|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Karácsonyi hangulatkép
" A magyarok már nem azok, akik voltak, akik mindenre csak
legyintenek és azt mondják majd csak lesz valahogy. Nem, erre a
valahogyra fel kell készülni, amennyire csak lehet. Biztosítani a
jövőt, amely minden lesz, csak fényes nem. Nos az idei karácsony azt
bizonyítja, hogy a felhalmozás előrelátása még indokoltabb. Tréfás
árakat hallani. Hogy jövőre 30 forint lesz egy liter tej, 400 forint
egy kiló hús. Az emberek ezt mesélik egymásnak és már nem
sopánkodnak hanem nevetnek. Ez már szinte túl van a félelmen is. A
forint-megtakarítások csökkennek, a pénz amely nem vész el, valutává
változva kerül a betétszámlákra. Egymilliárd dollárnyi lakossági
pénz van a számlákon, ami az ország méreteit és elszegényedését
tekintve óriási összeg, de nem annyira óriási, hogy be lehessen
fektetni iparba vagy mezőgazdaságba. Különben is hogyan, ha egyszer
senki nem tudja előre kié a gyár és kié a föld?"
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés rendes ülése - hétfői munkanap (1. rész)
|
1990. október 29., hétfő - A hét végén lezajlott, országos
demonstrációval, annak tanulságaival foglalkozott elsőként az
Országgyűlés hétfői munkanapján.
Szabad György házelnök megnyitójában indokoltnak tartotta, hogy az Országgyűlés rendes ülésén napirend előtt szó essék a kirobbant válságról. Kifejtette: minden felelős tényező egyetértett abban, hogy a fejlemények ismeretében nincs, nem volt szükség rendkívüli ülés összehívására. Szólt arról, hogy a Házbizottság hétfő délelőtti rendkívüli ülésén megállapodott abban: a plenáris ülésen, a napirend előtt, a kormány nyilatkozatának elhangzását követően minden parlamenti párt és a független képviselők csoportja nevében egy-egy képviselő kap szót, majd lehetőséget két perces esetleges reagálásra.
Horváth Balázs belügyminiszter - a miniszterelnököt helyettesítve - ismertette a kormány nyilatkozatát. Ebben köszönetet mondott a kormány nevében az ország lakosságának azért, mert türelmesen, fegyelmezettségét megőrizve viselte az eltelt három napot, s köszönetet mondott mindazoknak, akik munkájukat a nehéz körülmények közepette is ellátták. Kiemelte: a kormány szigorúan tartja magát a jogállamisághoz, és a törvényességhez és ezt a társadalom minden csoportjától, szerveződésétől elvárja. Kitért a vasárnapi érdekegyeztető tárgyalásokon megszületett megállapodásra, kifejezve a kormány elégedettségét, s hangsúlyozva együttműködési szándékát az érdekképviseleti szervekkel, az önkormányzatokkal, a politikai pártokkal a Parlament és a kormány jövendő munkájában, az ország előtt álló feladatok megoldása érdekében.
Leszögezte: a kormány tudatában van annak, hogy jobb előkészítéssel, hathatósabb tájékoztatással csökkenthette volna a konfliktus mélységét. Az elmúlt 40 év súlyos örökségéhez az is hozzátartozik, hogy a társadalom nincs felkészülve a rá váró súlyos megpróbáltatásokra, s az azokból származó konfliktusok megelőzésére, kezelésére. Ennek következtében robbant ki olyan méretű demonstráció, amely felidézte a társadalmi összeütközések közvetlen veszélyét. Emellett károkat okozott a gazdaságnak, s ártott az ország eddig kedvező nemzetközi megítélésének. Noha a kormány támogatást érzett maga mögött, nem kívánt erőszakot alkalmazni, mert tudatában volt annak, hogy csak konszenzus teremtheti meg a stabilitást. (folyt. köv.)
1990. október 29., hétfő 19:25
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés rendes ülése - hétfői munkanap (2. rész)
|
A parlamenti képviselőcsoportok sorra ismertették a helyzetről kialakított álláspontjukat, amelyek lényegében összecsengtek a hét végén nyilvánosságra hozott pártnyilatkozatokkal.
