az érvényes szavazatok aránya a legmagasabb volt Vas megyében (66,8 százalék), a legalacsonyabb pedig Hajdú-Bihar megyében (47,3 százalék). Az első kérdésben rendkívül szoros küzdelem Budapesten (igen: 59,15 százalék, nem: 40,85 százalék), Pest megyében (52,87:47,13 százalék), Bács-Kiskun megyében (52,67:47,33 százalék) és Tolna megyében (52,05:47,95 százalék) dőlt el. A legkevesebben Zala megyében voksoltak igen-nel - az érvényesen szavazó 132.396 választópolgár 43,43 százaléka. A sajtótájékoztatón Kara Pál, az Országos Választási Bizottság titkára - kérdésekre is válaszolva - tájékoztatást adott azokról az esetekről is, amelyek miatt a jegyzőkönyvek jogi felülvizsgálatát követően változott az első kérdésre adott igen-nem válaszok aránya. (folyt. köv.)
1989. november 29., szerda 21:17
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|