|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Karácsonyi hangulatkép
" A magyarok már nem azok, akik voltak, akik mindenre csak
legyintenek és azt mondják majd csak lesz valahogy. Nem, erre a
valahogyra fel kell készülni, amennyire csak lehet. Biztosítani a
jövőt, amely minden lesz, csak fényes nem. Nos az idei karácsony azt
bizonyítja, hogy a felhalmozás előrelátása még indokoltabb. Tréfás
árakat hallani. Hogy jövőre 30 forint lesz egy liter tej, 400 forint
egy kiló hús. Az emberek ezt mesélik egymásnak és már nem
sopánkodnak hanem nevetnek. Ez már szinte túl van a félelmen is. A
forint-megtakarítások csökkennek, a pénz amely nem vész el, valutává
változva kerül a betétszámlákra. Egymilliárd dollárnyi lakossági
pénz van a számlákon, ami az ország méreteit és elszegényedését
tekintve óriási összeg, de nem annyira óriási, hogy be lehessen
fektetni iparba vagy mezőgazdaságba. Különben is hogyan, ha egyszer
senki nem tudja előre kié a gyár és kié a föld?"
|
|
|
|
|
|
|
Földet vissza nem adunk
|
München, 1989. augusztus 12. (SZER, Agrárpolitikai reflektor) - A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt politikai bizottsága aggasztónak tartja a termelőszövetkezeti földterületek országszerte megkezdett eladását, és követeli az elidegenítés jogi úton történő azonnali megszüntetését. A testület szerint a földek kiárusítása eleve megakadályozhatja a földtulajdon eredeti, azaz az 1945-ös földreform utáni állapotának helyre állítását. Korábban már hasonló értelemben nyilatkozott a Magyar Parasztszövetség, a Magyar Demokrata Fórum és a Magyar Néppárt is - a tsz-ek mégis önkényesen folytatják a parcellázást. Számos településen a lakosság is tiltakozott ezen gyakorlat ellen, például Mogyoródon aláírásgyűjtés indult a Rákosvölgye MgTsz vezetősége által, a község földjei kiárusításának megakadályozására. A közösnek nevezett gazdaság irányítói 200 hold parcellázását kezdték el. A kolhozosítással bekényszerített, majd fillérekért elkobzott földek négyszögöléért most 600 forintot kérnek, esetleg éppen az egykori kisemmizett tulajdonostól. Tehát kereken 1 millió forintért mérnék a rablott földek holdját, amiért szinte semmit sem fizettek. A karancslapujtői határ birtokosai már nem ennyire mohók. A Karancs MgTsz beéri hektáronként potom 200 ezer forinttal, igaz, bevallja, hogy a legrosszabb területekért kér ennyit. Ezen tavaly ráfizettek a búzára, de szerintük a kistermelőknek megéri, mert kerti műveléssel ötszörös hozamra számíthatnak. A képlet tehát adott: ahol a szocialistának nevezett tehetetlen nagyüzem veszteséget produkál, ott a gazdák nyereségesen termelhetnek. Mivel az egészet mesterségesen, erőszakkal hozták létre, vissza kellene csinálni, és akkor élet-, illetve piacképes lenne a magyar mezőgazdaság. Csak hát erről szó sincs. Az agrárreformokról prédikáló MSZMP ebben a kérdésben hajthatatlan: földet vissza nem adunk, csak eladunk - hírdetik a funkcionáriusok, a tsz-vezetők, és a parlamenti agrárszektor képviselői nagy részének támogatásával elfogadtatták az országgyűléssel a földtörvény ilyen irányú módosítását, konzerválva a jelenlegi viszonyokat a termelőszövetkezeti, állami gazdasági, szociofeudális nagybirtok rendszert. (folyt.)
1989. augusztus 12., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|