Elsőként Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője kapott szót. Kijelentette: az MDF képviselőcsoportja megnyugvással vette tudomásul, hogy az egész országot megrázó válsághelyzet mindennemű erőszak alkalmazása nélkül befejeződött. A nyilatkozatból kitűnt: a frakció a válság közvetlen okát abban látja, hogy az ország gazdasági helyzetéből szükségszerűen következő népszerűtlen intézkedés nem megfelelő előkészítéssel párosult. A tiltakozók érzéseit az MDF képviselői megértették és elfogadták, de a tiltakozás törvénytelen módját nem, mert az a lakosságot legelemibb jogának gyakorlásában akadályozta, az ország életét megbénította, a gazdaság katasztrofális helyzetét tovább súlyosbította. Sajnálatosnak tartották, hogy egyes politikai erők nemcsak a tiltakozókkal, hanem az általuk választott törvénytelen módszerrel is azonosultak.
Az MDF-frakció annak a meggyőződésének adott hangot: az a tény, hogy a válság az érdekegyeztetés törvényes fórumán zárult le, a társadalmi közmegegyezésnek és a konfliktusok kezelésének kiinduló pontjául szolgál. Elmondta azt is: az MDF-frakció biztos abban, hogy az ország túlnyomó többségé nek véleményét képviselték a vasárnapi kormány melletti tüntetés résztvevői.
Végezetül leszögezte: válságos helyzetből törvénytelen akciókkal nem lehet kijutni. A kilábalás csak akkor lehetséges, ha minden politikai erő háttérbe szorítja saját pártérdekeit, azokon felülemelkedve mindent megtesz az ország talpraállítására.
A Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának véleményét Pető Iván frakcióvezető tolmácsolta. Rögvest kijelentette: Magyarországon a múlt héten nyílt politikai válság zajlott le, s az SZDSZ megkönnyebbüléssel vette tudomásul, hogy a megoldás tárgyalóasztalnál, erőszak alkalmazása nélkül született meg. Arra figyelmeztetett: senki ne higgye, hogy a politikai válság lezárult. Ebben az országban az elmúlt évtizedek alatt ugyanis még soha nem fordult elő, hogy a kormány megszorító intézkedéseire tömeges utcai tiltakozás legyen a válasz. Ennek következményeivel szembe kell nézni, mert a kormány szavahihatőségébe vetett hit megrendüléséről tanuskodik. A társadalom sok áldozatot elvisel, ha hisz abban, hogy van értelme. Ez a hit ingott meg és omlott össze a benzináremelés bejelentésekor, s ezért a kormányt rendkívüli felelősség terheli - hangsúlyozta. (folyt. köv.)
1990. október 29., hétfő 19:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendes ülése - hétfői munkanap (3. rész)
|
Rámutatott: a mostani súlyos politikai megrázkódtatás kellett ahhoz, hogy a miniszterelnök - utólag - teljes egyértelműséggel beszéljen arról, amit már az országgyűlési választások idején, de legalább a kormány megalakulásakor el kellett volna mondania. A kormány ugyanis még a helyhatósági választások két fordulója között is úgy tett, mintha az ország mozgósítható tartalékokkal rendelkezne, és különféle nehezen teljesíthető ígéretekkel állt elő. Emellett még a pénzügyminisztériumi államtitkár kétségbe vonta a Gazdaságkutató Intézet mérsékelten borúlátó jóslatait, továbbá minden illetékes tagadta, hogy ok lenne a benzin árának emelésére. Amikor pedig a kormány mégis elhatározta a drasztikus áremelést, úgy tett, mintha szokványos lépésről lenne szó. Nem számolt azzal, hogy olyan, a köznyugalmat erősen próbára tevő intézkedést hoz, amelyről előzetesen tanácskoznia kellene az érdekképviseletekkel, az ellenzéki pártokkal.
Az SZDSZ szerint a megmozdulás megelőzhető lett volna akkor is, ha a kormány azonnal felismeri: mi történt és mik a várható következmények. Ehelyett azonban kezdetben kizárólag azt firtatta: a blokád szervezése során nem tartották meg a törvény előírásait. Ebből arra következtetett, hogy esetleg karhatalmi eszközöket kell alkalmazni, s ennek határidejét is megjelölte. Az SZDSZ csak ekkor jelentette be, hogy támogatja a békés megmozdulást. Elismerte, hogy az akció szervezői figyelmen kívül hagyták a törvényes előírásokat, de az is kétségtelen, hogy végső elkeseredésükben cselekedtek. S akkor, amikor egy demokratikus kormánynak a békés, tárgyalásos kibontakozás útját kellett keresnie, némely politikus azt a látszatot próbálta kelteni, hogy egy törpe minoritással áll szemben. A kormány sokáig csak az időt húzta, a polgári engedetlenségi mozgalom, a lakosság kifárasztására használta fel a megkezdődött tárgyalásokat is. Két nap telt el, amikor a kormány egyik képviselője nyilvánosságra hozta, hogy a tárgyalófelek nem is rendelkeztek valódi felhatalmazással.
