|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Karácsonyi hangulatkép
" A magyarok már nem azok, akik voltak, akik mindenre csak
legyintenek és azt mondják majd csak lesz valahogy. Nem, erre a
valahogyra fel kell készülni, amennyire csak lehet. Biztosítani a
jövőt, amely minden lesz, csak fényes nem. Nos az idei karácsony azt
bizonyítja, hogy a felhalmozás előrelátása még indokoltabb. Tréfás
árakat hallani. Hogy jövőre 30 forint lesz egy liter tej, 400 forint
egy kiló hús. Az emberek ezt mesélik egymásnak és már nem
sopánkodnak hanem nevetnek. Ez már szinte túl van a félelmen is. A
forint-megtakarítások csökkennek, a pénz amely nem vész el, valutává
változva kerül a betétszámlákra. Egymilliárd dollárnyi lakossági
pénz van a számlákon, ami az ország méreteit és elszegényedését
tekintve óriási összeg, de nem annyira óriási, hogy be lehessen
fektetni iparba vagy mezőgazdaságba. Különben is hogyan, ha egyszer
senki nem tudja előre kié a gyár és kié a föld?"
|
|
|
|
|
|
|
Koreai Köztársaság - Magyar Népköztársaság (felcim) Az út állomásai (1.rész)
|
1989. február 1. szerda (MTI-Panoráma) - Azokat, akik az utóbbi időben nyomon követték akár a budapesti, akár a szöuli politika alakulását, nem érhette váratlanul a hír, hogy a Magyar Népköztársaság és a Koreai Köztársaság teljes értékű diplomáciai kapcsolatot létesít egymással. A viszony normalizálásának útján számos lépést tett a két kormány az elmúlt hónapokban. Megelőzte mindezt és az induláshoz megteremtette a szükséges kedvező légkört a szocialista országok túlnyomó többségének az a döntése, most meg kell szakítani az olimpiai bojkottok és ellenbojkottok láncolatát, el kell küldeni a sportolókat a szöuli nyári játékokra.
A körülmények tehát - Ázsiában egyáltalában nem szokatlan módon - reflektorfénybe állították a sportdiplomáciát. A magyar-délkoreai közeledés mélyebb okai azonban gazdasági és politikai természetűek. Az első komolyabb lépés az volt, hogy tavaly márciusban irodát nyitott Szöulban a Magyar Gazdasági Kamara. Szeptemberben, az olimpiai játékok megkezdése előtt hivatalos közlemény adta tudtul: a gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi, kulturális, sport-, műszaki-tudományos, konzuli, valamint egyéb kapcsolatok szilárd alapokra helyezése érdekében a Koreai Köztársaság képviseletet nyit Budapesten, Magyarország pedig Szöulban. A magyar fővárosban októberben, Szöulban pedig decemberben kezdte meg működését az állandó képviselet. A közleményben az is benne volt, hogy a felek rövidesen tárgyalásokat kezdenek a teljes értékű diplomáciai kapcsolatok felvételéről. Ezek a tárgyalások megindultak, és új lendületet kaptak Szin Dong Von-nak, a Koreai Köztársaság külügyminisztere első helyettesének december végi budapesti látogatásakor. Ez készítette elő Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár mostani szöuli útját, amelynek során feltették a pontot az i-re. A kapcsolatok tartalmi oldalát illetően: a két ország már megállapodást kötött egymással a sport és a hírügynökségi munka terén való együttműködésről, valamint a beruházások védelméről. A felsorolás folytatható: kereskedelmi és gazdasági együttműködési megáll apodással, kulturális megállapodással, valamint a diplomaták és a szolgálati útlevéllel rendelkezők vízumentességéről szóló egyezménnyel. Valószinüleg nem várat magára sokat a műszaki-tudományos eg yüttműködési megállapodás, a légügyi egyezmény, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény végleges rögzítése.
1989. február 1., szerda 11:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|