|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Karácsonyi hangulatkép
" A magyarok már nem azok, akik voltak, akik mindenre csak
legyintenek és azt mondják majd csak lesz valahogy. Nem, erre a
valahogyra fel kell készülni, amennyire csak lehet. Biztosítani a
jövőt, amely minden lesz, csak fényes nem. Nos az idei karácsony azt
bizonyítja, hogy a felhalmozás előrelátása még indokoltabb. Tréfás
árakat hallani. Hogy jövőre 30 forint lesz egy liter tej, 400 forint
egy kiló hús. Az emberek ezt mesélik egymásnak és már nem
sopánkodnak hanem nevetnek. Ez már szinte túl van a félelmen is. A
forint-megtakarítások csökkennek, a pénz amely nem vész el, valutává
változva kerül a betétszámlákra. Egymilliárd dollárnyi lakossági
pénz van a számlákon, ami az ország méreteit és elszegényedését
tekintve óriási összeg, de nem annyira óriási, hogy be lehessen
fektetni iparba vagy mezőgazdaságba. Különben is hogyan, ha egyszer
senki nem tudja előre kié a gyár és kié a föld?"
|
|
|
|
|
|
|
- A Műegyetem előtti ünneplés - 1. folyt.
|
- Boldog vagyok önökkel, veletek együtt. Kimondhatatlanul boldog vagyok, megértem ezt a napot. Olyan szívesen lennék derűs, könnyed, de itt az egyetem falánál, az egyetemet látva, nézve megjelennek előttem azok a napok, amikor bizony itt a fal tövében hullott hallgatóimnak vére. A műegyetemi gyűlés fő szónoka veszi most át a mikrofont, Mécs Imre, a Szabad Demokraták Szövetségének ügyvivője, egykori halálra ítélt, aki 1956-ban végzős műegyetemistaként vett részt a megmozdulásokban, majd a harcokban: - A "suhancok" szabadságvágya és elszántsága láttán az elnyomás rendszere meghátrált, és órák alatt összeomlott - idézi fel a szónok a hősi napokat, majd a szovjet intervencióról és arról szól, hogy a Nyugat akkor lényegileg képtelen volt segíteni. Szól a mroknyi árulóról, akik idegen hadsereg szárnyai alatt rendezkedtek be a hatalomnmal, és végigverték az országot. Aztán eljött a kisszerű maszek kiegyezgetések ideje. Magyarország az állóvíz országává, a mocsár országává lett. Még egy évvel ezelőtt is szentségtörésnek számított transzparensünk, amelyen többpártrendszert követeltünk. Egy évvel ezelőtt még vertek minket a rendőrök, most pedig velünk együtt, közösen óvják a rendet. Nem akarunk senkit felakasztani, sem börtönbe csukni, de az a legkevesebb - hangsúlyozza Mécs Imre -, hogy a megtorlás bűnösei, a nemzettől idegen rendszer haszonélvezői és azok is, akik garázdálkodásukat némán tűrték, most nyilvánosan megvallják és elítéljék egykori viselkedésüket. 1956 forradalmának 16 pontja ma is érvényes - folytatta Mécs Imre -, és megvalósításuk már megkezdődött. Ezeket a követeléseket a demokratikus ellenzék tartotta ébren az elnyomatás időszakában. (folyt.)
1989. október 23., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|