Végezetül Pető Iván arról beszélt, hogy a kormánynak vissza kell nyernie a társadalom bizalmát oly módon, hogy lépései kiszámíthatóak, a gazdasági változást szolgálják.
A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt frakciójának nevében Vincze Kálmán szólalt fel. Mindenelőtt leszögezte: a kirobbant válság valódi okát abban látják a kisgazdák, hogy a teljes rendszerváltás nem ment végbe, mert nem rendeződtek a tulajdonviszonyok, elmaradt a reprivatizáció és a földkérdés megoldása is. A Parlament mind a mai napig a szükséges gazdasági törvényeknek csak egy töredékét alkotta meg. (folyt.köv.)
1990. október 29., hétfő 19:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendes ülése - hétfői munkanap (4. rész)
|
Megítélésük szerint a nehezebb életkörülmények miatti jogos elégedetlenség túlnőtt az eredeti célon, a kezdetben még gazdasági indíttatású tiltakozást jól szervezett politikai erők saját érdekükben próbálták kihasználni. A kisgazdák határozott álláspontja, hogy mindenkinek le kell vonnia a tanulságot. A kormánynak az eddigieknél sokkal körültekintőbben kell döntéseit előkészítenie és a lakosság elé tárnia. Ezért szükségesnek tartják, hogy intézményesüljön hazánkban is a szociális partneri viszony. Fel is kérték a kormányt: kezdeményezze a szociális partnerség intézményét bevezető jogalkotást.
Összességében a kisgazdák úgy látták: a kormány kompromisszum-készsége hozzájárult a helyzet konszolidálásához, ezzel is bizonyította, hogy a döntő pillanatokban képes felismerni a stabilitáshoz fűződő érdekeket. Az elégedetlenség pedig nem adhat erkölcsi és jogi alapot arra, hogy a kormányt erőszakos eszközökkel próbálják lemondásra kényszeríteni. Az FKgP koalíciós felelőssége tudatában felszólította a kormányt, hogy haladéktalanul lásson hozzá a politikai és gazdasági rendszerváltás megvalósításához.
A Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjának állásfoglalását Horn Gyula ismertette. Ahogyan az elmúlt napokban, ezúttal is hangsúlyozta: a további drámai fejlemények megakadályozása érdekében összefogásra van szükség. Egyetértett azzal a miniszterelnöki megállapítással, hogy ennek az ügynek csak vesztesei vannak, de mindjárt hozzátette: az ország három napnyi bénultságából fakadó károkért nem szabad a taxisokat felelőssé tenni. A károkat ugyanis sajnos a rossz kormányzati döntés következményei okozták. Emlékeztetett rá: a szocialisták kezdettől fogva elfogadhatatlannak tartották az áremelés mértékét és módját. Ugyanakkor - szögezte le - a blokád nem alkotmányos módszer, alkalmazását nem szabad gyakorlattá tenni. Az viszont fontos lenne, hogy a kormány a jogalkotásról szóló törvényben megfogalmazott kötelezettségének eleget téve, az egész társadalmat érintő döntések előtt kérje ki az érintett társadalmi szervezetek, érdekképviseletek véleményét. Újra felhívta a figyelemet a Szocialista Párt korábbi javaslataira, amelyek válságkezelő rendszer kialakítását szorgalmazzák, s amelyekre alig-alig reagáltak. Elmondta, hogy a szocialisták javasolják egy érdekegyeztetési rendszer jogszabályi alapjainak kimunkálását, mert e nélkül a célként elfogadott szociális piacgazdaság nem valósítható meg.
Végezetül arra szólított fel: mindenkinek, a Parlamentnek is abba kell hagynia a múltba merengést, s a közhangulatot szító szélsőséges kirohanásokat. (folyt. köv.)
