|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Karácsonyi hangulatkép
" A magyarok már nem azok, akik voltak, akik mindenre csak
legyintenek és azt mondják majd csak lesz valahogy. Nem, erre a
valahogyra fel kell készülni, amennyire csak lehet. Biztosítani a
jövőt, amely minden lesz, csak fényes nem. Nos az idei karácsony azt
bizonyítja, hogy a felhalmozás előrelátása még indokoltabb. Tréfás
árakat hallani. Hogy jövőre 30 forint lesz egy liter tej, 400 forint
egy kiló hús. Az emberek ezt mesélik egymásnak és már nem
sopánkodnak hanem nevetnek. Ez már szinte túl van a félelmen is. A
forint-megtakarítások csökkennek, a pénz amely nem vész el, valutává
változva kerül a betétszámlákra. Egymilliárd dollárnyi lakossági
pénz van a számlákon, ami az ország méreteit és elszegényedését
tekintve óriási összeg, de nem annyira óriási, hogy be lehessen
fektetni iparba vagy mezőgazdaságba. Különben is hogyan, ha egyszer
senki nem tudja előre kié a gyár és kié a föld?"
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZMP-nek jó esélyei vannak egy választás megnyerésére - Pozsgay Imre Salgótarjánban (1. rész)
|
1989. április 24., hétfő - Az MSZMP Nógrád megyei bizottsága hétfőn saját salgótarjáni székházában kibővített ülést tartott, amelyen Devcsics Miklós, a pártbizottság első titkára adott tájékoztatót időszerű bel- és pártpolitikai kérdésekről. Az ülésen részt vett és felszólalt Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter is, aki a többi között rámutatott: vannak, akik a pártban ma lépten-nyomon megnyilvánuló vitát olyan széthúzásnak tekintik, amelytől félteni kell a pártot, tartani kell attól, hogy a nézetkülönbségek pártszakadást eredményeznek. Pozsgay Imre szerint azonban e viták természetesek, hiszen a párton belül sokan keresik a kiutat jelenlegi válságos helyzetünkből. Nyílt vitájuk sokkal inkább erőforrása, eszköze a közös út megtalálásának, mint a hibák eltakarása, a viták elfojtása. Ez utóbbi vitte egyébként az elmúlt évtizedek során zsákutcába a pártot. Voltaképpen - mutatott rá - ez volt Kecskemét egyik nagy tanulsága is, ahol még azok a reformerek is, akik a pártszakadás elkerülhetetlenségével érkeztek a reform-műhely tanácskozására, a vita során felismerték, a vélemények nyílt ütköztetésével, a címkézés, leszólás nélküli vitakultúra meggyökereztetésével folytatni lehet és kell is a harcot a párton belül, a párt célkitűzéseiért. Hogy melyek ezek a célkitűzések, erre a kérdésre a Politikai Bizottság tagja egyértelműen válaszolt: csak olyan reformot támogathatunk, amely a szocializmus megerősödését hozza magával, amely esélyegyenlőséget, emberi egyenlőséget jelent, mégpedig a tulajdonbirtoklás olyan formái közepette, ahol a közösségi tulajdon jelöli ki a vegyes- és magántulajdon helyét. De nem jogi szankciókkal és privilégiumokkal, hanem a tőkemozgás törvényszerűségeit követve.
Arról szólva, hogy az újjászülető pártnak milyen elveket és magatartást kell követnie a közeljövőben, a többi között kiemelte: a pártnak programjával és egész tevékenységével fel kell készülnie a rá váró választási küzdelemre. Erre képesnek kell lennie, mert ellenkező esetben tagjai el fogják hagyni. Pedig ez a párt nagy erővel rendelkezik még szorongatott helyzetében is. Hátránya az a felelősség, amiért az elmúlt 40 esztendőért tartozik, de előnye, hogy ennek ellenére elkötelezett százezreket tömörít magába. Olyan politikai és szellemi gazdagságot tudhat magáénak, amellyel meg lehet nyerni a következő választásokat, s amelynek kormányzati bázisa még jobb is lesz a mostaninál. (folyt.köv.)
1989. április 24., hétfő 00:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|