|
|
|
|
Schöpflin György Sevardnadze lemondásáról
|
-----------------------------------------
London, 1990. december 20. (BBC, Panoráma) - Sevardnadze lemondása nemcsak a szovjet belpolitikai életet kavarta fel, súlyos következményei lehetnek az egész világpolitikára és a kelet-európai történésekre nézve is. Schöpflin Györgyöt a londoni egyetem politológiai professzorát még a délután folyamán hívtam fel telefonon:
- Mi válthatta ki Sevardnadze lemondását? Teljesen váratlan fejleményről van-e szó, vagy már utaltak erre jelek?
- Azt hiszem, a lemondás az tényleg váratlan volt, és az egésznek a drámája, koreografiája még váratlanabb. Az a folyamat azonban, amely valószínűleg kiváltotta ezt a lemondást, már észlelhető volt jó pár hete-hónapja, vagyis hogy felerősödik a konzervatív vonal, azaz a keménykezűek vonala a Szovjetunióban. És Sevardnadze, aki tényleg személyesen elkötelezte magát egy liberális stratégia mellett, úgy érzi, most már nem maradhat tovább azon a poszton és ezért mondott le, valószinűleg - feltételezem legalábbis - abban a reményben, hogy a lemondásával valamit elér, visszahőkölnek a keménykezűek.
- Milyen következményei lehetnek Sevardnadze lemondásának? Ő azt mondotta lemondási beszédében, hogy diktatúra várható. Hogyan fogja Gorbacsov helyzetét befolyásolni a lemondása?
- Gorbacsov helyzete már amúgyis elég gyenge volt hónapok óta, mert egyrészt az egyik oldalon a viszonylag gyenge liberális koalíció áll, amely Gorbacsovot nem tartja eléggé liberálisnak, másrészt - a másik oldalon - van egy konzervatív vonal: a hadsereg, a KGB és különféle bürokráciák, s ezek nem nézik jó szemmel a helyzetet. Anarchiát látnak benne, és egyre inkább azt képviselik, hogy ez tarthatatlan és szükség van egy egy katonai, rendőri beavatkozásra, egyszóval rendet kell teremteni. Szerintem ilyen körülmények között Gorbacsov majdnem marginalizálódik. Bár igaz, hogy Nyugatról nézve még mindig nagyon fontos a szerepe, csakhogy különféle beszédeket mond, amelyeknek már hónapok óta nincs semmi hatása. (folyt.)
1990. december 20., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Sevardnadze 1. folyt.
|
- Ami azt jelenti, hogy tekintélye nincs, hatalma egyre gyengül. És tulajdonképpen mi is a szerepe? Egyfajta szimbólikus, központi figura, és ezzel vége is van.
- A Szovjetunió külpolitikájára nézve hogyan hat ez a fejlemény ?
- Azt hiszem, hogy ez egy nagyon komoly és jelentős üzenet a Nyugatnak, hogy a helyzet a Szovjetunióban sokkal rosszabb, mint azt nyugaton gondolják. Nyugaton egy ilyen eufória létezik már egy-két éve, hogy most már minden rendbejön a Szovjetunióban: kitör a béke, és most már élhetünk. Sevardnadze lemondása azt jelzi, hogy ez egyáltalán nem így van, sőt egyre valószínűbb, hogy a Szovjetunióban egy rendfenntartó diktatúra, esetleg egy nemzeti megmentési típusú katonai diktatúra fogja átvenni a hatalmat.
Van olyan feltételezés, amely szerint a rendcsinálást az Öböl-válság leple alatt fogják elvégezni, tehát január 15-dike után, amikor valószínűleg háborúra kerül a sor az Öbölben, ha erre kerül sor. Minden valószínűség szerint a katonaság és a KGB megpróbál bevonulni a különféle köztársaságokba, megakadályozni az ottani folyamatokat a függetlenség irányába, és a Nyugat ezzel kapcsolatban csak egy dolgot tud csinálni, hogy visszavonul, mármint abból a Szovjetuniót támogató politikából, amelyet eddig folytatott. Tehát a Szovjetunió tulajdonképpen egyfajta elszigeteltségbe fog kerülni.
- A kelet-európai országok politikájára nézve milyen hatással lehet ez ?
- Ez nagyon kellemetlen a közép- és kelet-európai térség országai számára, mert ha tényleg bekövetkezik ez a pesszimista forgatókönyv, akkor minden valószínűség szerint polgárháborúra is kerülhet sor Ukrajnában és a balti államokban egyrészt, másrészt a szovjet gazdaság ma amúgyis az anarchia szélén van és még rosszabb helyzetbe kerül. Így semmire sem számíthatnak a közép- és kelet-európai országok gazdaságilag, s ez mindenképpen rossz. +++
1990. december 20., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|