1990. október 29., hétfő 19:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendes ülése - hétfői munkanap (5. rész)
|
A Fiatal Demokraták Szövetsége parlamenti képviselőcsoportjának vezetője, Orbán Viktor kijelentette: ,,a kormány hazudott,,, amikor a benzináremelést megelőző napokon még hallgatott, amikor az áremelést a világpiaci árakkal indokolta, hiszen valójában az államháztartásban keletkezett réseket kívánta befoltozni. Az a tény, hogy a kormány sokadszor vezette félre a közvéleményt, nemcsak azért baj, mert elvesztette a presztízsét, hanem azért is, mert a kormánnyal szembeni állampolgári bizalmatlanságnak kézzelfogható gazdasági következményei is vannak.
A Fidesz szerint el kell oszlatni a kormányzati megszorító intézkedésekhez kapcsolódó tévhitet. Mert bár ezek elkerülhetetlenek, önmagukban nem elegendőek a gazdaság talpra állításához. Az intézkedések mögött átgondolt gazdasági elképzeléseknek kellene meghúzódniuk, ám ezekkel a kormány nem rendelkezik. Ezt támasztja alá az MDF nyilatkozata is.
Tanulság az is - hangsúlyozta -, hogy ,,a válság kezdetekor a kormány előbb fejét vesztve látványosan szétesett, és napokba telt, amíg képes volt összeszedni magát. Az erőszak elszabadulásával fenyegető pillanatot kellett átélni. Igaz, nem a kormány, csak az MDF szervezte a kormány melletti tüntetést - mondotta -, de a kormány a Parlament ablakaiból kitörő örömmel fogadta a felmentő sereget. A kormány nemcsak az erkölcsi, de a jogi alapját is elvesztette arra, hogy a politikai erőket azzal vádolja: letértek az alkotmányosság útjáról.
Orbán Viktor ugyanakkor, annak a meggyőződésének is hangot adott: óriási felelősséget vesz magára, aki mégoly jogos követelések alátámasztására az utcára vonul. Ezt csak azoknak szabad megtenniük, akik biztosak lehetnek abban, hogy az eseményeket mindvégig ellenőrzésük alatt, a törvényesség és a humánum keretei között tudják tartani. Hiszen nem tagadható: voltak olyan pillanatai a válságnak, amikor senki sem tudta, mi fog történni a következő pillanatban, és uralja-e bárki is a helyzetet? Úgy vélte, nagy szükség lenne független és erős érdekképviseleti szervekre.
A Fidesz reméli, hogy a kormány levonja a megfelelő következtetéseket, s a jövőben, hasonló esetben minden politikai erő, a parlamenti ellenzéki pártok is arra törekszenek: a konfliktusokat az alkotmányosság keretein belül tartják, a kompromisszum szándékával.
A Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője, Füzessy Tibor azt fejtegette: hogyan viszonyultak az ügyhöz a demonstráció főszereplői. (folyt. köv.)
1990. október 29., hétfő 20:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendes ülése - hétfői munkanap (6. rész)
|
Mint kiderült: a párt képviselőcsoportja és intéző bizottsága a hét végén vidéken, távol az események középpontjától továbbképzésen vett részt, s így talán az értékelése tárgyilagosabb lehet - legalábbis a frakcióvezető szerint.
A párt megítélése szerint a kormány számára örök tanulság: a tömegek életébe, sorsába és zsebébe nem lehet úgy belenyúlni, hogy nem tesz meg mindent az intézkedés szükségességének megértetése, előzetes elfogadtatása érdekében. A megmozdulásról az a kereszténydemokraták véleménye: sztrájkolni minden állampolgárnak jogában áll, de a megfelelő formalitások betartásával teheti csak, és mindenképpen úgy, hogy mások jogait ne sértse, kárt senkinek se okozzon. Az erőszakkal kikényszerített eredmény nem hozhat megnyugvást az erőszaknak engedőknek, mert megmarad bennük a félelem, hogy a siker újabb hasonló lépésekre ösztönözhet. S nem hozhat megnyugvást az erőszakosan fellépőknek sem, mert megmarad bennük a félelem a retorzióktól, s attól, hogy a megállapodás megkérdőjelezhető. Azoknak a magatartását a parlamenti politikus nem kívánta minősíteni, akik saját népszerűségük növelésére vagy érdekeik érvényesítésére használták fel az eseményeket.
