|
|
|
|
Karácsony 1990 - keletnémet földön 1. rész
|
Berlin, 1990. december 19. (MTI-Panoráma) - A legtöbb
keletnémet számára az idei Karácsony minőségileg más, mint mondjuk a
tavalyi. A boltok, áruházak választékát össze sem lehet hasonlítani
az egy évvel ezelőttivel (ne feledjük: a nyugati termékek beáramlása
az NDK-ba csak februárban kezdődött). A vevő megkap mindent, amire
csak áhítozik, a kínálat a kelet-berlini áruházakban semmivel sem
marad el a híres nyugat-berlini vásárlóutca, a Wilmersdorfer Strasse
üzleteinek áruskálájától. No persze, az árak jócskán változtak
tavalyhoz képest. Elektronika és fotocikkek terén például
kifejezetten jól járt, aki az idei Karácsonyra halasztotta a színes
televízió, képmagnó, hi-fi torony, márkás fényképezőgép és hasonlók
beszerzését. Az árak negyedét-tizedét teszik csupán ki a tavalyi
(igaz, akkor még NDK-márkában feltüntetett) áraknak, amihez tudni
kell, hogy a valutaunió keretében a béreket, fizetéseket,
nyugdíjakat 1:1 arányban számították át keletiről nyugatnémet
márkára. A divatos felsőruházati cikkek, kötöttáruk is olcsóbban
kaphatók ma, mint 12 hónappal ezelőtt. Viszont a gyermekruhák, -
cipők, csizmák, játékok vásárlóinak jóval mélyebben kell a
pénztárcájukba nyúlniuk, mint 1989 decemberében. A karácsonyi
csemegék terén is óriási lett a választék. A berlini boltok - mint
július óta mindig - hihetetlen bőségben kínálnak déligyümölcsöket,
kenyai mangót, új-zélandi kiwit, chilei ringlót, marokkói dinnyét,
brazil papayát, no meg a finom ropogtatnivalókat: diót, mogyorót,
mandulát, gesztenyét, kesudiót, pisztáciát, paradiót, kandírozott és
aszalt szilvát, barackot. Az árak megfizethetők - viszont a
karácsonyi pulyka vagy ponty jóval drágább, mint a tavalyi -
szubvencionált - elődje volt.
A német karácsonyi hangulat kedves színfoltjai az érchegységi játékkészítő műhelyekből kikerülő, fából esztergált és faragott diótörők, füstölő emberkék, forgó piramisok, zenélő dobozok. Tavaly még a vevő boldog volt, ha a lakásművészeti boltban éppen kifogott egy szállítmányt, és egy-másfél órai sorbanállás után birtokba vehette az áhított tárgyat. Ma viszont vásárlók piaca van: a 30-100 százalékos szubvenció megszűnt, egy diótörő 50-60, egy füstölő emberke 32-48 márkába kerül, s egy négyszintes piramisért 260 márkát kell leszurkolni. Igaz, sorbanállni sem kell már e kedvelt szuvenírekért...
Drágulás tapasztalható az adventi időszak híres fővárosi attrakciója, a karácsonyi vásár esetében is. (folyt.)
1990. december 19., szerda 13:31
|
Vissza »
|
|
Karácsony 1990 - keletnémet földön (2. rész)
|
A november 20-tól egy hónapon át nyitva tartó nevezetesség az idén - sokévi ,,száműzetés,, után - visszatért a vörös városháza elé, míg a mutatványosok ezúttal is az Alexanderstrasse mentén várták a közönséget. Míg tavaly 20-30-50 pfennig volt egy menet a körhintán, dodzsemen vagy a pónilovon, az idén 2-3 márka a beugró. A nagy szenzáció, a háromszoros looping-gal (teljes fordulattal) kombinált hullámvasút kipróbálóinak 5 márkát kell fizetniük a szédítő-nyomasztó élményért. Ennek dacára sorbanálltak az emberek a pénztárnál - holott a tavalyi 85 pfenniges ,,Bockwurst,, helyett az idén már 2,50 márkáért mérték a büfékben a virslit, sült kolbászt.
Az ünnep fő tartozékát se felejtsük el: a fenyőfa Németországban immár négyszáz esztendeje szerves velejárója a Karácsonynak. Tavaly még 2 keleti márka volt métere az árusoknál, ám az idén a fenyőfronton is ,,begyűrűztek,, a nyugati árak. Fajtától függően 15-35 márka egy folyóméter, a földlabdával, cserépben kínált élő fácskák darabja 25-40 márka. Ez a drasztikus áremelkedés tízezreket késztetett lengyelországi kiruccanásra a decemberi hétvégeken. A szokásos vásárfiák - kerékpár, kötöttáruk, farmerdzseki- és nadrág, húsáruk, kolbászfélék - mellett a sláger ezúttal a lengyel fenyőfa volt. Az Odera keleti partján 12-50 ezer zloty között mozgott a fák darabjának ára, de még a legszebb, óriásfák ára is csak 100 000 zloty volt. Ez márkára átszámítva (1 Dem; 6000 zloty) töredéke a berlini áraknak.
Az összkép ,,nem rossz,, - mondhatnánk azoknak a nevében, akiknek még biztosított a munkahelyük. Ám egészen másképp látja a helyzetet az a több mint 2,5 millió keletnémet, akik az elmúlt hónapokban állástalanok lettek, illetve rövidített (sok esetben (nulla órás) munkaidőben lézengenek a megrendelésre - hiába váró - gyárakban. Utóbbiakat kétszeresen sújtja a januárban meglóduló energiaár-tarifa: tartománytól függően 22-28 pfennigre emelkedik a villanyáram eddig 8 pfennig/Kwh díjszabása. A szén mázsája tízről harminc márkára drágul, a városi gáz köbméteréért pedig jövőre 16 helyett 45 pfenniget kell majd fizetni. Mindehhez már csak ráadás az, amivel a bonni kormány további tízmillióknak kíván ,,kedveskedni,, az autópálya-használati díj bevezetésével és a telefon-díjszabás megdrágításával. Szép kilátások? A németek túlnyomó többsége bizonyára zúgolódik az év végi csapások hallatán - ám Kelet-Európa országaihoz viszonyítva még mindig ők azok, akiknek leginkább van okuk így sóhajtani: szép Karácsonyunk van az idén is...
Dorogman László (Berlin) MTI-Panoráma
1990. december 19., szerda 13:35
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|