|
|
|
|
Környezetszennyezés
|
München, 1989. január 24. (SZER, Hazai híradó) - Már többször foglalkoztunk a Gyöngyösoroszin épülő ólomkohóval, annak környezeti ártalmaival. A falu lakossága falugyűlésen egy évvel ezelőtt elfogadta az üzemlétesítés tervét. Tudósítónk is jelen volt azonban a tegnapi falugyűlésen, ahol az építkezés leállítását követelők voltak túlsúlyban. - Felolvassuk Nagy András jelentését, amelyből a véleményváltoztatás oka is kiderül: - Időközben a Gyöngyösön is megalakult demokratikus szervezetek - a Magyar Demokrata Fórum, a Fidesz, a Kisgazdapárt - erős ökológiai mozgalmat hoztak létre. Magukévá tették a kezdetben inkább magányos harcot folytató városi főorvos, dr. Wildner Willibald érvelését, mely szerint az egyébként is rendkívül veszélyes ólomfeldolgozás a Mátra-vidék sajátos mikroklímájában még fokozottabb fenyegetést jelent. Ha késve is, de lassan mindenki ráébred a veszélyhelyzetre. A fiatal aktivisták tiltakozó aláírások gyűjtésébe kezdtek. Az aláírások száma ma már túllépi az ötezret, ami a szennyeződéstől közvetlenül fenyegetett helyi népesség több mint 10 százaléka. Az egyre bővülő tiltakozás miatt rendezték meg a tegnapi városi fórumot. A beruházó vállalat és a felelős hivatalok szakemberein kívül meghívták a környező nagyvállalatok vezetőit is. A nem nagy terembe mintegy háromszázan tudtak bezsúfolódni. A gyöngyösieken kívül ott voltak a nagy számban beutazó környékbeliek is. Éjszakába nyúló vita után a környezetvédők és az aggódó helybeliek bizonyos részsikereket értek el. Országgyűlési képviselőjükön keresztül felkérték a Magyar Tudományos Akadémiát, vizsgálja felül a korábbi elemzéseket, és méréseket. Felszólították a beruházót: az akadémiai vizsgálat eredményének megszületéséig ne folytassa a kivitelezési munkálatokat. Zeman Imre főmérnök kijelentette: a felszólításra vállalta, hogy egy héten belül választ ad. Emellett ő maga indítványozta, hozzanak létre egy független társadalmi bizottságot, mely ellenőrizné az üzem működését és környezeti kihatásait. Amennyiben az akadémiai vizsgálat változást hoz a jelen helyzethez képest, új fórumot hívnak össze. A demokrácia erősödésének jelét szeretnék látni abban is, hogy a beruházó vállalat szakemberei és a hivatalok képviselői jóval nyíltabban és korrektebbül érveltek, mint amit a bős-nagymarosi vízlépcső vitáiban résztvevő környezetvédők megszokhattak. Az országos érc- és ásványbányák a környezetvédők érveit azzal hárították el, hogy fejlett nyugati technológiát importálnak. +++
1989. január 24., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|