|
|
 |
|
 |
Piaci szemléletű vasutat szeretne a MÁV - Februártól 80
százalékos belföldi tarifaemelés (1. rész)
|
1990. december 19., szerda - Meg kell teremteni az állam és
a nemzeti vasút közötti piaci kapcsolat feltételeit - ez volt a
legfontosabb megállapítása annak a sajtótájékoztatónak, melyet a MÁV
néhány hónapja kinevezett új vezérkara tartott szerdán, a MÁV
Vezérigazgatóságán.
Csárádi János, a MÁV vezérigazgatója elmondta: október 15-én
miniszteri kollégium tárgyalta meg, s fogadta el annak a
koncepciónak a megállapításait, mely várhatóan a jövő év elején
kerül a kormány elé. E tervezet legfontosabb célja, hogy végre
rendeződjék az állam és a vasút viszonya, vagyis szülessen meg a
továbblépéshez nélkülözhetetlen vasúti törvény. Ez kimondaná: az
állam és a vasút közötti viszonyt - a nyugat-európai gyakorlatnak
megfelelően - piaci alapokra kell helyezni. Ebben a viszonyban
tisztázódhatna, mely feladatok tartoznak az állam, és melyek a vasút
hatáskörébe. Az elképzelések szerint például a pálya és felsővezeték
fejlesztését, fenntartását az állam magára vállalná, cserébe a vasút
pályahasználati díjat fizetne. Ugyancsak az államra hárulna a
vasutasok bérének egyszeri emelése, melynek nyomán megszűnne a
vasutasok bérelmaradása az ipari átlaghoz képest.
A piacorientált vasút visszaállításához természetesen a MÁV-on
belül is jelentős szemlélet- és szerkezetváltásra van szükség. A
vezérigazgató hangsúlyozta: nagymértékű decentralizálást követően
vissza kell állítani az állomásfőnökök tekintélyét, tehát valódi
jogkört kell kapniuk a rájuk háruló feladatok elvégzéséhez. A
szemléletváltozást bizonyítja az is, hogy március végére elkészül a
MÁV privatizációs terve, amelyet nyílt vitára bocsátanak majd. A
privatizálás természetesen nem a vasút eladását jelenti, hanem a MÁV
tulajdonában lévő nagyértékű ingatlanok hosszú távú bérbeadásáról
van szó - tette hozzá Csárádi János.
A fejlesztési célokról szólva elhangzott: a szakemberek már
dolgoznak azon, hogy a hét vonalból álló törzshálózatot óránkénti
160 kilométeres sebességű közlekedésre alkalmassá tegyék. Mivel
ehhez korszerű járműpark is kell, a Technoimpex-szel közösen
nemzetközi pályázatot írtak ki 75 nagysebességű személykocsi
beszerzésére. Az ajánlatok már beérkeztek, döntés még ebben az évben
várható. (folyt. köv.)
1990. december 19., szerda 15:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Piaci szemléletű vasutat szeretne a MÁV - Februártól 80
százalékos belföldi tarifaemelés (2. rész)
|
Új tehervagonok beszerzése is szerepel a tervek között, mégpedig
egy igen érdekes konstrukcióban. A MÁV 70 ezer tehervagonjából
ugyanis 15 ezer - 180 kilóméter vágányt elfoglalva - félreállítva,
üzemképtelen állapotban várakozik. Ezeket most ócskavasként egy
olyan barterüzlet keretében kívánják értékesíteni, melyben
ellenértékként új vagonokat kapnak. A vállalat nem feledkezik meg a
belforgalmú személyvonatokról sem, májustól például a
Budapest-Miskolc útvonalon forgalomba áll az InterCity motorvonat,
amely háromóránkénti indulással, komfortos kiszolgálással 1 óra 47
perc alatt teszi meg a két város közötti távolságot.
Végül egy kellemetlen hírt is bejelentettek: február 1-től új
egységes belföldi díjszabás lép életbe - a tarifák átlagosan 80
százalékkal emelkednek. Az áremelkedés egyik kiváltó oka, hogy a
MÁV-nak nyújtott állami támogatás az idei 11 százalékról jövőre
tovább csökken, a vasút pedig nem tudja a növekvő terheket egyedül
magára vállalni. Csárádi János ezzel kapcsolaatban fontosnak
tartotta megjegyezni: a nemzeti vasutak támogatásához az állam az
NSZK-ban 34 százalékkal, Franciaországban 33, Olaszországban 68,
Ausztriában 51, Belgiumban pedig 53 százalékkal járul hozzá. (folyt.
köv.)
1990. december 19., szerda 15:20
|
Vissza »
|
|
Piaci szemléletű vasutat szeretne a MÁV - Februártól 80
százalékos belföldi tarifaemelés (3. rész)
|
A volt szocialista országok közötti rubelelszámolás megszűnése
miatt januártól jelentős változások lesznek nemzetközi
személydíjszabásban is. A MÁV - a többi kelet-európai országhoz
hasonlóan - kilépett abból a szocialista vasutak közötti utazásokat
szabályozó díjszabási rendszerből (SZMPSZ), amelynek 1951 óta volt
tagja. A rendszerhez tartozó vasutak 1957-ben vezették be az
egységes, rubelértékű tarifát, amely szerint minden tagvasút
vonalára ugyanazon kilométertávolságra ugyanazt a rubelértékű
menetdíjat kellett beszedni. Mivel az azóta eltelt időszakban
mindössze egy alkalommal, 1981-ben volt 50 százalékos díjemelés, a
MÁV számára e tarifarendszer egyre nagyobb veszteséget okozott.
További bevételkiesést jelentett az is, hogy mivel a MÁV belföldi
díjszintje jóval magasabb volt az SZMPSZ-ben megállapítottaknak,
sokan a belföldi utazásokhoz is nemzetközi jegyeket váltottak. A
Budapest-Debrecen 2. osztályú menetdíj például 240 forintba került,
míg a Budapest-Arad vonalra ugyancsak másodosztályon mindössze 124
forintot kellett fizetni.
Mindezeket a körülményeket mérlegelve a MÁV javasolta a
kormánynak az SZMPSZ-megállapodás felmondását. Az új díjszint - mely
a nyugat-európai TCV tarifákat követi - az utasforgalom várható
visszaesése ellenére is jelentős többletbevételt eredményez a
vasútnak, ugyanakkor a magyar utazóközönségnek 600-800 millió forint
többletköltséget jelent majd. A TCV díjszabási rendszerre való
áttérést követően ugyanis az eddigi menetdíjak 5-10-szeresükre
növekednek. A jelenlegi tarifa mellett egy Budapest-Varsó útvonalra
szóló jegyért 404 forintot kell fizetni, a TCV tarifa szerint az új
ár 1990 forint lesz. További árak, a teljesség igénye nélkül: a
Budapest-Moszkva vonalon 531-ről 6164 forintra, a Budapest-Berlin
vonalon 1043 forintról 3316 forintra, a Budapest-Prága vonalon pedig
313-ról 1154 forintra emelkednek a jegyárak. A felsorolt új tarifák
teljesárú menetdíjak, de emellett természetesen a megszokott
kedvezmények széles skálája is igénybe vehető lesz. A MÁV egyúttal
azt is ígéri, hogy a jelentkező többletbevételből az eddigieknél
többet tesz majd a kultúrált utazási színvonal megteremtéséért.
(MTI)
1990. december 19., szerda 18:35
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|