A kereszténydemokraták bíznak abban, hogy mindenki a megállapodás betartására fog törekedni.
A független képviselők véleményét Fodor István foglalta össze. Arra hívta fel elsősorban a figyelmet, hogy az ország jövő évi költségvetésének előkészítése során számos vitás kérdés merül majd fel, újabb társadalmi feszültségekkel kell számolni. Ezért szükség van a legszélesebb körű társadalmi egyeztetésre. A legfontosabb tanulságnak azt tartotta: a társadalomban ma nincs olyan politikai erő, amely egymaga elegendő politikai tőkével rendelkezne ahhoz, hogy hatalmi pozícióból meghozott intézkedésekkel kormányozzon.
A kétperces felszólalások során Torgyán József kisgazdapárti frakcióvezető kifogásolta Orbán Viktor kijelentését ,, miszerint a kormány hazudott.,, Úgy vélte, ilyenkor a Ház elnökének rendre kell utasítania a tűrhetetlen hangot használó képviselőt, adott esetben pedig kizárhatja az ülésről. Javasolta, hogy Orbán Viktort utasítsák rendre, ő pedig kérjen elnézést a kormánytól, és többet ilyen kifejezést ne használjon. Ezzel a véleménnyel értett egyet Inotay Ferenc (KDNP) hozzátéve: ,,a képviselőtárs szókincse nem európai, ezért ne is várják el tőle, hogy másként fogalmazzon.,,
Orbán Viktor csak Torgyán Józsefnek válaszolt: kifejezése teljes egészében fedi a valóságot, továbbá a legenyhébb volt, amit használni lehetett. (folyt. köv.)
1990. október 29., hétfő 20:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendes ülése - hétfői munkanap (7. rész)
|
Csengey Dénes (MDF) ezek után azt javasolta, hogy zárják le ezt a vitát, és kezdjék meg a Parlament eredetileg tervezett munkáját.
A vita lezárása előtt egyedül Palotás János (MDF) kapott még szót, aki azt kívánta tisztázni, hogy a megállapodás szerint az elfogadott benzinár nem átmeneti, az megfelel a világpiaci követelményeknek, ezért további emelése nem várható.
Végezetül Szabad György, lezárva a hozzászólások sorát bejelentette: az Alkotmánybírósághoz fordul annak tisztázása érdekében: az állapolgári engedetlenségnek melyek az alkotmányos határai.
Ezután a Parlament rövid idő alatt elfogadta napirendjét. Az elfogadott napirendnek megfelelően a képviselők folytatták a honvédelmi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitáját. Balogh György kisgazda képviselő, a honvédelmi bizottság elnöke ismertette a bizottság állásfoglalását az elmúlt ülésen elhangzott, illetőleg az azóta kidolgozott kompromisszumos javaslatokról. Az általuk tárgyalt 41 módosító javaslatból 29-et - a kormánnyal is egyetértésben - támogattak; köztük a katonai, az alternatív és a polgári szolgálat idejének egybevetését is. Ezzel összefüggésben megjegyezte: 11 NATO ország közül 8-ban hosszabb a katonai szolgálati idő a magyar tervezetben foglaltnál, s mindenütt meghaladja az alternatív szolgálati idő a fegyveres katonai szolgálatét. A bizottság nevében a törvényjavaslat elfogadását ajánlotta. Ezt kérte Für Lajos honvédelmi miniszter is.
A vitában felszólaló Szili Sándor az MSZP nevében kijelentette: támogatják a 12 hónapos fegyveres sorkatonai szolgálatot emellett, ugyanakkor a tartalékosi szolgálatban a 6 hónapot; a polgári szolgálatban pedig a 18 hónapot vélik megfelelőnek.
A képviselők hosszadalmas szavazási procedúra után - minthogy 41 módosító indítványról kellett állást foglalniuk- úgy döntöttek: a fegyveres, a fegyver nélküli és a polgári szolgálat összidőtartama egyaránt 22 hónap legyen. Ezen belül a fegyveres sorkatonai szolgálat idejét 12 hónapban, a tartalékos szolgálatot pedig 10 hónapban jelölték meg. A fegyver nélküli katonai szolgálatban döntésük szerint 15 hónap a sorkatonai és 7 hónap a tartalékos szolgálatban eltöltendő idő. A polgári szolgálat időtartama ugyancsak 22 hónap lesz. (folyt. köv.)
