|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés hétfői munkanapja (5. rész)
|
A további hozzászólók a költségvetésnek a társadalomra, az egyes
társadalmi rétegekre, csoportokra gyakorolt hatásával foglalkoztak,
illetve konkrét javaslatokat tettek a költségvetési kiadások
lefaragására, átcsoportosítására.
Az általános és eddig ismert kritikai megjegyzések újabbakkal
gyarapodtak. Kóródi Mária (SZDSZ) például leszögezte: olyan
költségvetési javaslat született, amely több rendelkezésében
törvénysértő, összességében az önkormányzati rendszer kibontakozása
ellen hat. Ezt számos példával is alátámasztotta. Főként azt
fejtegette részletesen, hogy a költségvetés megerősíti a központi
hatalom intézményeit, fenntartja az állami bürokrácia megemelt
működési kiadásait, s olyan további hivatalok felállítására
tartalékol tetemes összeget, amelyek létrehozását csupán szűk
tárcaérdekek kényszerítik ki. Felsorolásából kitűnt, hogy az eddigi
megyei tanácsi apparátusok munkáját a legkülönbözőbb hivatalok
sokasága fogja végezni - szükségtelenül.
Ezzel a gondolattal - ha más megközelítésből is - egyetértett
Palotás János (MDF), aki azt elemezte, hogy a beterjesztett
költségvetés sem szemléletében, sem szerkezetében, sem megoldási
módjaiban nem különbözik elődeitől. Viszont ha a Parlament elfogadja
- hangoztatta -, aranybányát nyújt át tálcán annak az új
gazdaságpolitikusnak, aki ténylegesen változtatni akar. Konkrét
javaslatai között felhívta a figyelmet arra: a dekoncentrált
tartalékrendszer senkinek sem jó. Arra kényszeríti a költségvetési
intézményeket - például a minisztériumokat -, hogy tartalékaikat
használják fel, ha szükségük van rá, ha nincs. Ezért célszerű lenne
a miniszterelnöki tartalékot a jelenleg ajánlott hét milliárd
forintról 15 milliárdra emelni.
Pintér József, a Független Kisgazdapárt képviselője arról
tájékoztatta a plénumot: olyan módosító javaslatot nyújtott be,
amelynek alapján több mint 80 milliárd forinttal csökkenthető a
költségvetés kiadási oldala. Takarékossági ,,intézkedései,, nyomán
14 milliárdot a központi beruházásoktól, 10 milliárdot a BM-től, 600
milliót a külügytől, 50 milliárdot az elkülönített, jogcím nélküli
pénzalapból vonna el. Emellett csökkentené a parlamenti, a
Parlamenten kívüli pártok és a társadalmi szervezetek állami
támogatását, valamint a HM dologi kiadásaira szánt összeget.
Szerinte a megtakarítással 3-4 millió magyar állampolgár anyagi
támogatását lehetne biztosítani. (folyt. köv.)
1990. december 17., hétfő 19:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|