Rendszerváltás és az MTI

	NDK emberi jogok
München, 1989. január 25. (SZER, A mai nap) - Az Amnesty International 73 oldalas jelentést adott ki az emberi jogok helyzetéről Kelet-Németországban. Ismertetjük a londoni székhelyű nemzetközi szervezet jelentésének főbb megállapításait. A terjedelmes dokumentum egyik központi kijelentése: Kelet- Németországban a titkos bírósági tárgyalások az ügyvédeknek adott titkos utasítások, valamint a törvények homályos megfogalmazása lehetővé teszi, hogy a hatóságok büntethessenek szinte minden olyan tevékenységet, amely nemtetszésüket váltja ki. A törvényeket és alkalmazásukat körülvevő általános titokzatosság rendkívül megnehezíti a kelet-német állampolgárok számára, hogy felismerjék a törvényes és a törvénytelen tevékenység közötti határvonalat. A szólás, gyülekezési, egyesülési és mozgási szabadságot korlátozó törvények alapján gyakran titkos tárgyalások után emberek százait vetik börtönbe Kelet-Németországban - közli a jelentés. Az említett törvények nemcsak a Kelet-Berlin által aláírt nemzetközi megállapodásokkal, de az ország saját alkotmányával is ellentétesek. Az Amnesty International évente átlagosan 100 újabb kelet-német politikai foglyot vesz nyilvántartásba, akiknek zömét azért ítélték el, mert vagy illegálisan megkísérelték elhagyni az országot, vagy konokul kérvényezték kivándorlásuk hivatalos engedélyezését. A berlini fal 1961-es megépítése óta a nemzetközi emberi jogi szervezet 188 olyan személyről értesült, akit menekülésközben a kelet-német határőrök agyonlőttek. A jelentés ugyanakkor rámutat: éppen az általános titkolózás miatt valószínű, hogy ezek a számadatok jóval magasabbak. Az Amnesty International közli; jóllehet 1987-ben az amnesztia keretében az összes ismert politikai foglyot szabadon engedték, azóta hasonló okokból újabb letartóztatásokat hajtottak végre. A dokumentum a továbbiakban párhuzamot von a kelet-német alkotmányból, illetve az NDK által is aláírt polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányából Kelet-Berlinre háruló kötelezettségek és a tényleges gyakorlat között. Az Amnesty International rámutat: a nemzetközi egyezségokmány szerint néhány, szigorúan körülhatárolt esetet kivéve alapvetően biztosítani kell a kivándorlás szabadságát. A kelet-német alkotmányban az emigrálás meg sincs említve. Ráadásul azok, akik illegálisan megkísérlik elhagyni az országot, azon túlmenően, hogy életüket kockáztatják, elfogásuk esetén még annak is ki vannak téve, hogy kémkedés címén emelnek vádat ellenük. A kelet-német hatóságok - olvasható a dokumentumban - ezekben az esetekben gyakran még azt sem tudják bizonyítani, hogy az illetőnek akárcsak szándékában állt volna titkos információk továbbadása. De kémkedés, sőt hazaárulás címén büntetik azokat is, akik a szólásszabadság jogával próbálnak meg élni Kelet-Németországban. Azok is hasonló elbánásra számíthatnak, akik valamelyik nemzetközi szervezetet, például az Amnesty Internationalt kérik fel ügyükben a közbenjárásra. A jelentésből kitűnik, hogy a politikai foglyokkal még a börtönökben is keményebben bánnak, mint a köztörvényesekkel. Az Amnesty International dokumentuma beszámol arról is, hogy a szervezet megpróbálta a kelet-berlini illetékesekkel közölni az emberi jogsértésekkel kapcsolatos aggodalmait, azok azonban nem hajlandók tárgyalni vele, vagy tájékoztatást nyújtani neki. A sztereotip válasz az Amnesty Internationalnek kereséseire: Kelet- Németországban nincsenek politikai foglyok. +++ 1989. január 25., szerda
Vissza » A hírhez kapcsolódik »