1990. október 29., hétfő 20:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az országgyűlés hétfői első munkanapja (8. rész)
|
A képviselők úgy határoztak továbbá: maradjon el a honvédelmi feladatok közül a nevelő tevékenység; az ifjúság nevelésében való részvétel helyett a tényleges állomány oktatása és képzése legyen a honvédelem feladata. Elhagyták továbbá a fegyveres erők feladatai közül a népgazdasági feladatok végrehajtásában való közreműködést. Megszüntették a polgári szolgálat engedélyezését véleményező bizottságot, ugyanakkor külön bekezdésben szabályozták, mely esetekben kell megtagadni az engedélyt. Elfogadták azt a kitételt is: gyakorló szolgálatra ne lehessen a tartalékos hadköteleseket behívni.
Az országgyűlés végül 328 igen szavazattal, 1 ellenében, 3 tartózkodással módosította a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvényt. Az új rendelkezések - a kihirdetés napjától - azokra a hadkötelesekre vonatkoznak, akik 1990. augusztus 1. után kezdték meg katonai szolgálatukat, valamint azokra is, akik sorkatonai szolgálatukat félbeszakították, de azt a hatályba lépés után folytatják.
A honvédelmi törvény vitája után a képviselők döntöttek arról, hogy sürgősséggel megtárgyalják a fogyasztói adók módosításáról szóló törvényjavaslatot, elsősorban annak érdekében, hogy az árliberalizáció az üzemanyagárak esetében is mielőbb érvényesüljön. A kormány sürgősségi tárgyalást kérő indítványának elfogadása után a Tisztelt Ház rátért a Társadalombiztosítási Alap 1990. évi kölségvetéséről szóló törvény módosításának megtárgyalására.
A törvénytervezetről - amely a kormány által már korábban beígért egyszeri nyugdíjkiegészítést tenné lehetővé - Surján László népjóléti miniszter elmondta: a kormány úgy döntött, hogy a Társadalombiztosítási Alap rendelkezésére álló összeget kiegészíti a költségvetés keretéből. A TB Alap erre a célra fordítható pénzeszközeiről szólva a miniszter tájékoztatásképpen azt is felvázolta: - annak ellenére, hogy a megnövekedett bérek nyomán nagyobb bevételhez jutott a társadalombiztosítás - a kintlevőségek miatt jelentős anyagi gondokkal küzd az alap. Mint mondotta: e behajthatatlannak tűnő kintlevőségek miatt állt elő az a helyzet, hogy a TB Alap csak 1,9 milliárd forintot fordíthat a tervezett nyugdíjkiegészítésre.
Végezetül - a kormány álláspontját tolmácsolva - Surján László bejelentette: tekintettel arra, hogy a legalacsonyabb nyugdíjakat ebben az évben már két alkalommal emelték, a mostani egyszeri kiegészítés összege egységesen 2400 forint legyen valamennyi nyugdíjas számára, kivéve azokat, akiknek nyugdíja a jelenlegi minimum háromszorosánál - azaz 13.800 forintnál - magasabb. (folyt.köv.)
1990. október 29., hétfő 20:35
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés hétfői ülésnapja (9. rész)
|
A vitában szót kérők egyetértettek az egyszeri nyugdíjkiegészítéssel, ám többen feszegették a Társadalombiztosítási Alap gazdálkodását, s a kintlevőségek miatt felhalmozódó hiány kezelésének mikéntjét. Kis Gyula, a Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Bizottság vezetője e hiányt 30 milliárd forintban jelölte meg, ám Csehák Judit (MSZP) arra hívta fel képviselőtársai figyelmét, hogy ezzel a jelentős összeggel voltaképpen az állami költségvetés tartozik a társadalombiztosításnak. Ugyancsak a képviselőnő javasolta, hogy a régi nyugdíjak szociális karbantartására adókból és egyéb járulékokból képezzen fedezetet a költségvetés.
Ezen a ponton az elnöklő Dornbach Alajos - pontban este hét órakor - felfüggesztette a törvénymódosítás vitáját, amelyet a keddi ülésnapon folytatnak a képviselők. (MTI)
1990. október 29., hétfő 20:38
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|